Hímes tojást termő fák
Manapság változnak az ünnepek, így a húsvétot sem mindenütt a régi szokások szerint tartják meg az emberek. Szerencsére mindig akadnak olyan települések, ahol fontos a régi szokások életben tartása, hiszen azok napjainkban is közösségformálók és a kultúránk részét képezik.
Csallóközcsütörtökben például napjainkban is elevenen él a tojásfaállítás hagyománya. Ennek fontosságáról Őry Péter polgármestert kérdeztük.
Azt hihetnénk, hogy számos településen a mindennapi élet és a lakosság évszázadokon keresztül elszigetelten élt a nagyvilág behatásaitól. Természetesen nem volt ez így. Ahogy a településeken változik a lakosság összetétele, úgy változnak idővel a szokások is. Néhány feledésbe merül, mások megújulnak, megint mások olyan szinten megváltoznak, hogy végül nehéz kibogozni az eredetüket. Bizonyos szokásokat pedig egymástól vesznek át a nemzetek. Köztudott, hogy a karácsonyfa-állítás évszázados hagyománya például német nyelvterületről származik.
A szokás átadásának, átvételének különleges folyamatát figyelhetjük meg a húsvéti tojásfaállítás esetében. A bokrok és a fák húsvétra történő feldíszítésének hagyománya szintén német nyelvterületről származik. Németországban évszázadok óta van divatban, de nem lehet pontosan tudni, hogy eredetileg milyen célból kezdték az emberek a fákra aggatni a díszeket. A tojás sok kultúrában a termékenységet, illetve az életnek a halál feletti győzelmét jelenti, a keresztény hagyomány szerint pedig Krisztus feltámadását szimbolizálja.
Az egyik leghíresebb ilyen fa a türingiai saalfeldi húsvéti tojásfa. Felállítása eredetileg a Kraft család nevéhez fűződik, amely 1965-ben tizennyolc darab tojással indította el a hagyományt. A tojások száma évről évre emelkedett, míg 2012-ben már tízezer tojás lógott a fán. 2016 óta Saalfeld városa gondoskodik a hagyomány továbbéltetéséről.
Csallóközcsütörtökben a húsvéti tojásfa már szinte elengedhetetlen látványeleme a községháza előtti kis parknak. Kereken öt éve, 2017 márciusában, amikor Csallóközcsütörtök település első írásos emlékének 800. évfordulóját ünnepelték a lakosok, úgy döntöttek, hogy a községháza előtti fákat és bokrokat 800 darab tojásdísszel, illetve különféle színes szalagokkal ékesítik.
– meséli Őry Péter, a település polgármestere.
Bár az idei évben a tavalyihoz hasonlóan a járvány az úr, a hagyományokról és a fontos ünnepekről nem szabad lemondani. Csütörtökben az idén sem maradhatott el a tojásfa díszítése, igaz, a jó hangulatú, családias ünnepséget az idén sem lehet megszervezni. A húsvéti ünnepeket mindenki szűk körben tölti a szeretteivel, és ez itt sincsen másképp.
Az előző évekből származó díszes tojások és a teljesen újak felhasználásával ismét pompás tojásfa született a községháza előtti téren. A nyírfa alá minden alkalommal felállítanak egy faládát, amelybe a lakosok által készített hímes tojásokat gyűjtik. Ezek az alkotások kerülnek fel a fára, amelyet a különböző technikákkal készített, horgolt, papírból gyártott, festett, rajzolt tojások mellett színes szalagok is tarkítanak.
– teszi hozzá a polgármester.
A régi hiedelmek a tojást az élet jelképének tartották. Nem csoda, hogy tavasszal, a természet újjászületésekor különös jelentőséget kap a húsvéti tojás. A tojás szimbólumának is van keresztény magyarázata. A tojásból kikelő madár Jézus újjászületését jelképezi. Feltámadáskor Jézus úgy törte fel a sziklasírt, mint a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojáshéjat. Egy legenda szerint, amikor Jézus a keresztfán szenvedett, egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg előtte imádkozni. Jézus lecsöppenő vére pirosra festette a tojásokat. A piros szín nemcsak a vért, az életet is jelképezi. A piros tojás egyben szerelmi ajándék, szerelmi jelkép is húsvétkor.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/13. számában)
