Jókai Mór látogatása Tornán - KÉPEKKEL

Jókainak tulajdonképpen az 1879-es utazása az első olyan kirándulása, amely Felső-Magyarországra vezetett. Ekkor megérinti a táj szépsége, és a későbbiekben gyakran visszatér ide. Egyik alkalommal Gömört és Abaújt is meglátogatta.

+1 kép a galériában

Fotó: Görföl Jenő

„A Felvidékhez sorolt Torna vármegye hajdanában arról volt nevezetes, hogy a legkisebb megyéje az országnak, melynek területén csak egy emeletes ház, egy patika és egy toronyóra található. Most már be van kebelezve Abaújba. Torna városában a törvényhatósági életnek vége. Itt Dreher bécsi földbirtokos úr jószágigazgatójánál, Köhler Albert úrnál voltunk szállva, ki igen kitűnő nemzetgazda és derék jó magyar hazafi. Maga az új földesúr is sokat tesz e vidék anyagi jólétének emelésére“ – írja Tornáról Jókai Mór, ahol különösen nagy figyelmet szentelt a templomnak.

„Érdekes itt a várrom és a dombtetőn álló kerített huszita templom kőfedelű csúcsíves tornyával. A templom belsejében művészi ecsetre valló freskókat fedeztem fel, amiket még sehol sem hallottam emlegetni; a XVII. század elejéről valók lehetnek. Hat csoportozat, melyek a szanhedrint (a zsidó állam legfőbb ítéleti szerve) képviselik, ami Jézus fölött ítéletet mondott. A színek igen szépek és elevenen megmaradtak, s néhány írástudónak az arca oly jellemzetes, hogy azt lehetetlen volt közönséges festőnek kigondolni. Néhányat le is rajzoltam belőlük hajnali harangszónál beülve a templomba, míg a többiek pihentek az Úrban. Rám is zárta a sekrestyés az ajtót, s csak a reggeli misénél szabadultam ki.“

Fotó: Görföl Jenő

A helyi legenda is úgy tudja, hogy a templom oldalhajójának festményeit Jókai fedezte fel. A tornai templom freskóinak egy része az 1400-as évek első negyedéből való, az oldalhajónak a Jókai által lemásolt barokk falfestményei a 18. századból származnak.

Lapajánló