Hogy a magyar gyerek megmaradjon magyarnak
A közelmúltban irányváltás történt a muzslai Endrődy János Alapiskolában. Ölveczky Árpád igazgató vezetése alatt az iskola a hagyományőrzés és a néptánc irányába mozdult el. Az igazgató a tantestülettel egyetértésben őseink szellemi örökségét adja át a tanulóknak, megalapozva ezzel a magyar közösséghez való tartozás tudatát.
Ölveczky Árpád közel két éve vette át az iskola vezetését. Az irányváltáshoz megnyerte a tantestület támogatását, de teljes mellszélességgel támogatja ezt az irányvonalat az önkormányzat is. Rögtön akadt két kolléga, akiknek volt tapasztalatuk a néptánc és népi játékok területén. Páva Anita a helyi Csemadok Dallos néptánccsoport vezetője, Madari Katalin pedig szintén csoportot vezet, és magas színvonalon foglalkozik a néptánccal már gyerekkora óta. Ölveczky Árpádot kérdeztük.
Önnek milyen kötődése van a hagyományőrző pedagógiai munkához?
Több mint 35 éve foglalkozom a néptánccal, az ismeretek és a gyakorlat állandó bővítésével több szinten is kipróbáltam magamat. Néptánccsoportban táncoltam, majd bemutatókat tartottam, csoportokat vezettem, táncházakat irányítottam, pedagógusokat oktattam nyári egyetemeken. A népi játék és a néptánc beépítése a pedagógiai gyakorlatba program felelőse voltam.
Miért éppen a hagyományőrzés, a néptánc és a népi játékok lettek a tanterv része?
Az alaptantervnek is része ez a sajátos hozzáadott érték, amely fejleszti a gyerekeket érzelmi, esztétikai és erkölcsi szinten. El kell érni, hogy a tanulók megismerjék és szeressék a szülőföldjüket, megismerjék a szüleik, nagyszüleik múltját, a környezetük történelmét, nemzeti kultúránk alapjait. Mindezt belevisszük a honismereti regionális ismeretekbe, a zenei oktatásba. Emellett a pedagógusainknak fejlesztőfoglalkozást tartunk a többi tantárgyba való beépítés lehetőségeiről.
Ha jól tudom, a mozgáskultúra-órán már az első és a második osztályban bevezették a néptáncot és a népi játékokat.
Az alsó tagozaton huszonnyolcan jelentkeztek a néptáncszakkörbe úgy, hogy az elsősöknek külön hagyomány-őrző csoportjuk van. Vallom, hogy a hagyományőrző pedagógiai munkát már egészen kicsi korban el kell kezdeni. Iskolánkban folynak a Bajkai Eszter által tartott Ringató foglalkozások, melyeket a Cseperedő program támogat. Ebből adódik, hogy együttműködünk mind a helyi, mind az ebedi óvodával, ahonnan a tanulóink zöme érkezik. Fontos tudni, hogy a környező települések tanulóit biztonságosan, iskolabusszal, ingyen szállítjuk ide, az iskolába, így ők is részt vehetnek ebben az oktatásban. Kiváló lehetőségként tekintek arra is, hogy az iskolánk épülete egyben a Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskola bázisa, ily módon van remény arra, hogy lesznek népzenészeink is.
Miben nyilvánul meg a hagyományőrzés?
Az iskola tanulóinak hagyományőrző napokat szervezünk, amelyek célja a népszokások és a népi kultúra tárgykészítésének a megismerése, a néprajzi ismeretek folyamatos bővítése, valamint a népdal, a népzene és a néptánc élményszinten történő megismerése. Ezekre mindig érkeznek kézművesmesterek, akik fel tudják kelteni a gyerekek érdeklődését egy-egy mesterség iránt, sikeres, elismert előadók, akik néptánc- és drámapedagógiai foglakozásokat tartanak. Tanulóink a Kincskeresők programba Fundárek Szilvia tanító néni vezetésével kapcsolódnak be. Időseket kérdeznek az életútjukról, az általuk átélt eseményekről, vagy rögzítenek néhány helyi népszokást, hogy azok ne tűnjenek a feledés homályába. Fel kell nyitni a fiatalság szemét ezekre az értékekre. Ha jó forráshoz nyúl a pedagógus, ez sikerülni is fog.
Megépült az iskolában a népi kultúra szentélye…
Már maga a több mint százéves, szépen felújított iskolaépület is tiszteletet parancsoló. Homlokzatát ma is a Községi Elemi Iskola felirat és a magyar Szent Korona ékesíti, a Felvidéken egyedüliként. Az épület alagsorában épült meg az a tükörfallal, beépített hangzással felszerelt 70 négyzetméteres mozgásterem, amelyre különösen büszkék vagyunk. Márciusban készült el, sokat kínlódtunk a talajvízzel, de sikerült megoldanunk az elvezetését és a terem megfelelő szigetelését is. Padlózata négyrétegű, stabil, de ruganyos. Teljesen másképpen érzik ott a gyerekek magukat, mintha csak az osztályteremben hátratolnánk a padokat. A szép környezet minőségi munkára ösztönöz. A tanulóink ideális körülmények közt sajátíthatják el ott a néptánc és a népi játékok fortélyait, de például nyelveket is tanulhatnak ebben a helyiségben, mozgással vegyítve. Itt folynak a Ringató foglalkozások.
A mozgástermen kívül is sok minden megújult az iskolában.
Tavaly Muzsla község sikeres pályázatának köszönhetően elkészült a többfunkciós műfüves pálya, megépült az árnyas fenyők közt egy játszótér, amelyet 14 éves korig használhatnak a tanulóink, kihelyezésre kerültek egyéb kerti elemek is, amelyeken nagyon jól tudnak pihenni a gyerekek a fák árnyékában. Megújult a természettudományi terem, folyamatban van az udvari szertár és az iskola műhelyének a felújítása. A gyerekeket szenzoros kézfertőtlenítők várják, és három áthelyezhető levegőcsírátlanító is rendelkezésünre áll. Iskolánk irányultsága tulajdonképpen a megmaradásunkat szolgálja. A néphagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek megerősítik tanulóinkban a közösséghez tartozás érzését. Bárhová veti őket a sors, lesz mibe kapaszkodniuk.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/43. számában)
