Kassától Košicéig – Könyvbemutató Kassán - KÉPEKKEL
Bemutatták a kassai Márai Stúdióban Bukovszky László, Simon Attila és Szeghy-Gayer Veronika kötetét, amely Kassa Trianon előtti utolsó kormánybiztos-főispánjának, Molnár Miklósnak és az általa összeállított, az 1918/20-as államfordulatot feldolgozó hatkötetes forrásmunkájának állít emléket.
A szerzők elmondták, a Kassától Košicéig. Molnár Miklós-emlékkönyv című könyv DVD mellékletében megtalálható annak a hatkötetes munkának a digitalizált verziója, amit Molnár Miklós írt a kassai államfordulatról. Ebből a kötetből válogattak részleteket, amelyeket a Thália Színház művészei, Varga Anikó és Varga Lívia olvastak fel. Szeghy-Gayer Veronika bemutatta Molnár Miklóst, Bukovszky László arról beszélt, hogyan született meg az említett hatkötetes munka, Simon Attila pedig a kassai államfordulatról szólt.
Szeghy-Gayer Veronika Molnár Miklós három olyan jellemző tulajdonságát emelte ki, amelyek áthatják az életművét: a szerénység, a következetesség és a ragaszkodás.
Molnár Miklós nem volt tősgyökeres kassai. Földműves családban született, műbútorasztalosként dolgozott Budapesten, 1906-ban került családjával Kassára, 1913-ban egyetlen szociáldemokrata képviselőként bekerült a városi képviselő-testületbe. Amikor kitört a háború, önként jelentkezett, három évig harcolt a fronton. 1917-ben hadirokkantként tér vissza Kassára, ahol 1918 novemberében elfoglalja a főispáni-kormánybiztosi széket. Politikai előmenetele ellenére szerénységét továbbra is megtartotta, ahogy következetességét is, minden rezsimben kitartott eszméi mellett. Bár nem a város szülötte volt, élete második felében már kassainak vallotta megát, nagyon fontos volt számára Kassa, ragaszkodott hozzá.
Szeghy-Gayer Veronika hangsúlyozta, Molnár Miklós egy méltatlanul elfeledett személyiség, meghatározó alakja a város 20. századi történetének. - Ő nemcsak a magyar közösségnek fontos, hanem elsősorban a kassaiaknak és Kassa történetében fontos – húzta alá.
Bukovszky László elmondta, Molnár Miklós valamikor a 30-as évek elején fog hozzá a forrásanyag összegyűjtéséhez és rendszerezéséhez.
A vaskos forráskiadvány 1942 nyarára készül el három példányban, ebből kettő félbőr kötésben, ezeket egy magyarországi és egy hazai közintézménybe szánta, a harmadik pedig vászonkötésben készült, ezt magánál tervezte hagyni, egy későbbi kiadás kézirataként. A hat kötet öt korszakot tárgyal: az első világháború utolsó hónapjait és az őszirózsás forradalom előzményeit, a második a Károlyi-féle forradalmat, illetve Kassa közigazgatásának a csehszlovák államhatalom általi átvételét, a harmadik a csehszlovák uralom első szakaszát tárgyalja 1919 januárjától júniusáig, aztán jön a tanácsköztársaság időszaka, majd a második csehszlovák időszak, ezzel zárul a kötet. Bukovszky hangsúlyozta, Molnár Miklós egy olyan forráskiadványt adott ki, amely még most, a 21. században is megállja a helyét.
Simon Attila úgy fogalmazott, a gyűjtemény minden történészi munkától jobban mutatja be, mi történt Kassán ebben a mozgalmas időszakban, 1918 közepétől 1919 végéig, amikor a város lakossága hihetetlen fordulatokat élt meg.
Azt gondolom, ez a kassaiaknak sikerült. Ezt igazolja Molnár Miklós példája is, aki Kassa utolsó magyar kormánybiztosaként az utolsó percig harcolt azért, hogy a város magyar maradhasson, de amikor látta, hogy ezt nem lehet megállítani, onnantól 20 évig azon ügyködött, hogy ha már Csehszlovákiában élnek a kassaiak, akkor magyarként méltósággal, teljes jogú polgárként lehessenek ennek az államnak a tagjai – mondta.
A szerzők hangsúlyozták, a kiadvány röviden bemutatja Molnár Miklóst, életét és Kassa történetét ebben az időszakban, de elsősorban a kötet mellékletében található, immár digitalizált forráskiadvány az, ami felettébb nagy értéket képvisel. A kassai könyvbemutatóra elhoztak egyúttal néhány, Kassához kötődő panelt a Trianon 1918–1920 – Az államfordulat eseményei a mai Dél-Szlovákia térségében című kiállításról, ezeket is megtekinthették az érdeklődők.
