Időszerű kérdésekről – szemét-ügyben
A jól működő hulladékgazdálkodási rendszer nemcsak a környezeti terhelés csökkentését, hanem jelentős megtakarítást, illetve a helyi szemétdíj mérséklését és az újrahasznosításból származó bevétel növekedését is eredményezheti. Közös érdekünk tehát, hogy a szemét-ügyekhez még tudatosabban, felelősségteljesebben viszonyuljunk.
Ez alkalommal a Komáromi járás három településének polgármesterével jártuk körbe a helyi hulladékgazdálkodás témakörét, megemlítve az idei változásokat is. Elmondták, hogy náluk mely cég, milyen rendszerességgel végzi a kommunális hulladék összegyűjtését, az hová kerül, s mit tesznek a gazdasági és környezeti előnyökkel járó szelektív hulladékgyűjtés érdekében.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a helyi lakosok évi hány eurós szemétdíjat fizetnek, s annak nagyságát ez év elején emelték-e, illetve tervezik-e a mennyiségalapú szemétdíj bevezetését, bízva abban, hogy ezzel szintén a szemétmennyiség csökkentésére és a szelektív gyűjtésre sarkallják a lakosokat.
A polgármesterek arról is beszámoltak, hogy miután a biológiai hulladék osztályozása 2022. január 1-től kötelező, annak újrahasznosításához van-e saját komposztáló telepük. Szót ejtettünk arról is, hogyan érintette a településeket a tény, hogy a textilhulladék gyűjtése valamennyi önkormányzat számára kötelező, s miként járnak el az összegyűjtött rengeteg textillel.
A járás legifjabb városából a Brantner Kft. kéthetente viszi el az összegyűlt hulladékot a koltai telepre. Mint mondta Molnár Zoltán polgármester, elégedett a céggel, és azzal is, hogy a településen keletkezett hulladék 57,8 százaléka szelektált.
– A lakosok a városszerte több helyen kihelyezett konténerekbe teszik az üvegeket, a városi kisüzem udvarában leadhatják a papírt, és zsákokba gyűjtik a PET-palackokat. Rendszeresen tájékoztatjuk őket a szelektálás környezetre és a városi, illetve a családi kasszára gyakorolt pozitív hatásáról. Míg 2024-ben minden naszvadinak 32,94 euró szemétdíjat kellett fizetnie, az idei megemelt éves díj 40,15 euró. A díj nagysága mindig függ a szemétszállítási és -lerakati áraktól, az összegyűlt hulladék mennyiségétől és a lakosság létszámától. A szemétdíj emelésének szükségességére az élő egyenes adásban közvetített testületi üléseinken többször is felhívtuk a lakosság figyelmét, hogy az senkit se érjen váratlanul.
A mennyiségalapú szemétdíj esetleges bevezetése előtt tájékozódnak azoknak a településeknek a tapasztalatairól, amelyek már éltek ezzel új lehetőséggel.
– Nálunk sem kizárt, hogy a későbbiekben áttérünk erre a díjszabásra. Egyelőre gyűjtjük az információkat. A Brantner Kft. illetékeseitől megtudtuk, hogy műszakilag képesek lennének a váltásra, ám az is igaz, hogy a lakosonkénti elszámolás, a ráfizetések és a tartozások behajtása az eddiginél több adminisztratív munkát venne igénybe, valamint a kukák chippel való ellátása is némi költséget jelentene.
Molnár Zoltán polgármestertől megtudtuk, a biológiai hulladék gyűjtését már megoldották, a város saját komposztáló teleppel is rendelkezik, ahol a száraz faágak és egyebek darálását külső szolgáltatótól rendelik meg.
– A komposztot nem értékesítjük, ingyen adjuk a lakosainknak a termőföld trágyázására. Az elődöm pályázati támogatásból 1700 háztartásnak kisebb háztáji komposztálót is vásárolt. A textilhulladék összegyűjtésére pedig városszerte, így a hozzánk tartozó Anyalán is több konténert helyeztünk el, amelyeket a Humana cég szokott kiüríteni. Többen nyitvatartási időben a kisüzem gyűjtőudvarába hordják a használt ruhákat és egyebeket. A lényeg az, hogy mindenfajta hulladék megfelelő helyre kerüljön – fogalmazta meg a felelős hulladékgazdálkodás lényegét a naszvadi polgármester, Molnár Zoltán.
Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere elmondta, hogy a nagyközségből az FCC vállalat szállítja el a kommunális hulladékot. Minden háztartás 240 literes kukával rendelkezik, amelyeket kéthetente ürítenek ki, s a hulladékot a vállalat ógyallai telephelyére szállítják. A szelektív hulladékgyűjtés 60 százalék feletti, ami jónak mondható, ám a válogatás hatékonyságát még lehetne fokozni, amin folyamatosan dolgoznak.
A hulladékdíj a tavalyi 40,15 euróról fejenként 47,45 euróra nőtt, azaz napi 13 cent.
