Kis iskolák, nagy remények
A szlovákiai alapiskolák finanszírozásában 2026-tól életbe lépett új szabályozás a méretszorzó csökkentésével nehéz helyzetbe hozta a 250 fő alatti intézményeket. A kieső források pótlására az érintett iskolák egyeztető eljárás keretében kompenzációt kérhettek, amelynek feltétele egy részletes fejlesztési terv benyújtása volt 2026. március 31-éig. Cikkünk a Nagykürtösi járás magyar tannyelvű alapiskoláinak példáján keresztül mutatja be, miként küzdenek az intézményvezetők a megmaradásért és a minőségi oktatás fenntartásáért.
2026. január 1-jétől új finanszírozási szabályok léptek hatályba a szlovákiai alapiskolák normatív támogatásában. A változás lényege, hogy a 250 fő alatti alapiskolák esetében csökkent az ún. méretszorzó, ami egyes fenntartóknál észrevehető normatív forráscsökkenést okoz. A kormányzati és minisztériumi kommunikáció szerint a cél az, hogy
a finanszírozás igazodjon az iskolarendszer szerkezeti és demográfiai kihívásaihoz, és ezzel párhuzamosan elinduljon az alapiskolai hálózat „optimalizálása” és a minőségfejlesztés. A változás a 250 tanuló alatti iskolák méretkoefficienseit érinti: 2025 végéig a méretszorzó a legkisebb iskoláknál magasabbról indult (1–150 fő esetén 1,495), és fokozatosan csökkent 250 főnél 1,0-ra. 2026-tól ugyanez a skála alacsonyabbról indul (1–150 főnél 1,42), és szintén 250 főnél éri el az 1,0-t.
A minisztérium egy memorandum keretében vállalta, hogy kompenzálja azt a normatív különbözetet, amely azoknál az alapiskoláknál jelentkezik, ahol a 2026-os (új) méretszorzó alkalmazásával számolt normatíva több mint 3 százalékkal alacsonyabb, mint amennyi a 2025-ös méretszorzóval lenne. A kompenzáció nem járt automatikusan, a fenntartónak kérvényeznie kellett, és 2026. március 31-éig kötelező mellékletként be kellett adnia az iskola fejlesztési tervét. A minisztériumi módszertani útmutató szerint a fejlesztési terv célja, hogy leírja az iskola kiinduló helyzetét, bemutassa az iskola szerepét a régióban és konkrét intézkedéseket jelöljön ki a fejlesztésre és az oktatás minőségének a javítására.
– A regionális megbeszéléseken mindig elmondom a jelenlévő iskolaigazgatóknak és polgármestereknek, hogy esetenként ez a hiány kipótolható, amennyiben kisebb méretű, jól szigetelt épületben lévő, alacsony rezsiköltségek mellett működő iskoláról van szó. Ha az állam ad annyi anyagi támogatást, ami legalább a bérekre elég, akkor lehet, hogy akár hosszú távon is fenn tudják tartani iskoláikat. Viszont ajánlatos ezt az összeget átszámolni a hátralévő négy évre is (2030 végéig), belekalkulálva a további, évente csökkentett méretszorzót, illetve annak az eltörlését is. De itt nagyon sok a hiba-
lehetőség, hiszen menet közben emelkedhetnek az energiaárak, nőhetnek a pedagógusbérek és egyebek – fogalmazta meg korábban Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatáspolitikusa.
A méretszorzó-változás okozta nehézségek
A 250 fő alatti iskoláknál még nem annyira, a 150 alattiaknál azonban már igencsak markánsan érzékelhető a több mint 3 százalékos hiány. A Nagykürtösi járásban jelenleg öt magyar tanítási nyelvű alapiskola működik: az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskola, az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola, az Ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola, a lukanényei alapiskola és a csábi alapiskola. Közülük csak az utóbb említett oktatási intézménynél nem jelent 3 százaléknál nagyobb kiesést a szorzó változása.
Amint azt a csábi igazgatótól, Jaskó Deák Gyöngyitől megtudtuk, iskolájuk közös igazgatóságú, amelynek jelenleg 197 diákja van.
– A létszám az elmúlt öt évben növekedett. Ami a költségvetést illeti, fokozatosan csökkenni fog, egyelőre azonban a fenntartónak nem kellett hozzájárulnia. Természetesen mi is benyújtottuk az iskola fejlesztési tervét. Az önkormányzat, a fenntartó és az iskola vezetősége is mindent megtesz azért, hogy a változásokra felkészüljünk és az iskola továbbra is megmaradjon.
