Jókai-mellszobrot lepleztek le a komáromi Erzsébet-szigeten - KÉPEKKEL
Örömteli, ám a világjárvány miatt szűk körben megtartott eseményre került sor november 28-án délelőtt a komáromi Erzsébet-szigeten. A városvezetés az újjáalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület képviselőivel közösen, Jókai Mór egykori kedvenc tartózkodási helyén, a volt Beöthy-kertben leplezte le a város jeles szülöttjének mellszobrát.
Keszegh Béla polgármester piros és sárga rózsaszirmokkal érkezett a Jókai-filagóriához, amelyet az írófejedelem tiszteletére 1913-ban emeltek. A helytörténeti összefoglalója során felidézte Beöthy Zsolt budapesti irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Kisfaludy Társaság hajdani elnökének nemes tettét: a saját 65. születésnapján – nápolyi mintára – filagóriát állíttatott fel a komáromi villájuk kertjében (a Jókai család korábbi telkén), ahol nagyon szívesen időzött, a születésnapját is mindig ott tartotta.
Annak ékévé vált Zala György szobrászművész Jókai-gipszszobrának a másolata, s ez lett az első komáromi Jókai-emlékhely. A neves vendégek Jókai svábhegyi villájából földet, a balatonfüredi Jókai-villa rózsakertjéből pedig szirmokat hoztak a dunaparti városba, s azokat az avatáskor a szobor talapzatához szórtak.
Csütörtöki András restaurátor vállalta a Duna Menti Múzeum emeletén levő Jókai Mór-mellszobor másolatának kiöntetését, az került a Zala György szobrászművész által készített gipszszobor helyére. Ő korábban portálunknak elmondta: „Zala György szobrászművész alkotását csak Magyarországon lehetett volna újraöntetni, amit a jelenlegi világjárvány akadályozna. Ezért álltam elő az ötlettel, hogy inkább a Duna Menti Múzeum tulajdonát képező Berecz Gyula-mű másolatát készíttessük el a Felvidéken. Arról egy korabeli portréval is rendelkezem. Mivel ez utóbbi alkotó még jobban kötődött Komáromhoz, mint Zala György, s a Kultúrpalota elé is ő készítette el Jókai 1937-ban leleplezett bronzszobrát, ezért a polgármester pártolta az ötletemet“.
A mellszobor-másolat kiöntését Bartusz Zsolt, kéméndi mester végezte. A szobor hozzávetőleg 1,10 méter magas talapzatát pedig Ryšavý Boldizsár süttői márványból készítette el.
A polgármester azt is elárulta, hogy a szobor jövőre díszkivilágítást kap, s a későbbiekben a filagória restaurálása is megvalósul. A szoborállítást azonban mindenképpen előbb, a „Jókai Egyesület“ újjáalakulásának 20. évfordulója alkalmából akarták leleplezni.
Keszegh Margit egyesületi elnök kiemelte, a belvárosi egészalakos Jókai-szobrot 1937-ben ugyancsak november 28-án leplezték le, másnap pedig a Kultúrpalota nagyszabású átadási ünnepségére került sor. Kilenc évvel ezelőtt pedig ugyanezen a napon hunyt el egyesületük örökös tiszteletbeli elnöke, Szénássy Zoltán gimnáziumi tanár-helytörténész, aki javaslatukra 2012-ben posztumusz Külhoni Magyarságért Díjban részesült.
Húsz évvel ezelőtt kezdeményezésére alakult újjá a Felvidék legrégebbi magyar kultúrfóruma, amely – kényszerű megszakítással – több mint egy évszázada tevékenykedik a magyar művelődés felvirágoztatásáért.
1913-ban saját költségén építtette fel a Kultúrpalotát (a mai Duna Menti Múzeum épületét), amely kertjében felállítatta a Jókai-szobrot.
Az elnökasszony köszönetet mondott a városvezetésnek a filagória környékének rendbehozataláért és a szoborállításért, amely a komáromi Jókai-emlékhelyek felújítását célzó munkafolyamat újabb állomása. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy
a jubileumi évre tervezett rendezvényeik közül eddig csak a Magyar Széppróza Napja valósulhatott meg februárban, majd a pandémia meghiúsította a folytatást.
Kifejezte reményét, hogy a december 16-ra időzített kiállításukat majd sikerül megnyitniuk a Kultúrpalotában. Végül az idei Pro Urbe-díjas helyettesével, Kustyán Ilona nyugalmazott gimnáziumi tanárral együtt koszorút helyeztek el az új szobornál. Az ünnepség záróakkordjaként pedig a jelenlevők rózsaszirmokat szórtak a szobortalapzathoz.
