2021. május 2., 09:16

Korpás Lilla és az anyanyelv szeretete

Februárban tartották az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjét, amelynek a felvidéki Korpás Lilla lett az abszolút győztese. A pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium második osztályos tanulója másodszor vett részt a versenyen.

korpás lilla
Korpás Lilla
Fotó: Korpás Lilla archívuma

Tavaly a határon túliak kategóriájában lett második. Hasonló versenyekbe már alapiskolás korában is bekapcsolódott. Ilyen volt a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny, ahol 2018-ban nyolcadikosként a szlovákiai fordulóban lett első helyezett, a Kárpát-medencei döntőben pedig hatodik.

Lilla elmondja, hogy a vetélkedésre Iró Erzsébet tanárnő készítette fel. A verseny előtti hetekben főként a tollbamondásokra fókuszáltak. Az Implom József Helyesírási Verseny iskolai fordulóval indult, ezt követte az országos, majd a Kárpát-medencei megmérettetés. Vírusmentes időben a döntőt a magyarországi Gyulán szokták megrendezni. A verseny két részből áll: egy tollbamondásból és egy feladatlapból.

Az idén a koronavírus-járvány miatt rendhagyó módon a verseny részben online formában zajlott. Nehézség szempontjából nem sokban tért el a tavalyitól, csak a körülmények voltak mások, meséli a tizenhét éves diáklány.

A résztvevőknek be kellett menni az iskolába, ahol felügyelet mellett kellett teljesíteni a feladatokat. A tollbamondást hangfelvételről írták, de ez sem volt új, mert a Gyulán tartott korábbi versenyen is az iskolarádióban olvasták fel. A tollbamondást be kellett szkennelni, utána pedig postázni. A tesztlapot ugyanakkor online töltötték ki. Bizonyos fajtájú feladatok megoldása így gyorsabban ment, mások (például a betűrendbe szedés) viszont nehezebbek voltak. A javítás és a kiértékelés most sokkal több időt vett igénybe, hiszen meg kellett várni az összes postázott tollbamondást.

A győzelem értékét emeli, hogy Lilla a maximális 200-ból szerzett 189 ponttal megelőzte a legjobb magyarországi résztvevőket is. Egy ilyen versenyen való részvétel nyilván feltételezi, hogy az illető nagyon szereti a nyelvtant. Lillát arról is kérdeztük, mikor kezdett komolyabban érdeklődni a nyelvtan iránt. Elárulja, hogy akkor kezdte igazán érdekelni a nyelvészet (különösen a dialektológia), amikor Szencen, a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában a TUDOK diákkonferenciára kutatást végzett azzal kapcsolatban, mennyire befolyásolja a gyerekek helyesírását a nyelvjárásuk. Ebben a munkában, amellyel Lilla meg is nyerte a TUDOK szlovákiai fordulóját, rengeteget segített neki Tóth Katalin tanítónő. Az első helyesírási versenyére is ő készítette fel, így valójában ő indította el ezen az úton.

Az internetet sajnos gyakran ellepik az olyan szövegek, amelyek tele vannak helyesírási és fogalmazási hibákkal. Miért fontos, hogy helyesen fejezzük ki magunkat? Miért fontos elsajátítani a helyesírás szabályait? Lilla szerint ez elgondolkodtató kérdés. A helyesírás fontossága kapcsán kiemeli, fontos, hogy komolyan vegyék az embert.

Ha valaki szereti a nyelvtant, az egyben azt is feltételezi, hogy olvasni is szeret.

"Az olvasás szeretetét a keresztmamámnak köszönhetem, aki Magyarországon gyerekkönyveket szerkeszt, és kis koromban rengeteg könyvvel ellátott. Tőle kaptam egy Geronimo Stilton-könyvet, az első önálló olvasmányomat. A könyvek terén azonban most már sokkal válogatósabb vagyok, mint régebben."

Nagyon kedveli például Christelle Dabos Tükörjáró-sorozatát, most pedig Cixin Liu A háromtest-trilógiáját olvassa. A magyar klasszikusok közül az utóbbi időben Janus Pannonius és Berzsenyi műveit olvasta.

"Gyakran állapítom meg magamban" – mondja Lilla –, "hogy leginkább a nyelvtől érzem magam magyarnak, ezért is tartom fontosnak az anyanyelv használatát. A nyelveken kívül a történelem is érdekel, és bár messze nem vagyok képes megjegyezni sok történelmi adatot, néhány téma különösen érdekel. Szabadidőmben nyelveket tanulok, olvasok, írok és kelet-ázsiai lapokat olvasok."

Mivel éppen most folynak a beíratások a magyar iskolák első osztába, kíváncsiak voltunk Lilla véleményére azzal kapcsolatban, milyenek a magyar iskola előnyei a szlovákkal szemben.

Szerintem minden gyereknek abban az iskolában a helye, ahol az anyanyelvén tanulhat. A magyar gyereknek előny a magyar iskola, könnyebben elsajátít mindent. Én például nem tudom magam elképzelni szlovák iskolában.

Lilla egy Szenc melletti kis faluban, Boldogfán él a szüleivel, a nagymamájával, a húgával és az öccsével. Mint említettük, a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium diákja. Szerinte a Duna utcai iskola jó hely, és örül annak, hogy jó tanárokat és osztálytársakat fogott ki. Iskolájukban szerinte mindenki megtalálja a maga társaságát.

Ennek kapcsán azt is megkérdeztük, mennyire tartanak össze a magyar tanulók Pozsonyban, és milyen magyar diáknak lenni egy szlovák városban?

Lilla szerint azt, hogy szlovák többségű városban tanul, nem lehet annyira észrevenni, mivel az iskola magyar, és ott töltik a legtöbb időt. Ráadásul nem lakik kollégiumban, így nincs annyira ráutalva a szlovák kommunikációra. Ez szerinte kicsit meglátszik a szlovák nyelvtudásán is. A szlovák nyelvet viszont a gyakorlatban már korábban is használnia kellett Szencen, a művészeti alapiskolában.

Szóba kerülnek a jövőbeli tervek és a pályaválasztás témája is. Lilla elárulja, hogy valószínűleg tanári pályára lép, bár ebben még nem teljesen biztos. Egyelőre érdekli az általános nyelvészet, a koreanisztika és a klasszika-filológia, de műfordításon vagy idegenvezetésen is gondolkodik.

Megjelent a Magyar7 2021/17. számában.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.