Kubinyi László sírköve - Galánta
A Galántán Kodály Zoltán nyomait kereső fotós és közíró, Móser Zoltán szeme akadt még évtizedekkel ezelőtt a Szent István király templom falába épített kopott sírkövön.
Amint írta, sok utánjárás és segítség után sikerült kiderítenie, hogy az 1563-ból származó vörösmárvány kőlap, Kubinyi László síremléke. Ma már a templom jobb oldali kápolnájában helyezték el az értékes emléket.
„A mi a füvésznek egy ismeretlen növény meghatározása, a csillagásznak új bolygó felfedezése, a vegyésznek eddig ismeretlen vegyelem kiválasztása vagy a bölcsésznek eddig nem észlelt észtani törvény létrehozása, az volt ránk nézve egy ismeretlen emlék feltalálása”, írta 1870-ben Ipolyi Arnold, aki látta az említett reneszánsz sírkövet, az egykori Árpád-kori galántai plébániatemplom egyetlen megmaradt emlékét.
A tudós püspök hosszasan értekezett cikkében a Kubinyi családról. „(...) A Hunt és Pázmán terjedt család egyik ivadékától, Hudkonttól válik ki a XIII. században Miklós, ki Felső-Kubin birtokába jutva a különváló családágnak a Kubinyi (de Kubin) nevet adta. Ennek fiai közül egyiket már a következő, XIV. században, mint tanult, tudós férfit említik okirataink (…) E család egyik leszármazottja az a Kubinyi László, aki Ferdinánd és Miksa idején előbb felső-magyarországi hadi titoknok, majd kamarai tanácsos, végül Magyarország kancellárja volt.”
A galántai síkövön kopott és hiányos latin nyelvű felirat látható. Madas Editet illeti a köszönet azért, hogy megfejtette és lefordította. Olvasata szerint a körben elhelyezkedő bibliai idézetek kezdete.
Kubinyi László kőbe vésett viselete is becses emléket őriz. A sírkő megviselt állapota ellenére jól kivehető még a prémes, rövid ujjú mente, rajta apró zsinórzattal; az alak lábán rövid szárú csizma vagy bakancs. „Ez volt tehát az előkelő nemzeti magyar viselet a XVI. században”
– írja befejezésül Ipolyi Arnold, a mindenre figyelő, mindent feljegyző tudós nagyváradi püspök.
Megjelent a Magyar7 2026/10. számában.