Az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskolában 120 tanuló van, 64 alsó és 56 felső tagozatos. Míg a 2021/2022-es tanévben 106 tanulójuk volt, az elmúlt két évben ez a szám 120-ra nőtt.
– A méretszorzó változását súlyos problémának tartom, de mivel abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a fűtési rendszerünket három éve teljesen felújítottuk, illetve szigeteltük az épületet, így a fenntartási költségeink jelentősen csökkentek. Ennek ellenére bizonyosan problémát fog okozni a normatíva csökkenése, amelynek pótlásáról tárgyalunk az önkormányzattal. A megszorítások következtében sajnos kevesebbet költhetünk majd fejlesztésre, a taneszközök modernizálására vagy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek felzárkóztatására. Szóba jöhet a rendezvények számának csökkentése is, pedig azok rendkívül fontosak nevelési, kulturális és regionális szempontból egyaránt. A fejlesztési tervet a kollégákkal összefogva dolgoztuk ki, így több ötletet és több megvalósítható tervet is fel tudtunk vázolni – mondta Gyurász Szilvia igazgató. Szerencsének nevezte, hogy a fejlesztési terv kimunkálásában a szülők is segítségükre voltak, s olyan elképzeléseket vázoltak fel, amelyek a helyi adottságokra építenek.
– Az optimalizáció esetében számunkra egyelőre a más intézménnyel való együttműködés lenne megvalósítható – magyarázta az intézmény vezetője, majd megemlítette, nagy örömükre a fenntartójuk pályázatot nyert egy multifunkciós pálya létesítésére, amelyre egy éven belül sor is kerül.
A kompenzációs eljárás során az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskolának 19 905 eurót ítéltek meg. Gyurász Szilvia ezt nagyon pozitívan értékelte.
– Ha csak a 3 százalékot pótolták volna, akkor 16 ezer eurót kapunk. Ezt a pénzt a gyerekek fejlesztésére fogjuk költeni: eszközökre, új módszerek alkalmazására és regionális értékek megismertetésére.
Elérhető célok, tervek
A lukanényei alapiskola magyar tagozatán összesen 29 tanuló van, 16 alsó, 13 pedig felső tagozatos.
Az elmúlt öt évben 14 elsőssel kezdtük a tanévet. A következő öt évre vonatkozó előrejelzések létszámstabilitást jeleznek. A méretszorzó csökkenése arányos a költségvetés csökkenésével, ami problémát okoz. Az iskolafejlesztési terv összeállítása során a legnagyobb kihívást a reálisan elérhető célok kitűzése jelentette, figyelembe véve a demográfia alakulását, az inklúziót, valamint az intézmény helybéli és anyagi-technikai felszereltségét. Az összeg, amit megítéltek számunkra – 20 324 euró – csupán a legégetőbb hiányokat, fűtés, villany, alapvető bérminimum-korrekció fedezi; nem teszi lehetővé a fejlesztéseket vagy a modernizációt, amit a tantervi reform megkövetelne. Bár a 20 ezer euró feletti összeg jól hangzik, az energiaárak és az oktatási segédeszközök drágulása miatt ez a keret sokkal kevesebbet ér, mint két-három évvel ezelőtt"
– fogalmazta meg Lupták Marián igazgató.
Az önkormányzat költségvetéséből a napközit és az iskolai étkezdét finanszírozzák; az óvoda és az alapiskola kiadásaira nincs külön kerete a községnek.
A helyi tanulók mellett tíz környező település gyermekei is látogatják a lukanényei alapiskolát, a biztonságos bejárást pedig a község által biztosított iskolabusz segíti. Céljuk, hogy a jelenlegi tanulólétszám hosszú távon is megőrizhető legyen, ugyanakkor az elkövetkező években a diákok számának mérsékelt növekedése lenne optimális. Az intézmény összevonása más iskolával nem szerepel a terveik között, ugyanakkor nyitottak bármilyen együttműködésekre.
A fennmaradás a tét
Az Ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában az alsó tagozaton jelenleg 54, a felső tagozaton pedig 64 tanuló tanul. Az elmúlt öt év átlagához képest jelenleg öt tanulóval több látogatja az iskolát. Molnár Barnabás igazgató bízik benne, hogy a következő években is megtartják ezt a számot.
