Kassa, a skizofrén város
A kassai magyarság életét, az identitásuk megőrzése érdekében megvívott harcukat bemutató, Kassa, a skizofrén város című dokumentumfilmet vetítették a MaJel Rovás Központban, ahol a film készítőjével, Margittai Gáborral, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójával is beszélgethetett a közönség.
Margittai Gábor és Major Anita dokumentumfilmje bemutatja, hogy mi történik Márai Sándor városával, amely egykor a polgári létforma és arányérzék otthona volt, és amely most önmagával harcol. A film a helyi szórványmagyarság szemével ábrázolja azokat a küzdelmeket, amelyeket naponta megvívnak az identitásuk megőrzése érdekében. A program az MCC Felvidék jóvoltából valósult meg. Margittai Gábor beszélgetőpartnere Balassa Zoltán helytörténész és Haltenberger Sarolt tősgyökeres kassai polgár volt.
A Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója elmondta, több szállal is kötődik a városhoz. „Valahol én is kassainak érzem magam, pontosabban az identitásomnak megalapozó része a kassaiság, ugyanis a nagyszüleim kassaiak voltak. Itt születtek, aztán 1947-ben száműzték őket Kassáról, Magyarországra. Én ennek a politika és történelmi helyzetnek köszönhetem a megszületésemet, de a nagyszüleim ennek „köszönhetik” a teljes deklasszálódásukat.
– mondta hozzátéve, meghatározó lehet egy gyerek identitásában az, hogy látja a nagyszülei tengődését, s az ő érdeklődése a kisebbségi magyar lét iránt is részben Kassáról indul ki.
Mint mondta, Kassa nagyon sokféle identitásváltáson ment keresztül, de azért egy magyar nagyváros és kulturális központ volt. A 20. században aztán ez alaposan megváltozott, napjainkra pedig még inkább. „Amikor 10 évvel ezelőtt forgattuk ezt a filmet a feleségemmel, akkor döbbentem rá, hogy ez itt mély szórvány” – mondta Margittai Gábor. Hozzáfűzte, a film címében említett skizofrénia nemcsak a kassai magyarokra, a szlovákokra is vonatkozik.
„Amikor megérkezek Kassára, mindig teszek egy kört a Fő utcán. Az az érzésem, hogy az Óváros egy kulissza, idegen emberek bolyonganak a kulisszák között, szervetlenül. Állandóan a szervetlenség érzése fog el” – fogalmazott.
Hozzátette, az elmúlt három évtizedben számos olyan településen jártak, ahol haldoklóban volt a szórványban élő magyarság, látták, hogy az identitásválság hogyan dönti romba ezeket a közösségeket.
– mondta Margittai Gábor hozzáfűzve, a reményt nem szabad feladni.
