Kinek nincs múltja, nem lehet jelene s jövője sem
„Csak még egyszer előre” – mondta határozott hangon Márkosfalvi Sipos Gyula ezredparancsnok az első világháborúban hősies küzdelmet vívó fehérvári 17-es magyar királyi honvéd gyalogezred elcsigázott katonáinak. Akkor, amikor sokadszor is az esélytelen harcba küldte őket a Doberdó-fennsíkon.
Ez a címe Burján Zsigmond történelmi filmjének is, amely a pozsonyi Liszt Intézet és a Gabriš Katonai-Történelmi Klub szervezésében Pozsonyba is eljutott.
A 2016-ban készült film elsősorban a nagy háborúban harcoló fehérvári 17-es gyalogezrednek állít emléket, vérzivataros küzdelmüket dolgozza fel 1915 májusától 1918 novemberéig.
Az ezredparancsnok, Sipos Gyula szemszögéből mutatja be mindazokat a megpróbáltatásokat, amelyeket az Isonzó környékén harcoló magyar katonáknak el kellett szenvedniük, a másik szálon pedig a Rác utcából a Doberdó-fennsíkig eljutott magyar katona feleségének szomorú történetét követhetjük, aki hiába várja vissza az urát.
Talán az egyik legmeghatóbb jelenet, amikor az olasz és a magyar katonák egymásnak énekelnek, mert nemcsak a puskaropogásra kell válaszolni, hanem az énekszóra is. Így aztán a Santa Lucia után a lövészárkok magyar oldaláról válaszul felhangzik a Csak egy kislány van a világon. Ez a jelenet magában hordozza a film – talán legfontosabb – üzenetét, hogy mindig, még a legnehezebb időkben is embernek kell maradni.
– nyilatkozta lapunknak a filmvetítés után Burján Zsigmond, aki egy személyben a film forgatókönyvírója, rendezője és operatőre is volt.
– Azt gondolom, hogy a fiatalok nagy része megértette a film üzenetét, ezt erősítik meg bennem a visszajelzések. Akinek van szíve és lelke, az megértette – mondta a film alkotója.
De miért kell ennyi év után is foglalkozni a múlttal, a háború szörnyűségeivel, kérdeztük a film rendezőjét.
– fogalmazott Burján Zsigmond.
Mit is tehetnék ehhez még hozzá? Talán csak annyit, hogy a miértre a választ a legérthetőbben minden bizonnyal báró Eötvös József fogalmazta meg, amikor kijelentette: „Kinek nincs múltja, nem lehet jelene s jövője sem.”
Megjelent a Magyar7 2023/14. számában.
