Hogy a külföldi is megértse, miért fáj egy magyarnak Trianon
Egy kétnyelvű könyv bemutatójára került sor Pozsonyban, a Csemadok Rákosi Ernő termében a Pozsony-óvárosi Alapszervezet szervezésében. A Megmaradás – Verbleiben című magyar–német nyelvű kötetet annak összeállítója és szerkesztője, egyben egyik szerzője, Rab Irén bölcsészdoktor mutatta be a pozsonyi közönségnek. A 2025-ben Kolozsváron megjelent kötet a Trianon utáni elcsatolt területek magyarságának sorsával, történelmével és megmaradásának esélyeivel foglalkozik.
A Németországban élő kultúrtörténész Rab Irén szerint a német közvélemény és a média vajmi keveset tud Magyarországról, és gyakran egyoldalú, téves, sőt Magyarországra nézve dehonesztáló információi vannak.
– mondta az előadó. Mivel úgy gondolta, hogy a német sajtóban megjelenő negatív képpel szemben szükség van a közvetlen, „első kézből” származó tájékoztatásra, öt évvel ezelőtt, 2021-ben egy online magazint indított Ungarnreal – Ungarn aus erster Hand (Magyarország első kézből) címmel, azzal a céllal, hogy a konzervatív magyar állásponttal is megismertesse a németeket, akikben a tapasztalatai szerint rengeteg negatív sztereotípia él Magyarországgal és a magyarokkal kapcsolatban.
A honlapon megjelenő írások, amelyek német, angol és magyar nyelven is olvashatók, nemcsak közéleti tartalmúak, hanem történelemmel, kultúrtörténettel és irodalommal is foglalkoznak ismert és kevésbé ismert szerzők tollából.
„Öt év alatt összesen 1133 írást publikáltam Magyarországról németül” – mondta Rab Irén a könyvbemutatón. Hozzátette egy idő után úgy érezte, érdemes lenne ezeket az írásokat könyv formájában is megjelentetni, így állt össze végül egy magyarságismereti kézikönyv, a német nyelvű Ungarnreal – Ungarn aus erster Hand (Magyarország első kézből) című antológia, amely neves szerzők segítségével mutatja be a német–magyar kapcsolódási pontokat és a valós magyarországi helyzetet. A kötet remélhetőleg a közeljövőben magyarul is megjelenik majd, tudtuk meg a szerzőtől.
A honlapon azonban sok Trianonnal foglalkozó írás is megjelent, így annak szerkesztője úgy gondolta, érdemes lenne azokat is csokorba fűzni egy könyvben, így került kiadásra a Megmaradás – Verbleiben című kötet. „A hungarofóbia száz év után is elevenen él az Osztrák-Magyar Monarchia időközben szétesett utódállamaiban. Magyar nemzeti jelképeink az utódállamok szemében száz év után is szélsőséges jelképeknek számítanak. A Felvidék szó használata irredentizmusnak számít Szlovákiában, és nem veszik észre, hogy tiltása magyarellenes sovinizmus, állami jóváhagyással” – olvasható a kötet Bevezetőjében.
A szerző azt is megmagyarázta, miért kell erről a németeknek tudniuk. „Német ismerőseim nem értik, miért fáj nekünk, magyaroknak Trianon. Azt mondják, engedjük már el ezt a témát, ez már történelem, s ami volt, elmúlt. Őket is megfosztották az első világháború elvesztése után Versailles-ban a pár évtizede birtokolt, fiatal gyarmataiktól Afrika belsejében és a Távol-Keleten, a Német Birodalom megalapítójáról és első kancellárjáról, Otto von Bismarcról elnevezett Bismarc-szigetektől, és elveszítették a birodalom területének tíz százalékát is, mégsem keseregnek.
– fogalmazott az előadó.
Az előadó szerint számtalan könyv, tanulmány, írás megjelent már a magyarság 20. századi sorstragédiájáról, olyan azonban nem, amely magyarázatot adna egy külföldi számára arról, hogy miért nem felejtünk. Ezért is született meg a Megmaradás, hogy a németek is megértsék, Trianon nemcsak a mi veszteségünk, hanem az ővék is.
– tette hozzá az előadó.
A kötetet a szerkesztő fejezetekre tagolta. Az első, általános fejezet összmagyarsági kérdésekkel foglalkozik, azzal például, hogy mi a magyarság bűne, hogy ezt a rettenetes büntetést el kellett szenvedni. A fejezethez írt előszóban Szerencsés Károly történész, író, egyetemi tanár írja: „A trianoni döntés következményeiről mindenki tud Magyarországon.
A rosszabb is a jobb is kevésen múlott. A döntés nélkülünk született Párizsban, mialatt Budapesten a kommunista világforradalmat ünnepelték.”
A további öt fejezetben a szerző sorra veszi az anyaországon kívüli elcsatolt területek Trianon utáni történéseit és árnyait: Erdélyét, a Felvidékét, Vajdaságét, Kárpátaljáét és Őrvidékét. A helyi ismert emberek, politikusok, írók és elemzők véleményét a helyzetekről, az elszakított területek gyakran keservesen abszurd sorsát és a nemzetfejlődés szempontjából kilátástalan helyzetét. S mi mindennek az oka?
Megrázó idézet Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című történelmi regényéből, amely valamennyi elcsatolt területre igaz. A trianoni államhatárok meghúzásával szétrombolták a Szent István-i Magyarországot, a vele egyidős katolikus egyház kormányzatát és intézményeit, s a történelmi Magyarország romjain alapított új államokban hasonló recept alapján próbáltak megszabadulni az őshonos magyaroktól, olvasható a kötetben.
A Felvidékről szóló rész egy Márai idézettel indul:
Sok minden mást azonban igen. Több mint 61 ezer négyzetkilométernyi területet több mint egymillió magyarral. S mit kaptunk cserébe? A Beneš-dekrétumok magyarellenes intézkedéseit, a kitelepítéseket, a lakosságcserét és a reszlovakizációt, hogy háborús bűnösök lehetünk mindmáig, az állampolgárság megvonását, a vagyonelkobzásokat, a szociális jogfosztást, a nyelvi és kulturális korlátozásokat…
A könyv utolsó fejezete a megmaradásról szól, ami azt az erőt jelenti, amely a magyarságot összetartja, hiszen a Kárpát-medencén belül a legnagyobb létszámú népcsoport még mindig a magyar.
– olvasható Rab Irén tollából a könyv záró fejezetében.
Bár a szerző szerint elsősorban a nem magyarok számára szeretne a kötettel magyarázatot adni arra, miért is fáj egy magyarnak Trianon, egyfajta történelmi útikalauz ez nekünk, magyaroknak is, amely a feledés ellen próbál tenni.
