Jobb sors vár az Ebeczky-kúriára
Megmenekülhet az enyészettől az ajnácskői Ebeczky-kúria. Besztercebánya megye megvenné és látogatóközponttá alakítaná a romos épületet, amely a későbbiekben a Novohrad–Nógrád Geopark és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet közös fenntartása alatt működne. Az adásvételi szerződés megkötéséről még a júliusi megyegyűlésen döntöttek a képviselők.
Ajnácskő a 28 szlovákiai település egyike – amely része a világ első határon átnyúló, ugyanakkor az egyetlen szlovák UNESCO geoparkjának – a turizmus szempontjából komoly lehetőségekkel rendelkezik. A Rimaszombati járásban lévő Ajnácskőre a látogatókat jelenleg a gótikus vár romjai vonzzák, amelyek közvetlenül a falu feletti bazaltsziklán magasodnak. A csúcsról gyönyörű kilátás nyílik a környékre, és rálátni az egykor szebb napokat is megélt, több mint kétszáz éves Ebeczky-kúriára. Az épület sorsa most jobbra fordulhat, mert Besztercebánya megye az egykori nemesi lak megvásárlását tervezi.
A klasszicista stílusú épület a 19. század elején épült, hátsó részén különleges attikás portikusz (előcsarnok) található. A falak díszítése, valamint az ablakok vasrácsozata is vélhetően eredeti. A tetőszerkezetet 1910-ben újították fel, gyönyörű bádogos munkával, egy dátummal ellátott szellőzőnyílással egészítették ki, amely az akkori világ kifinomult ízlését mutatja. A kúria mögötti gazdasági épületek egyike annyira leromlott állapotban van, hogy vélhetően nem menthető meg.
Történeti források szerint a kúriát még a Kubinyi család építtette az 1810–1820-as évek között. A téglalap alaprajzú épület két fő folyosóból áll, ebből nyílnak a helyiségek, két nagy eredeti kéménye osztott cserépkályhás fűtésre utal.
– Vélhetően házasság útján került a kúria az ináncsi Ebeczky család tulajdonába az 1800-as évek végén. Ebeczky Eleknek két lánya volt, Anna és Róza, ők voltak a kúria utolsó nemesi tulajdonosai. Róza férjhez ment Fáy Árpádhoz és a 2. világháború idején elhagyta Ajnácskőt. Testvére, Anna nem ment férjhez, és 1948-ig élt a kúriában. A háborút követő zavaros időkben az Ebeczky család utolsó intézői, Hunyák László és felesége, Irén gondozták az idős hölgyet, aki a leírások és a visszaemlékezések szerint szinte gyermeki termetű, törékeny asszony volt. Az Ebeczkyek sírhelye a helyi kastélydombon található. A kúriához több mint másfél hektáros terület tartozott gyönyörű parkkal – avatott be a történeti forrásokba Chovan Attila történelemtanár.
A jelenleg kihasználatlan épület a hálószobákban lévő eredeti bútorokkal, valamint a kék és a rózsaszín szalonnal vonzó lehet a térségbe érkező turisták számára.
Ezt ismerte fel Besztercebánya megye vezetősége is, ezért az épület megvásárlását kezdeményezi. Mivel azonban magánkézben lévő épületegyüttesről van szó, Ondrej Lunter megyeelnök először a tulajdonosokkal egyeztetett. A találkozón jelen voltak a Novohrad–Nógrád Geopark, Ajnácskő község, valamint a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet képviselői is. Megállapodtak abban, hogy közös erővel próbálják megmenteni a kúriát.
A megye a határon átnyúló Interreg-program keretében szeretne pályázni a turisztikai célpont fejlesztésére, a kúriában látogatóközpontot alakítanának ki. A projekt fő célja az értékes történelmi épület teljes körű felújítása, valójában a megmentése – avatott be a tervekbe Poprocký Iván, Ajnácskő polgármestere.
A kúriát élettel kell megtölteni – véli Ádám Sándor, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őre, a Novohrad–Nógrád Geopark nagykövete. Mint mondja, az elképzelésük szerint az egykori nemesi lakban kiállítótermet alakítanának ki, amelyben bemutatnák Ajnácskő környékének nevezetességeit az archeológiai leletektől a néprajzon át, egészen a vulkanológiai különlegességekig.
Az Ebeczky család egyik híres tagja, Ebeczky Emil az ajnácskői kúria tulajdonosának másodunokatestvére volt, neki köszönhető a környék régészeti és őstörténeti, köztük a Csontos árok őslénymaradványainak feltárása és megőrzése.
– Egykor itt terült el a Békás-tó nevű mocsár, ahol a 19. században a földeken dolgozó helyiek ősmaradványokat találtak. Ebeczky Emil elküldte őket a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy vizsgálják meg a szakértők. Ezután komoly ásatások kezdődtek a területen, így rengeteg állat maradványaira bukkantak. De a Ragács tűzhányó közelében lévő gázkifúvásos barlangok felderítése is neki köszönhető. Az általa tett felfedezésekkel a mai napig büszkélkedhetünk, és végre lenne egy hely, ahol a környék értékeit a nagyközönség számára is bemutathatnánk – magyarázta Ádám Sándor.
Tervek tehát vannak. Remélhetőleg a bájos kúria sorsa hamarosan rendeződik.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/37. számában.