– Fontos hangsúlyozni, hogy a mennyiségalapú hulladékdíj bevezetésével igazságosabbá tesszük a rendszert, ami motiválja majd az embereket, hogy kevesebb szemetet termeljenek. A kukaedényeinket már el is láttuk chipekkel, de idén még csak próbaüzemben működik a rendszer, hogy minél pontosabb képet kapjunk a súlyalapú hulladékgyűjtés részleteiről. Jövőre, amikor már „élesben” működik, akár költségcsökkenést is hozhat a hatékonyan szelektáló háztartások számára. Egy tavaly megvásárolt alkalmazásnak köszönhetően lakosaink pontosan követhetik, hogy mennyi szemetet termeltek, s ezzel a tudatos hozzáállást is próbáljuk segíteni – magyarázta.
Bátorkeszin nincs bejegyzett komposztáló telep, de a háztartási zöldhulladékot, elsősorban a fás szárú biohulladékot tavasszal és ősszel begyűjtik és ledaráltatják egy külső céggel, amely az elszállítását is biztosítja. Egy korábbi pályázat jóvoltából pedig minden háztartás rendelkezik házi komposztálóval, amely az otthoni komposztálást segíti. A textilhulladék sorsa sem kérdéses.
– Már korábban is szerződéses viszonyban voltunk egy céggel, amely újrahasznosításra elszállította tőlünk a válogatott textilt. A gyűjtőudvarban pedig elhelyeztünk két nagy kapacitású konténert. Ezzel a céggel folytatjuk az együttműködést, immár az új törvényi feltételekhez igazodva – mondta Bátorkeszi polgármestere, Labancz Roland.
Komárom szatellit-települése, Izsa abban a speciális helyzetben van, hogy bár a község kataszterében található egy szemétlerakat, de csak az alatta levő terület a falu tulajdona, a „szeméthegyet” kezelő vállalathoz azonban semmi köze sincs.
– mondta lapunknak Domin István polgármester, aki nem elégedett azzal, hogy a faluban keletkezett hulladéknak csupán a 30,5 százalékát szelektálja a lakosság, pedig a többféle hulladék gyűjtésére szolgáló színes kukák kihelyezésével is próbálnak tenni a jobb eredmény érdekében.
– Remélem, hogy javul ez az arány annak köszönhetően is, hogy havonta egyszer biztosítjuk a PET-hulladék elszállítását a háztartásokból, a papírhulladékot pedig háromhavonta egyszer. Bevezettük a használt étolaj igény szerinti gyakoriságú gyűjtését, amire a jövőben kéthavonta kerül majd sor. Szemétgyűjtő szigeteket is kialakítottunk, ahová az üvegek vihetők. Évente két alkalommal tisztasági hetet rendezünk, amikor vállaljuk a nagyobb méretű hulladék elszállítását a háztartásokból. Folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy a szelektivitás aránya nagy mértékben meghatározza a törvény által megszabott elhelyezési illeték nagyságát is, ami esetünkben tonnánként 22 euró. Ezt az összeget a szeméttelep által kért összegen kívül kell fizetnünk – magyarázta Izsa első embere.
Domin István arról is tájékoztatott, hogy miként korábban, az idén is minden izsai lakosnak 29,20 eurós szemétdíj előleget kell fizetnie, s náluk már 2023-ban, a régióban az elsők között, próba jelleggel bevezették a mennyiségalapú hulladékdíjat.
– A szemétszállító járműveket az FCC vállalat ellátta súlymérő eszközökkel, a kukákra chipek kerültek, így a valós hulladékmennyiséget továbbítja a korszerű számítógépes rendszerbe. A lakosok a községi hivatalban érdeklődhetnek az adatokról. A legtöbben odahaza is megmérték a szemét súlyát, s mivel csak minimális eltéréseket tapasztaltak, elmondhatjuk, a rendszer jónak tűnik. Igazságos, hiszen aki több szemetet termel, többet is fizet az egész évet lezáró elszámolás végeztével. A kevesebb szemetet termelők örülhetnek, hiszen eddig a községgel együtt ők fizették a keletkezett többletköltségeket. A szemétdíjból befolyó teljes összeget a hulladékgazdálkodásra költjük – fejtette ki a polgármester.
A konyhai hulladékot barna színű kukákban gyűjtik. Korábban azt gondolták, hogy faluhelyen erre nem lesz szükség, hiszen a lakosok a háziállatokkal megetetik az ételmaradékot, de ennek az ellenkezője bizonyosodott be, mert egyre kevesebben tartanak állatokat.
– Akik komposztálnak, nem használják a barna kukákat. 15 éve van a községnek komposztálótelepe saját alkalmazottakkal, amelynek a befogadóképessége évi 100 tonna. A kerti hulladék befogadásával és ledarálásával 90 százalékkal visszaszorítottuk a háztáji tüzelést, a káros anyagokat kibocsátó zöldhulladék környezetre és emberre káros megsemmisítését. A komposztot a helyi lakosok ingyen elvihetik.
– Mivel nincs saját gyűjtőudvarunk, ezért a használt ruhákat a községháza épületében, valamint a faluszerte erre a célra elhelyezett konténerekben szoktuk összegyűjteni, amit egy külső cég szállít el Izsáról. Mivel a többféle konténerből elszállított különböző hulladék nem számít be a falu kommunális hulladékmennyiségébe, ezáltal a lakosok szemétdíj költségét is csökkentjük – zárta Izsa polgármestere, Domin István.
Megjelent a Magyar7 2025/4.számában.
