Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny – huszonötödször
Egy negyedszázados kezdeményezés vezet nemzedékeket Kodály Zoltán örökségéhez. Huszonötödik alkalommal rendezték meg Galántán a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűversenyt november 12. és 14. között. A zene már korán fontos helyet kapott a versenyző fiatalok életében. Hihetetlen, amit a színpadon művelni tudnak egy kedves vonós hangszer segítségével – biztosan állítom, ilyet sehol máshol az ember nem lát, mint a galántai színpadon. A jövő magyar mesterhegedűsei, művészei, ifjú zenésztitánjai muzsikálnak immáron huszonöt éve a világot jelentő deszkákon.
Harmincnégy fiatal hegedűs, négy versenykategória. A galántai megmérettetés a fiatal muzsikusoknak ad lehetőséget arra, hogy kilépjenek a megszokott tanteremből, szakmai közönség előtt mutassák meg tudásukat, és más iskolák növendékeivel találkozzanak. Különösen értékes, hogy mindehhez nemzetközi verseny kínál alkalmat a Mátyusföldön.
Olyan rendezvény ez, amelynek huszonöt évfolyamán már magyarországi, felvidéki és erdélyi fiatalok is megfordultak – tudjuk meg a főszervezőtől, Mézes Rudolftól, aki a Csemadok nyugati regionális alelnökeként töretlenül áll a hatalmas erőfeszítést igénylő szervezési munkálatok élén már negyed évszázada.
A Csemadok Galántai Területi Választmánya és Galántai Városi Szervezete által rendezett jubileumi esemény november 13-i gálaműsorának a Városi Művelődési Központ színházterme adott otthont. Az estet Holop Zsóka vezette, a verseny múltját és küldetését Mézes Rudolf idézte fel. A visszatekintésből egy olyan kezdeményezés története rajzolódott ki, amely mögött mindig is zenészek, pedagógusok és közösségi szervezők együttműködése állt.
A történet 2000 elején kezdődött, amikor kiváló muzsikusok keresték fel a Csemadok galántai titkárságát. Voltak köztük az Ördög hegedűsei együttes és a Szlovák Filharmónia zenészei is. Az akkori zeneiskola igazgatója, a városban Edit néniként ismert pedagógus küldte őket azzal az ötlettel, hogy az énekkari rendezvények mellett egy újabb zenei eseménnyel emlékezzenek Kodályra. Arra a zeneszerzőre, akinek Galántai táncok című műve világszerte ismertté tette a város nevét.
A kezdeményezést a Csemadok helyi és országos vezetése is támogatta.
Minden felkészült előadás azt mutatja, hogy van, aki átvegye ezt az örökséget, és van, aki segítsen a gyerekeknek eljutni a zene megértéséig, megszeretéséig”
– magyarázta a főszervező. Megköszönte a fiatal egybegyűlteknek, hogy a mindennapi muzsikálással tesznek Kodály örökségéért, és elismeréssel beszélt a versenyteljesítményekről.
„A zene szeretete vigyen benneteket előre a világban” – kívánta nekik.
A huszonöt évfolyam szervezői összesítése 541 versenyzői részvételt tart számon. A kimutatásban 213 aranyminősítés szerepel, közülük 25 felvidéki résztvevőhöz kötődik. Kodály szülővárosa, Kecskemét iskolája 22 évfolyamon képviseltette magát; rendszeresen érkeztek növendékek Budapestről, Oroszlányból és Siklósról is. A felvidéki települések közül Révkomárom kapcsolódott be a legtöbb alkalommal a versengésbe. A számok egyúttal a tanári munka és az iskolák közötti, hosszú idő alatt kialakult kapcsolatok nyomai is.
A galántai szereplés több későbbi művész pályájának is része lett. Mézes Rudolf visszatekintése szerint az egykori sikeres versenyzők közül többen bekerültek a Vásáry Tamás vezette Kodály Zoltán, illetve Kodály–Bartók Ifjúsági Világzenekarba. A hazai indulók közül Hasala Emil és öccse, Erik később nemzetközi hegedű- és brácsaversenyeken is győzelmeket aratott. Hasala Emil alapította a több éven át sikeresen működő Galántai Kodály Zoltán Zongoratriót is. Az ilyen pályák mutatják meg, mekkora jelentősége lehet egy fiatal életében az első komoly megmérettetéseknek.
„Ezzel ők is városunk kulturális életének a hírnökei, amiért nekik, az őket felkészítő pedagógusaiknak ezúton is köszönetet mondunk” – beszélt Mézes Rudolf azokról a muzsikusokról, akik későbbi bemutatkozásaikban is feltüntetik galántai versenyeredményüket. A köszönet a jelenlegi növendékek tanárainak is szól.
