Harangszó az elcsatolt területekért – a nemzeti összetartozás napja Szepsiben
A jelenünket a múltunk határozza meg, és csakis a múltunkból érhetjük meg a mostani helyzetünket – mondta Orosz Örs a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen Szepsiben, ahol a rendezvény végén az elcsatolt területekért szólaltak meg a katolikus és a református templom harangjai.
A Csemadok Szepsi Alapszervezete és Magyar Szövetség által szervezett, a római katolikus templom előtti téren tartott ünnepség résztvevőit a szervezők nevében Dobos Zoltán köszöntötte, majd a történelmi egyházak képviseletében Molnár Árpád református lelkész és Gábor Bertalan katolikus esperes-plébános mondott imát.
A megemlékezés szónoka Orosz Örs értékmentő, a Magyar Szövetség alelnöke, európai parlamenti képviselőjelölt volt. A jelenünket a múltunk határozza meg, és csakis a múltunkból érhetjük meg a mostani helyzetünket – fogalmazott hozzátéve, a történelem arra való, hogy ami már egyszer megtörtént, az tanulságul legyen a későbbi időkben is.
„Így hát tanulságként vonhatjuk le: a szlovákok nemzeti léthez való jogát, kultúrájuk kibontakozását, sorsuknak saját akaratuk szerinti alakítását nem volt jogunk megtagadni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elfelejtenénk: száz évvel ezelőtt Európának ebben a szegletében kétmillió ember nemzeti szabadságát egymillió ember nemzeti szabadságának árán szerezték meg” – mutatott rá, kiemelve, ezt az árat, ezt a tartozást azóta sem fizették meg.
„Új hazánkban négy emberöltő elteltével is kevesebb jár a kisebbségben élő magyaroknak, mint a többséghez tartozó polgároknak. A nyelvhasználatban, a szimbólumaink használatában, de még az egy főre lebontott állami támogatásban sem érvényesül az egyenlőség elve. Ezért lettünk egymillióból kevesebben a félmilliónál is” – fogalmazott, leszögezve, a kisebbségi sorsba kényszerítésünk adósságát törleszteni kell: a jogfosztó Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezésével, nyelvi jogaink bővítésével, kulturális jogaink elismerésével.
„Olyan alap ez, ami nélkül a szlovák testvéreinkkel való kiegyezés önfeladás lenne. Rendeznünk kell hát közös ügyeinket a szlováksággal, de ami talán ennél is sürgetőbb: rendeznünk kell saját belső dolgainkat is” – emelte ki Orosz Örs, rámutatva, Trianon száznegyedik éve egy széttöredezett magyar közösséget talál a Felvidéken.
„Beszéltem már kisebbségi létbe való kényszerítésünk adósságáról. De el kell mondanom azt is, hogy ezzel az adóssággal nem csak Szlovákia tartozik nekünk, de tartozása van a trianoni döntést meghozó Európának is. Ezért kell, hogy legyen hangunk Európában, és ott legyünk a bennünket érintő európai döntéseknél és felhívjuk a figyelmet a problémáinkra. Ha viszont nincs képviseletünk, akkor hangunk sincs, és az olyan, mintha nem léteznénk Európa számára. Szombaton ezen kell változtatnunk!” – mondta.
Az ünnepi beszédet követően, a Himnusz eléneklése után egyszerre szólaltak meg a katolikus és a református templom harangjai, az elcsatolt területekért zengő harangzúgással zárult a megemlékezés.
