Kassa őrzi Rákóczi örökségét – KÉPEKKEL
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából a Hagyományok Háza partnerszervezeteivel tizenkilenc magyarországi, valamint hét határon túli helyszínen szervezett a népzene és néptánc élő hagyományaira épülő gálaműsorokat és tematikus programokat a vezérlő fejedelem emlékezetére. A kezdeményezés célja, hogy változatos, a néphagyományokhoz és a kuruc korszak emlékezetéhez kapcsolódó programokon és közösségi élményen keresztül mutassa meg, hogy II. Rákóczi Ferenc alakja és a kuruc hagyományok ma is élő részei kulturális emlékezetünknek.
A Kassa Megye Kulturális Központjával közösen szervezett program szentmisével vette kezdetét a Szent Erzsébet-főszékesegyházban, amely a fejedelem és bujdosótársainak hamvait őrzi. A Rodostói házban kosztümös tárlatvezetést tartottak, illetve bemutatták a fejedelemről készült dokumentumfilmet is. A Thália Színházban a diákok rendhagyó zeneórán és hangszerbemutatón ismerkedhettek meg a kor zenei világával. Délután megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát a Rodostói ház udvarán, majd a programsorozat ünnepi gálaműsorral zárult a Thália Színházban.
Rastislav Trnka, Kassa megye elnöke ünnepi beszédében kiemelte, II. Rákóczi Ferenc olyan ember volt, akiben a bátorság, a meggyőződés mély elkötelezettséggel egyesült. Mint mondta, életútja a szabadság, a méltóság és a nemzeti büszkeség iránti vágy jelképe, így nem csupán a történelmi alakra emlékezünk, hanem egy olyan személyiségre, aki maradandó nyomot hagyott a kultúrában, a hagyományokban és nemzedékek szívében, Magyarországon és Szlovákiában egyaránt.
– fogalmazott, hozzátéve, hogy Rákóczi szellemisége Kassa megye munkájában is iránytűként szolgál. Az itt élő magyar közösséget tisztelik és közös otthonunk elválaszthatatlan részének tekintik. Hagyományai, nyelve, kultúrája és öröksége olyan értékeket hoz a térségbe, amelyek nélkül az sokkal szegényebb lenne, mondta a megyeelnök.
Rámutatott, II. Rákóczi Ferenc személyisége kapocs közös múltunkban.
– Legyen számunkra az ő öröksége ösztönzés arra, hogy a 21. században is legyen bátorságunk tenni régiónkért, országunkért és a jövő generációiért – zárta gondolatait Rastislav Trnka, Kassa megye elnöke.
Gris Emese Diána, Magyarország kassai főkonzulátusának elsőbeosztott konzulja kiemelte, egy olyan történelmi személyiség előtt tisztelgünk, akinek neve nem csupán a szabadságharcokkal, hanem a nemzeteket összekötő erővel is örökre összefonódott. Mint mondta, II. Rákóczi Ferenc élete és küzdelme túlmutatott saját korán és országán, bár a magyar szabadság ügyéért emelt szót és ragadott kardot, eszméi egyetemesek voltak: a szabadság, az önrendelkezés és az emberi méltóság iránti vágy nem ismer határokat.
Harca nem csupán a magyaroké volt, hanem minden olyan népé, amely a saját sorsát kívánta alakítani. A történelem tanúsítja, hogy Rákóczi nem elszigetelten gondolkodott. Kapcsolatokat épített, szövetségeket keresett és felismerte a nemzetek ereje nem a megosztottságban, hanem az összefogásban rejlik.
– mondta.
Rákóczi öröksége arra is emlékeztet bennünket, hogy a különbségek nem elválasztanak, hanem gazdagítanak, ha képesek vagyunk egymás felé fordulni. Az ő példája mutatja, hogy a nemzeti identitás és a nemzetek közötti együttműködés nem ellentétei egymásnak, épp ellenkezőleg, csak az erős nemzetek képesek valódi, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat kialakítani.
– II. Rákóczi Ferenc hite és kitartása azt üzeni, csak együtt lehetünk erősek. Ma, amikor megemlékezünk róla, nem csupán a múltat idézzük fel. Felelősséget is kell vállalnunk a jövőért, azért, hogy tovább vigyük az ő örökségét, amelyet ránk hagyott: az összefogás, az együttműködés és a közös szabadság eszméjét – hangsúlyozta Gris Emese Diána, Magyarország kassai főkonzulátusának elsőbeosztott konzulja.
A Hagyományok Háza képviseletében Agócs Gergely néprajzkutató arról beszélt, hogy mit üzen nekünk Rákóczi és a mai fiatalok mit tudnának tanulni az ő életéből, példájából.
– mondta a néprajzkutató, aki szerint közösen kellene elgondolkodnunk azon, van-e még létjogosultsága annak a szónak, hogy haza, amiért Rákóczi harcolt és feláldozott mindent.
– Van-e valami, ami összeköt minket vagy csak lakótársai vagyunk egymásnak egy településen, egy régióban, egy országban. Ahogy azon is, hogy elegendő-e a fennen hangoztatott egyéni szabadság, kellenek-e nekünk szabadságjogok, s ha igen, mit kezdjünk velük és közösen mit tegyünk értük – fogalmazott Agócs Gergely.
Az ünnepi gálaműsorban fellépett a Tabulatúra régizene-együttes, az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, Agócs Gergely, valamint Nádasdi Péter színművész.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/14-15. számában.
