Kilencven éve találták meg a kassai aranykincset
Gálakoncerttel, könyvbemutatóval és szuvenírbankjegy forgalomba hozásával ünnepelte a kassai aranykincs felfedezésének 90. évfordulóját a Kelet-szlovákiai Múzeum.
A kassai aranykincs vagy kassai arany éremleletet európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű ékszer- és pénzlelet, amelyet 1935-ben találtak Kassa belvárosában, a Fő utca egyik házának bontásakor, ami egykor a Szepesi Kamara épülete volt.
A kincset egy kör alakú rézdobozban rejtették el a 17. század végén, valószínűleg a Thököly-felkelés idején. A lelet 2920 aranyérmét, három aranymedált és egy aranyláncot tartalmaz, összesen mintegy 11,5 kilogramm súlyban.
A 15-17. századi érmék 81 különböző veretből származnak, többek között Magyarországról, holland tartományokból és városokból, Erdélyből, különböző német, lengyel, cseh, osztrák, olasz, spanyol és más pénzverdékből. A gyűjtemény egyik különlegessége, legrégebbi darabja Lüszimakhosz (i. e. 362 körül – i. e. 281) makedón hadvezér aranypénze (vagy annak nagyon jó kelta másolata). A legkésőbbiek pedig 1679-ből származnak, ami a kincs elrejtésének idejét is jelzi.
A kincset először Pozsonyba, majd 1940-ben Prágába szállították. Először itt állították ki 1953-ban, Kassán 1956-ban mutatták be egy részét a nemzetközi múzeumi hét alkalmából. Az aranykincs csak 1970-ben érkezett mai helyére, a Kelet-szlovákiai Múzeumba (VSM), miután megépült az őrzésére és bemutatására szolgáló páncélterem.
Az intézmény gazdag programmal ünnepelte a kincslelet felfedezésének 90. évfordulóját. Bemutattak egy kiadványt, forgalomba került egy különleges, limitált kiadású szuvenírbankjegy, a látogatókat egyebek mellett múzeumi talkshow, interaktív gyerekprogramok és tudományos bemutatók, valamint gasztronómiai élmények várták, a program pedig gálakoncerttel zárult.
Rastislav Trnka, Kassa megye elnöke az aranykincs, az ország legfontosabb és európai viszonylatban is kiemelkedő numizmatikai leletének jelentőségét hangsúlyozta.
– fogalmazott a megyeelnök.
