Idősek karácsonya – Szeretni és szeretve lenni
Egyes kimutatások szerint az idősek számára a karácsony az év legmagányosabb időszaka. Napjainkban pedig egyre több idős ember él magányosan. Ennek ténye karácsonykor még fájdalmasabb, mint a hétköznapokban.
Néhány évvel ezelőtt még nagyon kevesen voltak az olyan idős korú emberek, akik egyedül töltötték az ünnepeket, de mint mondta Antala Éva nagyölvedi lelkipásztor, a pandémia alatt sokan maradtak egyedül, még szenteste is.
– A fiatalok ezt azzal magyarázták, hogy féltik idős hozzátartozójukat a vírustól, így inkább nem is látogatnak haza. A féltésben talán a kényelem is ott lehetett – fogalmazta meg tapasztalatait hozzáfűzve, hogy sok idős annak ellenére is magányosan tölti mindennapjait, hogy együtt lakik gyermekeivel, hiszen mindenki elvonul a saját kuckójába, így az idős ember is társaság nélkül, a saját szobájában marad.
– Ebben az időszakban jobban keresik a lelkész társaságát. Talán azért is, mivel gyermekként vagy fiatal felnőttként sokkal több lelki alkalmat éltek meg, több idő volt az elcsendesedésre. A kis közösségekben azonban átlátjuk, hogy ki él magányosan, ki az, akire a közeli vagy a távolabbi hozzátartozói nagyon ritkán nyitnak ajtót. Sokan már nem tudnak elmenni a templomba vagy a bibliaórára, viszont igényelnék az alkalmakat, a testvéri összejöveteleket. Éppen ezért örülnek, ha legalább a lelkésszel találkozhatnak, együtt imádkozhatnak – mondta el lapunknak Antala Éva.
Véleménye szerint egy hívő közösség nagyon sokat tud tenni az idősekért. Ami a gyülekezeteit illeti, a bibliaórás testvérek általában ilyenkor látogatják a betegeket, illetve azokat az időseket, akik már nem tudnak jönni. Minden évben megragadják az alkalmat, hogy kis szeretetcsomagokat készítsenek az időseknek és a börtönben lévő szülők gyermekeinek, így az idén is bekapcsolódtak a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központjának gyűjtésébe.
Nagy Virág Denisa, a mentálhigiéné szak végzős diákja arra mutat rá, hogy az öregedés folyamat: jó, ha az ember idős korára is megtalálja a helyét a világban, illetve abban a közösségben, ahol jól érzi magát.
– Azt tapasztalom, hogy az idősebb generáció már az apró csekélységeknek is nagyon tud örülni, gyakran a gyermek örömével fogadják az ajándékokat, szemükből pedig a hála sugárzik. Új erőt ad nekik, amikor társaság veszi körül őket. Ilyenkor megfeledkeznek a testi és a lelki fájdalomról – fogalmazta meg az ifjú szakember, majd egy olyan 89 éves bácsitól idézett, aki tizenegy éve él az idősek otthonában: „Társaságban jó lenni, hiszen jó szeretni és szeretve lenni.”
Egy mentálhigiénés szakember elsősorban úgy tud a magányos időseknek segíteni, hogy minősítés nélkül, elfogadással hallgatja meg őket, beszélget velük, türelemmel figyel rájuk. Denisa szerint a mai ember a mindennapi rohanás közepette gyakran megfeledkezik az idősekről. Régen az emberek összetartóbbak voltak. Minden élethelyzetre megvoltak a rítusaik, a hagyományaik, amelyek átsegítették őket a nehezebb időszakon.
– Úgy gondolom, mivel társas lények vagyunk, minden életszakaszban szükségünk van a társas kapcsolatokra. Az utolsó pár évtized leforgása alatt az emberek rendkívüli módon elhidegültek egymástól, és korunk énközpontúsága vezet oda, hogy az emberek elmagányosodnak. Ideje lenne a társadalomnak, illetve a benne élő embereknek is ráeszmélniük arra, hogy ez nem jó irány, sem a társadalom, sem az egyén szempontjából. Amennyiben törekszünk arra, hogy az életünk folyamán különböző közösségekhez tartozzunk és azoknak aktív részesei legyünk, akkor az elmagányosodás nem feltétlenül következik be. Minden életszakaszban van lehetőség arra, hogy új kedvteléseket találjunk, amelyekkel le tudjuk kötni magunkat, el tudjuk tölteni az időnket, új életcélokat találhatunk, és ezáltal új embereket ismerhetünk meg – tette hozzá, majd azt javasolta, éreztessük az idősekkel, hogy még itt van a helyük közöttünk, hiszen nagyon hálásak tudnak lenni egy-egy jó szóért.
Csomor Réka 2017 óta dolgozik szociá-lis munkásként a farnadi Mosoly Idősek Otthonában, ahol jelenleg negyven, 66 és 93 éves kor közötti nyugdíjas tölti a mindennapjait. Mint mondta, vannak, akiket heti rendszerességgel meglátogatnak, sőt néhány órára vagy napra akár haza is viszik őket, de vannak olyanok is, akiket nagyon ritkán jönnek el megnézni.
Arról is beszámolt, hogy idén azért is nagy a készülődés, mert az elmúlt években, a járvány idején alig tudták átélni az adventi és a karácsonyi időszak hangulatát.
– Mindezt próbáljuk pótolni, hogy az advent és a karácsony szelleme teljes mértékben átjárja lakóink lelkét, legyen szó Mikulás-várásról, a helyi lelkészekkel való találkozásokról, adventi áhítatokról, vasárnaponkénti gyertyagyújtásról, közös sütésről, vagy karácsonyi díszek és üdvözlőlapok készítéséről. Programokat szervezünk a helyi közösség bevonásával, koncerteket látogatunk, ajándékokat készítünk a családtagjaik számára.
Ebben az évben a szőgyéni Mária Légió néhány tagja is ellátogatott a Mosoly Idősek Otthonába, hogy még szebbé tegyék az adventi várakozást. A református egyház tagjai is minden évben meglátogatják őket a Szeretethíd elnevezésű kezdeményezés keretében. Karácsonykor az idősek otthonában dolgozók egy kis műsorral szoktak kedveskedni gondozottjaiknak, akik – Csomor Réka tapasztalatai szerint – elérzékenyülve emlékeznek vissza gyermekkorukra, szüleikre, családjukra.
Megjelent a Magyar7 2022/51-52.számában.