– Az elmúlt öt évben átlagosan 14 első osztályos tanuló kezdte meg nálunk a tanévet. A következő öt évben várhatóan átlagosan 10-12 első osztályos tanulóra számítunk évente. A méretszorzó változása számunkra jelentős forráscsökkenést jelent. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem az oktatásból, a gyerekek jövőjéből kellene elvonni a forrásokat. Iskolánk működésének stabilitása került veszélybe; számunkra a fennmaradás a tét. A fejlesztési terv elkészítéséhez rendkívül sok információt kértek, ugyanakkor a dokumentum terjedelmére és formai követelményeire vonatkozóan nem kaptunk egyértelmű útmutatást. Nem volt világos az sem, hogy milyen módon történik az értékelés: online felületen, meghatározott karakterszámmal, automatizált módon, vagy a beadott tervek minisztériumi szakemberek általi, egyenként történő kiértékelése nyomán.
Molnár Barnabás arról is beszélt, hogy iskolájukat tekintve a 2026-os normatívakiesés több 10 ezer euróra tehető.
Számunkra elsődleges prioritás a tanulók megfelelő, szakszerű és korszerű, minőségi oktatásának biztosítása. Ennek szem előtt tartásával semmilyen olyan „optimalizációt” nem tartunk elfogadhatónak, amely ezt veszélyezteti. A közeljövőben nem tervezünk együttműködést más településsel vagy intézménnyel, sem ingázást, sem pedig iskolaösszevonást. Jelenleg a leginkább elfogadható megoldást a megfelelő kompenzáció biztosításában látjuk"
– mondta, ám annak összegével, a megítélt 19 068 euróval nem elégedett maradéktalanul.
– Lehetett volna több is. Ez van. Szerintem minden iskolának adtak a gyerekek létszámától függően az előre szétosztható pénzből. Ennyi jutott. A sok munka a fejlesztési terv kimunkálásakor, a releváns adatok és a jövőbeni tervek, az eddigi fejlesztések felsorolása szerintem nem játszottak nagy szerepet, talán semmit. Majd spórolunk – zárta az ipolybalogi iskolaigazgató, Molnár Barnabás
Az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola jelenleg 22 diákkal működik. Az elmúlt öt évben az intézmény tanulólétszáma stabil maradt, ami a kis vidéki iskolák esetében különösen fontos eredménynek számít.
– Az iskolánk közössége bízik abban, hogy ezt a létszámot a következő években is sikerül megtartani, és továbbra is biztosítani tudjuk a helyi gyerekek számára az anyanyelvi oktatást és a családias tanulási környezetet. A kis létszám ugyanakkor komoly kihívásokat is jelent. A közelmúltban bekövetkezett méretszorzó-változás érzékenyen érintette az intézményünket, hiszen a költségvetés eddig is szűkös volt. Az ilyen jellegű finanszírozási változások különösen a kisebb iskolák működésére vannak nagy hatással, ahol minden támogatás és forrás kulcsfontosságú a mindennapi működés biztosításához. Az iskola vezetése és közössége ezért nagy reményekkel tekintett a benyújtott fejlesztési terv elbírálása elé – fűzte hozzá Chudý Erzsébet iskolaigazgató.
Hangsúlyozta: iskolájuk kulcsszerepet tölt be a falu kulturális életében, aktívan hozzájárul a hagyományok ápolásához és a közösségi értékek megőrzéséhez; kiemelkedően jó kapcsolatokat ápolnak a környező múzeumokkal, határon innen és túl, ami jelentősen segíti pedagógiai és kulturális tevékenységeik színesítését.
– Ha abból indulunk ki, hogy az eredeti költségvetést 5 százalékkal csökkentették, és a megítélt összeg pontosan ezt a levonást kompenzálja, ami 3 279 euró, akkor ez összességében korrekt és elfogadható, de nem nyújt többletforrást a valós hiányok kezelésére.
Az ipolyvarbói iskola példája is jól mutatja, hogy a kis létszámú vidéki intézmények számára milyen fontos a kiszámítható támogatási rendszer. Ezek az iskolák nem csupán oktatási intézmények, hanem a helyi közösség, a település kulturális és társadalmi életének fontos pillérei.
Bár az új finanszírozási rendszer komoly próbatétel elé állítja a kis létszámú intézményeket, a Nagykürtösi járás magyar iskolái a fejlesztési tervek kidolgozásával és a helyi közösségek összefogásával küzdenek a megmaradásért. A jövő záloga most a minisztériumi kompenzáció és a hatékony szakmai munka, amely biztosíthatja, hogy ezek az iskolák ne csupán oktatási helyszínek, hanem a regionális kultúra és az anyanyelvi nevelés erős bástyái maradjanak.
Megjelent a Magyar7 2026/20. számában.
