Kassától Košicéig
Bemutatták a kassai Márai Stúdióban Bukovszky László, Simon Attila és Szeghy-Gayer Veronika kötetét, amely Kassa Trianon előtti utolsó kormánybiztos-főispánjának, Molnár Miklósnak és az általa összeállított, az 1918/20-as államfordulatot feldolgozó hatkötetes forrásmunkájának állít emléket.
A szerzők elmondták, a Kassától Košicéig című Molnár Miklós-emlékkönyv DVD mellékletében megtalálható annak a hatkötetes munkának a digitalizált verziója, amit Molnár Miklós írt a kassai államfordulatról.
Ebből a kötetből válogattak részleteket, amelyeket a Thália Színház művészei, Varga Anikó és Varga Lívia olvastak fel. Szeghy-Gayer Veronika bemutatta Molnár Miklóst, Bukovszky László arról beszélt, hogyan született meg az említett hatkötetes munka, Simon Attila pedig a kassai államfordulatról szólt.
Szeghy-Gayer Veronika Molnár Miklós három olyan jellemző tulajdonságát emelte ki, amely áthatja az életművét: a szerénység, a következetesség és a ragaszkodás. Molnár Miklós politikai előmenetele ellenére megtartotta szerénységét, ahogy következetességét is, minden rezsimben kitartott eszméi mellett. Bár nem a város szülöttje volt, élete második felében már kassainak vallotta magát, ragaszkodott hozzá. Molnár Miklós egy méltatlanul elfeledett személyiség, meghatározó alakja a város 20. századi történetének.
– Ő nemcsak a magyar közösségnek fontos, hanem elsősorban a kassaiaknak és Kassa történetében fontos – húzta alá Szeghy-Gayer Veronika.
Molnár Miklós valamikor a 30-as évek elején fog hozzá a forrásanyag összegyűjtéséhez és rendszerezéséhez. A vaskos forráskiadvány 1942 nyarára készül el három példányban, ebből kettő félbőr kötésben, ezeket egy magyarországi és egy hazai közintézménybe szánta, a harmadik pedig vászonkötésben készült, ezt magánál tervezte hagyni, egy későbbi kiadás kézirataként, avat be a részletekbe Bukovszky László.
A hat kötet öt korszakot tárgyal: az első világháború utolsó hónapjait és az őszirózsás forradalom előzményeit, a második a Károlyi-féle forradalmat, illetve Kassa közigazgatásának a csehszlovák államhatalom általi átvételét, a harmadik a csehszlovák uralom első szakaszát tárgyalja 1919 januárjától júniusáig, aztán jön a tanácsköztársaság időszaka, majd a második csehszlovák időszak, ezzel zárul a kötet.
Simon Attila úgy fogalmazott, a gyűjtemény minden történészi munkánál jobban mutatja be, mi történt Kassán 1918 közepétől 1919 végéig, amikor a város lakossága hihetetlen fordulatokat élt meg.
– A kisebbségben élők számára mindig nagyon fontos, hogy megtalálják azokat az életstratégiákat, amelyek mellett egyrészt megmaradhatnak magyarnak, másrészt polgárai lehetnek egy olyan államnak, amelybe ők nem akartak kerülni, de a sors nekik ítélt. Azt gondolom, ez a kassaiaknak sikerült. Ezt igazolja Molnár Miklós példája is, aki Kassa utolsó magyar kormánybiztosaként az utolsó percig harcolt azért, hogy a város magyar maradhasson, de amikor látta, hogy a történéseket nem lehet megállítani, 20 évig azon ügyködött, hogy ha már Csehszlovákiában élnek a kassaiak, akkor magyarként méltósággal, teljes jogú polgárként lehessenek az állam tagjai – mondta Simon Attila.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/42. számában.
