Két keréken, lubickolva, gyönyörködve, feltöltődve a Csallóközben
Úgy húsz esztendeje élek a Csallóközben, addig – enyhe túlzással – rendszerint csak áthaladtam rajta, és pusztán a szántóföldek sokaságát és egyhangúságát regisztráltam a vonat vagy a busz ablakából. Nem is beszélve arról, hogy általában Gömör felé igyekezvén a rokonokhoz, legtöbbször más útvonalakon, ezt a vidéket nem, vagy alig érintve zötykölődtem. Azóta tudom, hogy a Tündérkert „nem látható” a „fontosabb” útvonalú közlekedési eszközök ablakaiból... Ez pedig igen nagy kár.
Annakidején már Cselényi László, a tősgyökeres gömöri is megírta Az országutak himnusza (és más) versében, hogy a Tündérkert egyszerűen varázslatos. „Széles országutak vándor hegedőse: fekszem a nyárasdi szegfűs faluvégen, / nyújtózó tagokkal szagos Duna-parton, Csallóköz szívének kellős közepében, szagos Duna-parton, vadkörtefa alatt, koszorús fejemet mélyen porba hajtva (...) csodálatos tavasz roppant a világra, / cseresznyefaillat, réti szegfű-illat, menyasszonyi fehér a cseresznyefákra, / (...) Hogyha jobbra nézek: kicsiny faluk sora, fölöttem az égbolt, alattam a barna, / párolgó tavaszi föld, az igazságos, mellettem százezer virág néz a napba. / Duna-táj: virágos kertek, szegfűs gondok, harsog, zeng a világ (...) miféle kalandok csiklandozó szele sodorta a szíved erre a rónára, / micsoda tűz, milyen ismeretlen erő, miféle hit sodort erre a vidékre, / dimbes-dombos Gömör közepéből Csallóköz szívébe? (...)” A költő rávilágít a lényegre, (de nem szembeállítva a két, magyarok lakta vidéket, tájegységet), hogy a Csallóköz gyönyörű, idillikus, eredendően egyszerű, ahol a szem messze elér, ha csak nem ütközik egy-egy virágzó vad gyümölcsfába. A költő ilyennek látta a Csallóközt, a tájat, úgy jó 65 évvel ezelőtt.
Szerencsére a Tündérkert ma is létezik, igaz, némileg más formában, mint egykoron, és kellenek azok a helytörténészek, természetvédők, aktivisták, vállalkozók, vagy urambocsá politikusok, akiknek erkölcsi meggyőződése és szívügye, hogy Európa legnagyobb folyami szigetének tárgyi, szellemi és természeti öröksége az utókor számára is megmaradjon, közben pedig turisztikai és idegenforgalmi szempontból is versenyképes legyen a régió.
A Csallóköz nagy részét a Dunaszerdahelyi járás foglalja el, lényegében Somorjától Nagymegyerig, északon a Kis-Duna, délen pedig a nagy Duna által határolva. Ha egy olyan egynapos kerékpártúrát terveznénk, amely során a járás három legnépszerűbb fürdőjét is útba ejtenénk, ám nevezetességekre, szakrális emlékekre és természeti kincsekre is kíváncsiak vagyunk, bizony korán kell elindulnunk!
Ha „kalandok csiklandozó szele sodor” bennünket erre a vidékre, méghozzá kerékpárral, merre is menjünk? Kezdjük utunkat Somorján, ahol már kora délelőtt, 9 órától megtekinthetjük az egykoron paulánus kolostornak szánt Korona épületét és frissen felújított első emeletét, amelynek két termében csallóközi viszonylatban egyedülálló módon szabadulószobákat alakítottak ki. A kisebbik szoba a paulánus tematikára fókuszál, ahol egy itt ragadt böjtölő szerzetest kell kiszabadítani, a nagyobbik pedig a csallóközi mondákra és Somorja történelmére összpontosít, s maga Tündér Ilona ad egy feladatot, hogy segítségével lépésről lépésre kijuthassunk a szobából, de közben sok mindent megtanuljunk. Ha kijutottunk, a 63-as út mentén irány a sámoti templom!
A főútról Búcsúházánál kanyarodunk balra, s keresztülhaladva a településen, Sámot határához érve megpillantjuk az 1260 körül épült Árpád-házi Antióchiai Szent Margit-templomot, amelyet a közelmúltban – miután a pozsonyi főegyházmegye a somorjai plébániának ajándékozta a számára jelentéktelennek tűnő kis templomot és a hozzá tartozó maréknyi földet – több szakaszban sikerült felújítani a helyi Via Nova ICS szervezet aktivistái, a somorjai plébánia és Somorja városa segítségével.
A felújított templom belseje ugyan még üres, de a szűk ablakokon beszűrődő napfény különösen a tavaszi napéjegyenlőség idején erőteljes szakrális tér érzetét kelti.
Bach-szviteket játszott a templomnál több mint száz ember előtt. Július 20-án pedig a helyszínen megtartották a sámoti Antióchiai Szent Margit-templom újkori történetének első búcsúját a Somorjai Katolikus Egyházközösség, a helyi Csemadok és a somorjai Via Nova szervezésében, így a templom néhány év alatt sokkal több lett puszta zarándokhelynél.
De tekerjünk tovább a közeli R7-es gyorsforgalmi út felett Paka érintésével egészen Légig, s ott szusszanjunk egyet a Benyovszky-kastély kertjében, majd folytassuk utunkat egészen Dunaszerdahelyig, ahol végre csobbanhatunk egy nagyot a Thermalparkban. Tíz medence, csúszdák, vízi attrakciók, szaunák és masszázsközpont is várja a látogatókat. A helyszínen ebédelhetünk is; a nyári éttermi kínálat megújítása egy nagy beruházás keretében már elkezdődött.
Kora délután újra kerékpárra pattanhatunk, s két rövid szakaszt leszámítva a Nyárasdi Termálfürdő már bicikliúton is megközelíthető Nagyszombat megye önkormányzata és az EU támogatása jóvoltából. Mégis azt javaslom, hogy előbb tegyünk egy kis kitérőt a Tőkési-ághoz és látogassuk meg a dunatőkési vízimalmot. Garantálom, hogy a látványtól mentálisan is feltöltődünk. A malomban fennmaradt az eredeti berendezés: a vízikerék, az őrlőmű, az osztályozó és gabonaszelelő az őrlemény tisztítására.
A nyárasdi fürdő a dunaszerdahelyihez képest egészen más világ, sokkal nyugalmasabb, a víz pedig kitűnő és jótékony hatású. Az étterem szépen megújult, egy széles csúszda is épült, ráadásul a gyerekmedencéket és az ülőmedencéket is felújították.
A faluból Ekecs felé menet pár kilométeren keresztül még kerékpárúton tekerhetünk, de az út nagyobbik felét a főúton kell megtennünk. Ekecs után azonban újra kerékpárút vezet egészen Nagymegyerig, miközben megállhatunk az Ekecs-tónál is, ami a fürdőzés mellett a horgászok közkedvelt helye.
Kora estére meg is érkezhetünk a nagymegyeri Thermal Corvinus fürdőbe, és ha gyorsak vagyunk, még a gigantikus csúszdaparkot is elérhetjük. Tizenhárom medence vár bennünket, de van szauna, masszázs, és egyéb welness lehetőség is. A fürdő sétányán szinte mindig akad látványosság, s ha éppen az államalapítás környékén érkezünk a helyszínre, akkor a Szent István Napok rendezvénysorozata késő estig kínál programokat.
Megjelent a Magyar7 2026/31-32. számában.
