Így emlékeztek Füleken és Fülekpüspökiben a trianoni békediktátum évfordulóján
Június 4-én a magyarság Kárpát-medence szerte a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulójára emlékezik. Ezt a napot 2010-ben a magyar országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává választotta. Az évforduló kapcsán a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és helyi szervezetei Füleken és Fülekpüspökiben kultúrműsorral, koszorúzással, közös imával, filmvetítéssel és előadással emlékeztek.
Június 4-én, a magyar közösségi ház előtt tartott megemlékezésen jelen volt a Magyar Közösség Pártja elnöke. Forró Krisztián a 101 évvel ezelőtt történt szégyenteljes esemény évfordulóján hangsúlyozta: a rengeteg megpróbáltatás ellenére a felvidéki magyarság kiállta az idő próbáját, de ahhoz, hogy a gyermekeink és az unokáink is megmaradjanak magyarnak, szövetségeseket kell találnunk.
„Magyarország akkor, erős szövetségesek nélkül volt, és ennek is köszönhető, hogy a békediktátum olyan eredményt hozott, amilyet hozott. Hogy egy országot tulajdonképpen szétcincáltak, szétszaggattak egy közösséget. És azok az emberek, akik előtte egy faluban éltek, tulajdonképpen egyik napról a másikra szinte egy másik országba csöppentek. És ezt tudatosítani kell a felvidéki magyarságnak is, hogy szövetségesek nélkül és erős közösség nélkül nagyon nehéz megmaradnunk, ezért szövetségeseket kell találnunk”- nyilatkozta.
A rövid megemlékezést és koszorúzását követően az emlékezők megtekintették a Koltay Gábor rendezésében készült Trianon című filmet. Ezt követően a magyar közösségi ház udvarán is fellobbant az összetartozás tüze, csatlakozva ezzel kárpátaljai testvéreink felhívásához.
Másnap Fülekpüspökiben folytatódott az emlékezés sorozat. A Trianon emlékmű előtt tartott megemlékezésen fellépett a helyi Pro Musica Női Kar, illetve a helyi alapiskolások kórusa, valamint elhangzott Juhász Gyula: Trianon című verse. Ünnepi köszöntőt mondott Böszörményi István, a Csemadok Nógrádi Területi Választmányának elnökségi tagja.
Kiemelte: tatárjárás, török világ, sikertelen felkelések, szabadságharcok, két vesztes világháború, és persze a 101 évvel ezelőtt, egy Párizs melletti palotában aláírt trianoni jelzővel elhíresült, számtalanszor elátkozott békediktátum pusztította, de nem pusztította el a magyar nemzetet.
„Mégis élünk. Szétszóratva, de vagyunk. Azért, mert mindig is élt és most is él bennünk a nemzeti összetartozás érzése. Nemrégen van napja a nemzeti összetartozásnak, de mindig is volt ennek, hol hamu alatt parázslóan, hol lángolva, megtartó ereje”- hangsúlyozta.
A rendezvény fontos mozzanata volt Raffay Ernő történész előadása, aki Trianon okairól és következményeiről értekezett. A történész előadásában a történelmi eseményeket és a döntés következményeit elemezte 101 távlatából, valamint szót ejtett a lehetséges megoldásokról is.
Hangsúlyozta: az elcsatolt területeken élő magyarság legfontosabb küldetése, hogy megmaradjon magyarnak.
„Ehhez egyrészt szükséges, hogy szülessenek gyerekek. Ugye ez Trianon és a demográfia összefüggése. A másik pedig, hogy magyar iskolába kell íratni a gyerekeket, mert akkor maradnak meg magyarnak. És ha megmaradnak magyarnak, akkor van jövő. Ha nem maradnak meg magyarnak, akkor beolvadnak a szlovákságba, és akkor eltűnik a magyarság”- húzta alá.
