Két- és többnyelvűség a Kazinczy Napokon
Elkezdődtek Kassán az idei Kazinczy Napok, amelyet immár 57. alkalommal rendez meg a Csemadok Kassai Városi Választmánya. A rendezvénysorozat ez évi témája a két- és többnyelvűség.
A háromnapos rendezvénysorozat ifjúsági programmal indult a Márai Stúdióban, majd délután Hanesz Angelika, a Csemadok Kassai Városi Választmánya elnöke nyitotta meg hivatalosan az 57. Kazinczy Napokat. Úgy fogalmazott, ez a rendezvény évről évre bizonyítja, hogy a magyar nyelv és kultúra élő erő, amely összeköt bennünket – múltunkkal, egymással és a jövő nemzedékeivel. „Kassa városa, ahol Kazinczy Ferenc ifjú éveit töltötte, különös jelentőséggel bír számunkra. Itt született meg az a gondolat, amely később a magyar nyelv megújulásának mozgatója lett: a hit abban, hogy a nyelv nem csupán eszköz, hanem nemzeti önazonosságunk legmélyebb kifejezője” – mondta.
Krasznahorkai László Nobel-díja kapcsán megjegyezte, ez az elismerés túlmutat egyetlen életmű határain, a magyar nyelv és irodalom diadala is a világban. Egyúttal emlékeztet arra, milyen gazdag, kifejező és egyedülálló a magyar nyelv. „A Nobel-díj üzenete nemcsak az, hogy a magyar szó megérthető a világban, hanem az is, hogy a magyar gondolat, a magyar lélek is képes megszólítani másokat. Bizonyíték ez arra is, hogy a nyelvünk él, alkot, és a legmagasabb művészi szinteken is képes megszólalni” – fogalmazott Hanesz Angelika, köszönete mondva mindazoknak — íróknak, tanároknak, diákoknak, olvasóknak —, akik nap mint nap éltetik és továbbadják a magyar szó erejét.
Duncsák Mária, a Csemadok Kassai Városi Választmánya alelnöke, a Kazinczy Napok szakmai főszervezője a résztvevőket Kölcsey Ferenc gondolatával köszöntötte, miszerint „Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség”. Ez lett a mottója az idei rendezvénynek. Mint mondta, ez a gondolat ma, majd kétszáz évvel megszületése után is igen időszerű, bölcs és megszívlelendő, különösen a második része.
„Ugyanakkor a mi helyzetünkben, itt, Szlovákiában, ahol több mint száz éve kisebbségben él a magyarság és egyre zsugorodik a magyar közösség, ma már a kötelességen túl többre van szükség: közös felelősségvállalásra és erkölcsi elkötelezettségre a magyar nyelv mívelése, kultúránk értékeinek őrzése, ápolása és továbbadása céljából” – mondta. „Ezt a feladatot tartjuk fontosnak, ezért dolgozunk, pontosabban mondva szolgálatot teljesítünk, hogy a Kazinczy Napok az maradjon, ami mindig is volt: anyanyelvünk és nemzeti kultúránk őre, őrzője és élő lelkiismerete” – tette hozzá.
A nyitónapon Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója beszélt az anyanyelvápolásról, egyúttal megnyitotta a magyar nyelv hetét. Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke mutatta be a Magyar Örökség díjat és annak eszmeiségét, Szikra Éva tájépítész, kerttörténész Kazinczy és a kertművészet kapcsolatát ismertette, illetve Gazdag József újságíró, publicista tartott előadást arról, hogyan hálózta be a csehszlovák állambiztonság (ŠTB) a kassai magyarságot és a Kazinczy Napokat.
Pénteken szó lesz egyebek mellett a többnyelvűségről a Kárpát-medencében, illetve a nyelv és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról. Szombaton megemlékeznek az irodalmi évfordulókról, a résztvevők előadást hallhatnak József Attiláról és Nemes Nagy Ágnesről, illetve a két- és többnyelvűségről, majd Kazinczy Ferenc emléktáblájának megkoszorúzásával zárul az idei rendezvény.
