Deák Ernővel, a Bécsi Napló főszerkesztőjével Csáky Pál író, volt EP-képviselő beszélgetett.
A pozsonyi Liszt Intézet szervezésében a felújított Szlovák Nemzeti Galéria impozáns Átriumában mutatták be Szabó Lilla művészettörténész Bartusz című monográfiáját.
A Puntigán József és Nagy Zora által közreadott kötet a nógrádi polihisztor pótolhatatlan tevékenységének állít emléket.
A bemutatásra kerülő alkotás segítségével megismerhetik a szerző által megélt történelmi változásokat a mai középiskolások.
Csaknem 600 oldalas kiadvány jelent meg a városról, Szajkó Bélának köszönhetően.
A Párkányi Városi Könyvtár adott otthont a Csokoládéba öntött isteni adomány című könyv bemutatójának.
A svájci Jura kanton autonómiája és majd kétszázéves harca az önrendelkezéséért annak a könyvnek a témája, amelynek társszerzői Bácsfainé dr. Hévízi Józsa és B. Szabó Péter.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában megjelent tanulmánykötet érdekessége, hogy a szokásostól eltérően nem kérdőívek alapján történt az információgyűjtés, hanem a szerző korabeli forrásokat kutatott.
A könyvbemutató résztvevői fejet hajtottak a világutazó lelkiatya síremlékénél.
A Diákhálózat és a művelődési táborok születését feldolgozó hiánypótló munka levéltári anyagok és személyes beszámolók alapján készült.
Mi a közös Cey-Bert Róbert Gyula, világhírű magyarságkutató-íróban, Csámpai Ottó, zoboralji szociológus-íróban és Vitéz Nagy János László grafikus-fafaragó művészben?
A budapesti Hagyományok Háza után a Füleki Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatót Klitsie-Szabad Boglárka és a füleki folklórkutató, Varga Norbert.
A kötet Szaszák György öt évtizedes publicisztikai pályája során született, szeretett városához kapcsolódó írásaiból kínál 100 történetet az olvasóknak.
Duray Rezső nem külső szemlélő, nemcsak leírója, hanem megélője, sőt alakítója is az 1989-es rendszerváltozással kezdődő eseményeknek.
Munkájában azt is bemutatja, hogyan lettek a náci rendszer egykori kiszolgálóiból partizánok, majd kommunista vezetők.
A cseh és a szlovák kollégák által létrehozott szakmai szervezetekből eleve kizárták a magyar és a német nemzetiségű doktorokat, így ők idővel arra kényszerültek, hogy önmagukat szervezzék meg.
A cigányoknak nem segély kell. A cigányságnak elfoglaltság és munka kell, meg kell fogniuk a kapanyelet. Amíg ez nem történik meg, addig nem várhatunk se változást, se javulást.