Itt a farsang, áll a bál…
„Itt a farsang, áll a bál, keringőzik a kanál, csárdást jár a habverő, bokázik a máktörő” – ki ne ismerné ezt a kedves ki gyermekverset vagy annak megzenésített változatát, hiszen ilyenkor, farsang tájt ezt fújja minden kisovis és iskolás. A farsang időszaka vízkeresztkor kezdődik, és egészen hamvazó szerdáig tart. Ez az az időszak, amelyet eleink életében is a vidám lakomák, mulatságok jellemeztek.
A farsang csúcspontja a karnevál volt, amit a mi néphagyományunk farsang farkának nevez, ez az a három nap, amely farsangvasárnaptól húshagyó keddig tart, és télbúcsúztató is egyben. Ilyenkor tartják a világ leghíresebb karneváljait is, a magyar vidékeken a busójárást.
A báli szezon azonban lényegében már vízkereszt után beindul, és mellette elkezdődik az óvodai és iskolai farsangolás, a maszkabálok, jelmezes mulatságok időszaka is. A gyerkőcöknek lázasan keressük ilyenkor a farsangi jelmezeket, amelyek elkészítése vagy beszerzése sokszor nem is egyszerű feladat, a gyerekeknek ugyanis gyakran különlegesek az igényeik és az elképzeléseik a kiszemelt jelmezt illetően.
A maskarák az évek során sokat változtak, a klasszikus mesefigurák, mint a Piroska vagy a farkas, a Hófehérke vagy a törpék meg a tündérek, amelyek tíz-húsz évvel ezelőtt még a leginkább felkapott jelmezek voltak az iskolai farsangi mulatságokon.
Ma már azonban nem annyira keresettek, a helyüket átvették az újkori mesefigurák vagy a gyermekfilmek főszereplői, mint például Hermione vagy Harry Potter, a felnőttek által is kedvelt Harry Potter-sorozatból, illetve a jelenleg leginkább felkapott Wednesday az Addams családból, amelyhez nyilván hozzájárul az is, hogy a Netflix Wednesday címmel indított sorozata lett minden idők harmadik legnézettebb sorozata.
Wednesdayből a Pozsonypüspöki magyar tannyelvű alapiskola maszkabálján is volt vagy öt, a kisebbek és a nagyobbak közt is közkedvelt a figura. Az iskola a bizonyítványosztás másnapján tartotta meg a jelmezes mulatságot a gyerekek nagy örömére
„Minden évben van farsangi mulatságunk, s mivel a bizonyítványosztás utáni egynapos szünetet eltörölte az oktatási minisztérium, mi úgy döntöttünk, hogy a féléves szünet helyett mulatozzunk egyet együtt” – fogalmazott portálunknak Nagy Mónika, a Pozsonypüspöki Magyar Tannyelvű óvoda és iskola igazgató asszonya hozzáfűzve, a gyerekek a féléves munkájuk jutalmául kapták meg a tanári kartól ezt az egy napot, ami nem a tanulásról, hanem a közös szórakozásról, a vidámságról szól, ami tulajdonképpen a farsang lényege is.
„Ez az év remélhetőleg már a rendes tanítás jegyében zajlik majd, és a járvány miatti korábbi megkötések után vissza tudunk állni a normális kerékvágásba. Két éve nem volt farsangi mulatságunk, így együtt az egész iskolának, tavaly is csak egy kisebbet tartottunk az alsótagozatosoknak, most viszont végre az egész iskola együtt tud szórakozni, mulatni” – fűzte hozzá az iskolaigazgató.
A gyerekek pedig láthatósan élvezték a közös mulatozást, a bizonyítványt már megkapták, bizonyára van, aki elégedett volt vele és van, aki kevésbé, de ez ma mind nem számít, lehullott a teher róluk, ma csak a felhőtlen szórakozás a fontos. A farsangi mulatság az egyes jelmezek osztályok szerinti felvonulásával kezdődött, minden gyerek elmondta, hogy minek öltözött be.
Az egyik kiselsős például Zorrónak. „Azért választottam ezt a jelmezt, mert nagyon tetszik nekem Zorro, a filmet ugyan még nem láttam, de majd megszeretném nézni azt is. A jelmezt anyukámmal válogattuk össze” – mondta Zorrót meg nem hazudtoló bátorsággal a kis Diana.
Aztán volt egy repülőszőnyeges Aladin, aki a nagyobb kreativitást igénylő utat választotta, és a jelmezét teljesen egyedül maga készítette el. „Nagyon szeretem az Aladin-meséket, és szerettem volna az ő jelmezébe bújni már régóta.
Eszembe jutott, hogy egy szőnyegen fogok repülni, a kartonra ragasztott anyagra rojtokat varrtam, amilyenek a szőnyegen vannak, a lábak a szőnyegen pedig egy régi nadrág kitömve, aminek a felső buggyos selyemrészét is magam varrtam” – mondta a repülőszőnyeges Aladinnak öltözött Vivien.
Hányszor mondjuk, de tudja valaki, milyen is igazából a halványlila dunszt? No, ugye, én sem tudtam eddig! Persze azt sejtettem, hogy halványlila lehet, de most teljes valójában megismerkedhettem vele. Legalábbis azzal a halványlila dunszttal, amelyet Viki alakított a püspöki jelmezes mulatságon.
„Az ötlet onnan jött, hogy egyszer a testvérem megkérdezett tőlem valamit, és én azt feleltem, hogy halványlila dunsztom sincs. Ekkor eszembe jutott, hogy a dunszt egy külön szó, és én is lehetnék halványlila dunszt a farsangi mulatságon” – osztotta meg velünk Viki, honnan is jött az ötlet.
Nem szokványos kompozícióval rukkoltak elő a hatodikosok: egy egész jelmezcsoporttal készültek, ők voltak a Gagyi család a jelmezbálon, és egy egész családfát felvonultattak, a többiekkel pedig megosztották a család valamennyi tagjának a történetét is.
„Az ötleteléssel a tanító néni segített, de mindnyájunknak nagyon tetszett, és örömmel vágtunk bele” – mondta a család hetvenéves nyugdíjas nagymamáját, az elhunyt Vitéz Sáros Klementinát alakító Laura.
És persze voltak még medúzák, pillangó, titkosügynökök, Flinstone Frédi, méhecske, katona... és sok-sok érdekes további jelmez. A felvonulás után pedig kezdődött az igazi mulatság, a tánc, mert egy rendes jelmezbálon az is dukál, ahogyan az ügyességi játékok is, például a széktánc.
Majd a végén nyalánkság is volt elég, na és persze a farsang elengedhetetlen kelléke, farsangi fánk is jutott mindenkinek. A püspöki iskolában volt tehát heje-huja vigalom, habos fánk a jutalom, mákos patkó, babkávé… mert értük volt a parádé.