A gyerekek színpadra lépnek, de a teljesítményük mögött ott van a pedagógus türelme, szakmai igényessége és a család támogatása is. Egy nemzetközi verseny ezt a munkát is láthatóvá teszi.
A szakmai háttér megteremtésében kezdetben a mosonmagyaróvári Flesch Károly Nemzetközi Hegedűverseny szervezői segítettek. A 2010-es évek elejétől Beyer István nyugalmazott főiskolai docens vezetésével Győrből érkeznek a közreműködő muzsikusok. A jubileumi gála az ő bemutatkozásuknak is teret adott, összekapcsolva a fiatalok versenyét azoknak a művészeknek a munkájával, akik a szakmai folytonosságot biztosítják.
Galántán különös jelentősége van annak, hogy Kodály neve ilyen rendezvényhez kötődik. A város Kodály gyermekkorának meghatározó helyszíne volt, ma pedig fiatal hegedűsök számára válik a tanulás és a megmérettetés helyévé. A szervezők olyan ügy mellé álltak, amely időt, figyelmet és kitartó munkát kíván, a gyerekeknek pedig szakmai visszajelzést és újabb célt ad. A jubileum legszebb eredménye éppen az, hogy újabb fiatalok érkeznek hangszerrel a kezükben, hogy megmutassák, meddig jutottak, és továbbinduljanak a saját zenei útjukon.
A 25. jubileumi gála a fiatal hegedűsök önálló bemutatkozásaira épült.
A révkomáromi Farkas Dávid Jenkinson Elves Dance című darabjával, a dabasi Gjéci Áron Rieding h-moll koncertjének első tételével lépett színpadra, a kecskeméti Boros Csaba pedig Sugár Rezső Concertinóját játszotta. A budapesti Kekeisen Dalma Dancla Petit Air Varié című darabját, az érsekújvári Németh Noémi Haydn G-dúr koncertjének nyitótételét, a szegedi Juhász Noémi Severn Polish Dance című szerzeményét adta elő. A győri Stelescu András Dancla Air varié című darabjával, a siklósi Krutek Anna a Kreisler–Pugnani nevével jelzett Prelúdium és Allegro előadásával mutatkozott be. A fiatal szólisták fellépéseit a győri Szabadhegyi vonósok műsora követte, így az est a növendékek és a tapasztalt muzsikusok közös ünnepévé vált.
Eredmények
Az I. kategóriában kiemelt aranysávot és a zsűri dicséretét érdemelte ki a révkomáromi Farkas Dávid és a dabasi Gjéci Áron. Aranysávban végzett a szegedi Kovács Róza és a budapesti Rácz Aladár iskola növendéke, Ambrus Anna Ágota.
A II. kategóriában kiemelt aranysávval és a zsűri dicséretével jutalmazták a győri Stelescu Andrást. Aranysávot és a zsűri dicséretét kapta a kecskeméti Kodály Zoltán iskola növendéke, Boros Csaba. Aranysávot szerzett Orosz Tekla Eszter a budapesti Rácz Aladár iskolából és Németh-Kun Jázmin Csepke a Kispesti Szatmári iskolából. Ezüstsávba került a hódmezővásárhelyi Bíró Léna, az oroszlányi Hartman Rita, a gútai Borvák Márton, a sekulei Hrušková Alžbeta, az érdi Kovács Janka és a budapesti Kodály Zoltán iskola növendéke, Csizmazia Anna.
A III. kategóriában kiemelt aranysávot és a zsűri dicséretét szerezte meg a szegedi Juhász Noémi. Aranysávval és a zsűri dicséretével ismerték el a budapesti Szent István iskola növendéke, Kekeisen Dalma játékát. Aranysávban végzett az esztergomi Birtalan Zsigmond, az érsekújvári Ivanič Mário, a budapesti Rácz Aladár iskolából érkező Székács Dóra, a nyitrai Balkó József és a Kispesti Szatmári iskola növendéke, Vas Izabella Zolna. Ezüstsávot kapott a sekulei Jurkáček William, a gyáli Matusek Viviána, a tahitótfalui Belicza Fanni, az érdi Hégely Panni és a váci Mihajlik Lilla Karolina.
A IV. kategóriában kiemelt aranysávot és a zsűri dicséretét érdemelte ki a siklósi Krutek Anna, aki a Magyar Kodály Társaság különdíját is átvehette. Aranysávot és a zsűri dicséretét kapta az érsekújvári Németh Noemi. Aranysávban végzett az érdi Unyatinszki Balázs, a révkomáromi Mezei Attila és a Kispesti Szatmári iskola növendéke, Bartha Krisztina. Ezüstsávot szerzett Szabó Balázs Dániel a Kispesti Szatmári iskolából, a siklósi Szamosi Benedek Szabolcs és a vágsellyei Patkolo Julius.