Kőszűz a Madonna-bástyán - Komárom
Komárom város egyik nevezetessége az Újvár nyugati bástyáján, az ún. Madonna-bástyán álló Kőszűz. A szobor talpazatán latin nyelvű felirat van: „Nec arte nec marte” – „Sem csellel, sem erővel”.
A történészek gyakran emlegetik Komáromot a Duna Gibraltárjaként is, mivel a két oldalról folyók által körbevett vár szinte bevehetetlen erősségként szolgált évszázadokon át. A középkorban az Öregvár már a törökök elleni végvárrendszer erősségének számított.
1594-ben Szinán nagyvezér százezer fős török seregével Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen vezényelte csapatait. Erre az időszakra vezethető vissza a kőszűzről szóló városi legenda. A törökök számtalanszor ostromolták Komárom várát, mégsem sikerült bevenniük.
Ezek után egy kőszüzet helyeztek ki a vár fokára, amely azt hirdette, hogy „sem csellel, sem erővel” nem lehet a komáromiaktól elvenni a várukat. A legendában szereplő szobor azonban nem azonos a maival, ugyanis az Újvár csupán 1673-ban készült el.
Később az 1848/49-es szabadságharc során is megőrizte a vár dicsőségét. Az osztrák seregek nem tudták elfoglalni a várat, melyet Klapka György tábornok vezetésével védtek a magyar seregek. A tábornok 1849-ben, hat héttel a világosi fegyverletételt követően adta csak át a várat ez elvonulás feltételével az osztrák seregnek.
A vár jelképe, a Kőszűz a jelenleg ismert formájában – kezében babérkoszorúval – feltehetőleg valamikor a 18. században került a Madonna-bástyára. Az idők során azonban olyan mértékben károsodott, hogy el kellett onnan távolítani. Ez a szobor jelenleg is fellelhető a Duna Menti Múzeumban. Ennek alapján készítette el Vladimír Višváder szobrász a Kőszűz hiteles másolatát, amely napjainkban az Újvár nyugati bástyáján hirdeti: A komáromiak nem adják meg magukat sem cselnek, sem erőszaknak!
Megjelent a Magyar7 2023/22.számában.
