Heves vita a kürti szélerőműpark közmeghallgatásán
Tegnap este a faluházban tartották a Kürti energetikai park néven ismert beruházás hivatalos közmeghallgatását. A pozsonyi székhelyű Energiepark cég – egy osztrák vállalat leányvállalata – három, egyenként 250 méter magas szélturbina felépítését tervezi a falu kataszterében. A beruházók bemutatták vállalkozásukat és elképzeléseiket, a jelenlévő lakosok pedig számos kérdést és kifogást fogalmaztak meg.
A projekt szerint a turbinák két és fél kilométerre épülnének a község beépített területétől. A cég képviselői hangsúlyozták, kisebb parkról van szó, amely szerintük csak minimális hatással lenne a falu életére. Ígéreteik szerint a község stabil éves bevételhez jutna, amit helyi fejlesztésekre fordíthatna, sőt 20–25 új munkahely is létrejönne. A település így modern, környezettudatos imázst nyerne, ami vonzó lehetne a fiatalok, a befektetők és a turisták számára is.
A lakosok azonban sokkal inkább aggodalmuknak adtak hangot, úgy érzik kimaradtak a döntésből. Attól tartanak, hogy a turbinák zaj- és fényhatásai rontják majd az életminőséget. A falu éves bevétele a szélerőműparkból mindössze kb. 15-17 ezer euró lenne – ami a lakosok szerint elenyésző egy ekkora, 35 évre szóló beruházáshoz képest. Eközben a kockázatokat a közösség viseli, de a haszon külföldi beruházóé, mi történik, ha 20–30 év múlva a turbinák tönkremennek és a betonalapok itt maradnak? Nem hiszik azt se, hogy 20-25 munkahely létesülne, tudomásuk szerint egy állandó egy karbantartói feladatkör jönne létre.
A polgármester nem, a képviselők közül is mindössze egy volt jelen a fórumon, így sok kérdést fel se tudtak tenni a jelenlévők.
Sárai Mónika a „Kürt és környéke szélerőmű nélkül mozgalom” aktivistája emlékeztetett, a környezeti hatásvizsgálat kötelező része a projekt elbírálásának, és ennek keretében most elmondhatták véleményüket. Augusztus 31-ig van lehetőség írásos észrevételek benyújtására a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, ahol a beérkező anyagok alapján döntenek az engedélyezésről. A térségben természetvédelmi területek is találhatók, ezért a tiltakozók bíznak abban, hogy a minisztérium elutasítja a projektet.
A beruházás 35 évre szóló szerződésen alapul - az önkormányzat – elvben – felbonthatná ezt, és új szavazást tarthatna, de nem teszi. Ezért a lakosok nemrég referendumot készítettek elő, de a község ezt formai okokra hivatkozva érvénytelenítette. A törvény szerint új népszavazást csak egy év múlva lehet kiírni.
Az aktivista azt is említette, hogy a lakosság sokáig nem tudta, mit takar az „energiapark” megnevezés. Az első, áprilisi közmeghallgatáson még csak néhány civil jelent meg, mert sokan nem tudták, hogy szélturbinák építéséről van szó.
A község ezt nem tette megfelelően közzé, ezért fellebbeztek, s ezért került sor erre a második közmeghallgatásra. Mónika arra is emlékeztetett, hogy már 2018-ban felmerült a terv, de akkor úgy tudták, a Párizsi Mocsarak közelsége miatt kivitelezhetetlen.
Most azonban ismét napirenden van, sőt a tervezett trafókapacitás 12 turbinát is elbírna. Információk szerint a régió más településein – például Fűrön, Perbetén, Ógyallán, Szőgyénben és Nagyölveden – is terveznek szélerőműparkokat.
„Mezőgazdasági és bortermelő vidéken élünk, ahol a 250 méteres turbinák teljesen tájidegenek lennének. Ilyen magas tornyokat eddig csak tengeri szélfarmokon állítottak fel” – hangsúlyozta.
Gúgh János ornitológus szerint a környezeti hatásvizsgálat módszertana súlyosan hiányos volt. Egyetlen év alatt végezték, így nem ad pontos képet a madárfajok vándorlási szokásairól, különösen nem az éjszakai vonulásról. A Natura 2000 területen védett jelölőfajok – például vadludak, barna réti héja, fülemülesitke vagy kis vízicsibe – fokozottan érintettek. Csak a több éves megfigyelés adhat elégséges információt.
„Küldtünk a minisztériumba egy nyilatkozatott, miért látjuk problematikusnak az elvégzett felmérést. Áprilisban elküldtük, de még nem kaptunk választ” – mondta el a madarász.
Geri Valéria, Kisújfalu polgármestere portálunknak nyilatkozva elmondta:
Végezetül az aktivisták hangsúlyozták, „Most leginkább lakossági összefogásra és a megoldásban való aktív részvételre van szükség, hogy a község jövőjét érintő döntés valóban a helyiek érdekeit szolgálja.”
