Január negyedike a Braille-írás világnapja: az Arriva társaság többéleképpen segíti a látássérülteket
A világtalan és gyengénlátó embertársaink életét megkönnyítő Braille-írás 2025-ben kétszáz éves. Annak világnapját minden évben január 4-én ünnepeljük azért, mert a vakok írásának feltalálója, Louis Braille 1809. január 4-én született egy Párizs közeli faluban. Ő ezt az írásrendszert 1825-ben dolgozta ki a Párizsi Vakok Intézetében, egy katonai titkosírás leegyszerűsítésével. A pontírás azóta a világ minden táján elterjedt, a latin-betűs írásmódon túl számos más írásrendszernek is van Braille megfelelője. A szlovákiai Arriva közlekedési társaság pedig a buszjáratain igyekszik esélyegyenlőséget biztosítani a látássérülteknek – áll a közleményében.
„Louis Braille hároméves korában egy baleset következtében vesztette el a látását: épp édesapja szíjgyártó műhelyében játszott, és egy éles szerszám a szemébe fúródott. A seb elfertőződött, és hamarosan mindkét szemére elvesztette a látását. Először látó gyermekekkel járt iskolába, majd 10 éves korában bekerült a Párizsban található Vak Gyermekek Intézetébe. Élete 1821-ben változott meg gyökeresen, amikor találkozott a francia hadsereg egykori tüzértisztjével, Charles Barbier-val, aki bemutatta találmányát, az úgynevezett „éjszakai írás”-t. A tizenkét domború pontból álló rejtjeles írásnak köszönhetően a katonák biztonságosan tudtak kommunikálni egymással a sötétben“ – olvasható a Magyar Vakok és Gyengétlátók Országos Szövetsége honlapján.
Nos, mindez megalapozta a vakírás elkészítésének ötletét. Braille a kiemelt pontok rendszerét továbbfejlesztette és finomította.
– írják az ismertetésben.
Abból az is nyilvánvalló, hogy ez az írás egyaránt alkalmas a szöveges tartalmak, irodalmi művek, tananyagok, újságok és a kották, matematikai és kémiai képletek rögzítésére és értelmezésére is.
„Hat pontból áll, amelyek egy álló téglalap alakú cellában, két oszlopban és három sorban helyezkednek el. A pontok különféle kombinációban való kidomborításával összesen 64 fajta karakter hozható létre. Manapság világszerte számos különböző nyelven ismerik a Braille-írást, ami kétszáz évvel a feltalálása után sem tekinthető elavultnak. A pontírás nem csak hagyományos módon, papíron van jelen a mindennapokban. A XXI. századi technológiák számos lehetőséget adnak a Braille-írás használatára, így például léteznek Braille-kijelzők, számítógéphez csatlakoztatható Braille-nyomtatók és egy átlagos okostelefon kijelzőjén is írhatunk majdnem ugyanúgy, mint egy hagyományos Braille-írógépen...“ – derül ki a továbbiakból.
A Szlovákiai Vakok és Gyengétlátók Országos Szövetsége becslése szerint az ország lakosságának 1-2 százaléka látássérült. A városi és regionális buszközlekedést öt hazai megyében, illetve 16 városban biztosító Arriva társaság a tömegközlekedés megrendelőivel együtt a járatain igyekszik javítani az ő utazási körülményeiken.
Valamennyi új autóbuszában már Braille-írással is megjelölte a megállást kérő „STOP“ nyomógombokat. Egyre elterjedtebb az a módszer is, hogy a buszokban levő információs rendszer segítségével, hangosan bejelentik az egymás után következő megállóhelyek elnevezését. Némelyiket pedig a kültéri tájékoztatást biztosító, speciális hangcsatornával is felszerelték, amit a rászoruló utasok távirányítóvóval aktiválhatnak. Míg eddig a járművezetőktől kaptak tájékoztatást egy-egy járatról, e fejlesztésnek köszönhetően már a buszok külső hangszóróin keresztül tudják „bemondatni”, hogy melyik járat és milyen irányba közlekedik.
A társaság illetékesei azonban legfontosabbnak azt tartják, hogy a speciális szükségletekkel rendelkező utasokkal szemben minden helyzetben figyelmesen és empatikusan viselkedjenek - állítja Peter Stach, a szlovákiai Arriva társaság szóvivője.
A gyengénlátók értékelik a társaság igyekezetét, és időnként a helyzetüket könnyítő, saját javaslatokkal is előrukkolnak.
„Olyan problémákkal is találkozunk, mint a járatokkal kapcsolatos, olvashatatlan információk a hirdetőtáblákon és a buszjáratok nehezen olvasható számozása. Számunkra további kihívást jelentenek azok a helyzetek, a mikor a buszsofőrök nem közvetlenül a jelzőtáblánál állnak meg, vagy ha két busz egymás után áll meg, s a látássérült utasok nem képesek helyesen, határozottan reagálni a váratlan helyzetre“ – magyarázta Eliška Fričovská, az érintett szövetség PR menedzsere. Persze, a további utasoktól is elvárható az, hogy a vakoknak és gyengétlátóknak a buszmegállókban történő tájékozódásuk és a járművekre való felszállásuk során segítsenek...
