Intézményi helyett közösségi ellátás - KÉPEKKEL
Az intézménytelenítés vagy deinstitualizáció (kitagolásnak is mondják) viszonylag új fogalomnak számít, amelynek jelentése a totális intézmények felszámolását célzó folyamatok összessége. Célja, hogy a szociális otthonok ügyfelei új, jobb minőségű, az igényeiknek megfelelő lakásokba költözhessenek.
Az Ekecs–apácaszakállasi Szociális Otthon sikeresen pályázott Nagyszombat megye regionális fejlesztéseket támogató uniós keretéből, amelynek célja a lakhatási minőség javítása mellett az intézményi ellátási formáról a közösségire való átállás. Az intézménytelenítési beruházás összköltsége 4 174 382 euró, amelyből 208 719 eurót a megye önrészként biztosított. Az idestova 70 éve létező szociális otthont családias jellegűvé építik át.
– Mindjárt az elején leszögezném, hogy a szlovák sajtóiroda hírével ellentétben nem 60 új férőhelyről beszélünk, hanem a meglévő intézmény átalakításáról. Mivel megyei beruházásról van szó, Nagyszombat megye telkeket vásárolt a pályázathoz, négyet Ekecsen (az egyiket Apácaszakállason), egyet pedig Nyárasdon. Az öt telken 12 fős lakóotthonok létesülnek, kétszer hatfős lakásokkal – mondta Veres Tibor, az ekecsi szociális otthon igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy lényegében a nyárasdi létesítmény is az ekecsi intézményhez tartozik majd, merthogy ebben a projektben Ekecs és Nyárasd partnertelepülések.
A községek vezetői, Polák László és Bacsó László polgármesterek egyúttal megyei képviselők is, és a közreműködésük nélkül bizonyára nehezebb lett volna megvalósítani a beruházást.
A régi szociális otthon épülete 2007-ben leégett, sürgetővé vált tehát az ügyfelek lakhatásának stabil megoldása. Eddig ugyanis ideiglenesen a község különböző épületeiben helyezték el az otthon lakóit, tudtam meg Polák László polgármestertől.
– Eleinte tartottak az emberek tőlük, de mára kiderült, alaptalan volt a félelem, az ellátottak, az értelmi és testi fogyatékkal élők beilleszkedtek az új közegbe – tette hozzá Polák László. Szerinte a község, a szociális otthon és a megye közötti jó kapcsolatnak nagyon nagy jelentősége van, hiszen ez a viszony a biztosítéka az intézmény folyamatos, hosszú éveken át tartó működésének.
– Nem pszichiátriai, esetleg antiszociális esetekről van szó, akik most kisebb csoportokba kerülnek, a településeken „szétszórva”, az uniós előírásoknak megfelelően. Élhetőbb, az igényeiknek megfelelő akadálymentes lakókörnyezet kialakításáról van szó. Természetesen, ahogy a múltban, úgy a jövőben is 24 órás felügyeletet biztosítunk majd a klienseinkhez mind az öt helyszínen – szögezte le Veres Tibor igazgató.
– Amikor a megyéről megszólítottak bennünket, hogy Ekecsen már nincsen több hely, fel tudtunk ajánlani egy szabad parcellát. A 2014-es választások előtt persze ment a pánikkeltés, még petíciót is írtak, hogy minek ez ide? De volt olyan az aláírók között, aki aztán később megkérdezte tőlem, hogy mikortól lehet ott dolgozni – fűzte hozzá Bacsó László, Nyárasd polgármestere.
– Az volt a célunk, hogy klienseinknek önálló életet tudjunk biztosítani. Ha egy lakónak lehetősége adódik, hogy kimenjen a faluba és képes is rá, akkor ebben ne gátoljuk. Megjegyzem, az ágyhoz kötött ügyfeleinknek sem mindegy, hogy milyen körülmények között élnek. Megfigyeltük, amint kisebb csoportokba kerültek az otthon lakói, a kedélyállapotuk is sokat javult. Nyugodtabbak, kevesebb gyógyszerre van szükségük – mondta az igazgató.
– Képzeljük el azt a helyzetet, amikor az egész életünket ugyanannak a 60 embernek a társaságában kell leélnünk, és ebből legalább tízen állandóan körülöttünk vannak... Bizony nekünk sem lenne könnyű – tette hozzá. A cél tehát az, hogy a mobilis kliensek ne csak a saját lakókörnyezetükben töltsék az egész napjukat, hanem az egészséges emberekhez hasonlóan élhessenek, s akár munkába is járhassanak.
Egy kis terepszemle után felkerestük a foglalkoztatócentrumot a régi orvosi rendelőben, amit szintén a megye vásárolt meg az otthon számára Ekecs önkormányzatától.
A helyszínen Csémi Andrea, a szociális terápiás részleg vezetője várt bennünket. Mint mondta, a deinstitualizáció lényege nem más, mint a klienseket az állapotukhoz mérten a lehető legmegfelelőbb módon bekapcsolni a falu, a közösség életébe. Megtanítják őket a mindennapi élet rutinjára, mosni, vasalni, megkenni a kenyeret, mert eddig kiszolgálták őket, miközben ők váltak kiszolgáltatottakká.
– Nyilván bizonyos dolgokat sokkal egyszerűbb lenne helyettük megcsinálni, de meg kell hogy tanulják, mert mi, illetve az eddigi ellátási rendszer „vett el” tőlük olyan képességeket, amelyeket gyakorolhatnának. Ami a foglalkoztató részt illeti, itt most instruktorok dolgoznak a lakókkal, és a kézműves-tevékenységről fokozatosan áttérünk arra, hogy megtanítsuk őket a mindennapi feladatokra. Tehát a saját kávéjukat ők főzik meg, az ételt, ha kihűlt, ők melegítik meg, és az új lakásukat, házukat is meg kell tanulniuk „használni”. Még az a szerencse, hogy a korábbiakhoz képest luxus körülmények közé kerülnek – vázolta a feladataikat Csémi Andrea részlegvezető.
Az új épületek hivatalos műszaki átadása október 10-én lesz, és az ősz folyamán be is költözhetnek a lakók.
Megjelent a Magyar7 2023/36. számában.
