Iskolakeresztelő Hidaskürtön
„Ha az én nevemet viseli az iskola, azt kívánom nektek, szeressétek a tudást, tiszteljétek egymást, becsüljétek a tanáraitokat, és legyetek büszkék arra a közösségre, amelyhez tartoztok.” A névadó ünnepséghez készült kiállításon az Erdélyi Imre szellemiségét idéző üzenet kiválóan megfogalmazza, mit jelent egy helyi pedagógus nevét felvenni az iskolának.
Szeptember elsejétől Erdélyi Imre nevét viseli a hidaskürti alapiskola és óvoda, annak a kántortanítónak és iskolaigazgatónak a nevét, akinek több mint négy évtizedes munkássága összefonódott a település oktatási és közösségi életével. Erdélyi Imre 1868. január 14-én született Hidaskürtön, kántortanítói családban. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd 1888-ban a znióváraljai tanítóképzőben szerzett oklevelet. Nagyfödémesen kezdte pályáját, 1891-ben azonban visszatért Hidaskürtre, ahol előbb kántortanítóként dolgozott, majd 1911-től az iskola első igazgatója lett. Több mint negyven éven át szolgálta a helyi oktatást. Munkája nem ért véget az órák megtartásával, színdarabokat tanított be, énekkarokat szervezett, részt vállalt a falu közösségi életében, és az abból az időből hozott pedagóguseszményt képviselte, amelyben a tanító nem pusztán tudást közvetített, hanem közösséget szervezett és példát mutatott.
Papp László iskolaigazgató ünnepi beszédében hangsúlyozta, egy iskola fennmaradását és erejét soha nem pusztán a hivatalos döntések biztosítják. Mögötte mindig ott állnak azok a pedagógusok, szülők és helyi emberek, akik fontosnak tartják az intézményt.
– Erdélyi Imre nevének a felvétele számomra nemcsak tisztelgés a múlt előtt, hanem felelősségteljes ígéret a jövőnek. Olyan intézményt szeretnénk tovább építeni, ahol a hagyományok tisztelete találkozik a jövő kihívásaira felkészítő, minőségi oktatással.
Az igazgató emlékeztetett arra is, hogy az iskola ügye korábban is közösségi ügy volt, évtizedekkel ezelőtt a nagymamája is aláírásokat gyűjtött az intézmény megmentéséért és újranyitásáért. Ez a folytonosság ma is meghatározó, hiszen a hidaskürti magyar iskola körzeti gyűjtőiskolaként működik. Hidaskürt mellett Feketenyékről, Vízkeletről, Pozsonyvezekényről és Tallósról is érkeznek ide tanulók. A 2026/2027-es tanévet több mint 150 gyermekkel kezdték.
Nomen est omen – a név kötelez. Rózsár Tibor, Hidaskürt polgármestere arról szólt, hogy a névfelvétel gondolata évtizedekkel korábban megszületett, megvalósítására azonban mostanáig kellett várni.
– A név a múltra utal, de a jövőt is ígéri – mondta a polgármester, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetiségi oktatás előtt álló kihívások közös cselekvést követelnek Hidaskürttől és a környező településektől egyaránt.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke kettős ünnepnek nevezte az alkalmat. Az új tanév megkezdése mellett ugyanis egy közösség saját gyökereihez való viszonyáról is döntött. Mint mondta, az ilyen eseményeket nem koptatja el az idő, és nemcsak a tantestület vagy a szülők, hanem a diákok emlékezetében is megmaradnak. Azzal, hogy az intézmény Erdélyi Imre Alapiskola és Óvodaként fogadja diákjait, világos iránytűt ad a következő nemzedék kezébe.
Berényi József, Nagyszombat megye első alelnöke tágabb történelmi és oktatáspolitikai összefüggésbe helyezte a névadást. Felidézte, hogy a felvidéki magyar iskolák névfelvétele korábban erőteljes folyamat volt, később azonban az eljárások és jogszabályok szigorodása megnehezítette az ilyen kezdeményezéseket. Meggyőződése szerint az iskoláknak különösen fontosak a helyi példaképek, akik saját településükön szolgálták a közösség fennmaradását.
Az ünnepségen Mézes Rudolf, a Csemadok Nyugati-regionális alelnöke és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének képviselője, a nyugalmazott pedagógusok nevében pedig Galambos Zsuzsanna köszöntötte a résztvevőket és arról beszélt, hogy az iskola az a hely, ahol a jövő mellett a szeretet is formálódik. Erdélyi Imre leszármazottai pedig köszönetüket fejezték ki mindazoknak, akik segítették a névfelvétel folyamatát. Az ünnepség végén leleplezték az intézmény új névtábláját és az Erdélyi Imrének emléket állító alkotást.
Megjelent a Magyar7 2026/37. számában.
