Gyarmati Vince, az energia követe

Elöljáróban kérem, szóljon a tanulmányairól.

Gimnáziumi éveimet a komáromi Selye János Gimnáziumban töltöttem, ahol a kémia és a fizika keltette fel az érdeklődésemet. El is döntöttem, hogy ezekkel kapcsolatos tanulmányokat szeretnék folytatni, és mindent megteszek annak érdekében, hogy vegyészmérnök legyek. Jelenleg végzős mesterszakos vegyészmérnök-hallgató vagyok a Pannon Egyetemen, ahol az ásványolaj és a petrolkémiai technológiák szakirányt választottam, mivel mindig is nagyon érdekelt a kőolajipar. Szabadidőmben szeretek sportolni, hiszen a mozgással tudom a legjobban kitisztítani az elmémet, és újragondolni a dolgokat. Ezen kívül imádom böngészni a mindennapjainkban végbemenő folyamatok tudományos magyarázatát.

Ön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) idei energiakövet-pályázatának egyik győztese. Mi ennek a lényege?

Az MEKH célja, hogy az alap- és középiskolások körében népszerűsítse az energiával és a környezetvédelemmel kapcsolatos információkat. Ezeket állítólag mi, egyetemisták illetve fiatal mérnökök tudjuk a legjobban átadni az ifjabb nemzedéknek, hiszen gondolkodásmódban közelebb állunk hozzájuk, és az idősebbeknél jobb rálátásunk van arra is, mit és milyen mélységekben érintenek az iskolai tananyagok. Az energiaköveti címet négyen kaptuk nemrég a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatalban Budapesten.

A díjat Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője adta át a többi zsűritag, vagyis Zsíros László Róbert tudományos ismeretterjesztő vlogger és Czippán Katalin környezeti nevelési és kommunikációs szakember jelenlétében. A pandémiás helyzet miatt a díjátadó szűk körben zajlott, akárcsak a későbbi képzéseink és a próbaoktatásaink is.

Milyen pályázati követelményeknek kellett megfelelni, és mennyire volt erős a mezőny?

A pályázatnak egy tudományos tanóra tervét, valamint az ehhez kapcsolódó, legalább három tudományos kísérlet vagy demonstráció leírását kellett tartalmaznia.

A tématerület szabadon választható volt, azzal a kitétellel, hogy energiával kapcsolatosnak kellett lennie. Továbbá készíteni kellett egy bemutatkozó videót is arra a témára, hogy miért lennék ideális energiakövet. A másik három pályaművet látva mondhatom, nagyon erős munkák érkeztek be, mindenki más oldalról próbálta megközelíteni az adott témakört. Meglepődtem, amikor a két hónapig tartó elbírálás után megtudtam, hogy 2020-ban én lettem az egyik energiakövet. Mi tagadás,

büszkeséggel tölt el, hogy felvidékiként sikerült elnyernem ezt a címet. A 2018-as kiírásban már volt egy felvidéki energiakövet, Duba Gergő, vagyis általam másodszor sikerült felvidéki diáknak nyernie.

A díjjal járó ösztöndíj  szabadon felhasználható. Az elnyert 400 ezer forinton kívül a tudományos órákhoz szükséges kellékeket is az MEKH biztosítja.

Milyen konkrét témakörrel foglalkozott, és energiakövetként milyen feladatai lesznek? Teljesen szabad kezet kap-e, vagy számít az MEKH közreműködésére?

A pályázatomban próbáltam a vegyészmérnökséghez kapcsolódó témát találni, így esett a választásom a műanyagokra. Manapság mindenhol műanyagok vesznek körül bennünket, szinte már nem is tudnánk nélkülük élni. Ezzel együtt sokan nem tudják, mik is valójában a műanyagok, hogyan keletkeznek, illetve hogyan hasznosíthatók újra.

Pályamunkámat a műanyagból nyert energia körforgására építettem fel, amelyben kitérek a műanyagok előnyeire és hátrányaira, az újrahasznosításuk lehetőségére, valamint arra, hogy ha műanyagokat dobunk el, gyakorlatilag eldobjuk a beléjük fektetett rengeteg energiát is.

Úgy gondolom, az előadásom a hallgatókat olyan gondolkodásra ösztönzi, melynek hatására másképp néznek majd a műanyagokra, és megpróbálják okosan használni azokat, s hozzájárulnak Földünk élhetőbbé tételéhez. Energiakövetként középiskolákban fogok előadásokat tartani, és a közeljövőben különféle tudományos videókban is szerepelhetek. Ebben óriási segítséget nyújt a koordinátor szerepét betöltő MEKH, amely kommunikációs tréningeket is biztosított számunkra, hogy csúcsformában érkezzünk az oktatási intézményekbe. Terveim között szerepel, hogy a Felvidéken is bejárok néhány iskolát, hiszen jó lenne, ha hozzám hasonló felvidéki diákok is részesei lehetnének ennek a programnak, és sok érdekességeket hallanának az energiáról. Úgy gondolom, hogy egy tudományos óránál nincs is izgalmasabb a diákok számára, pláne, ha azt kísérletek is színesítik.

Korunk energiagazdálkodási gondjai közül mit tart a legégetőbbnek? Mit tehet a helyzet javulása érdekében a környezettudatos polgár?

Úgy vélem, hogy jelenleg az egyik legégetőbb problémánk a műanyagok felhalmozódása a Földön.

Egyes statisztikák szerint manapság hozzávetőleg 830-szor több műanyag hulladék van a Földön, mint amekkora a Gellért-hegy.

Ezt a növekedést meg kell akadályoznunk, hogy a gyerekeinknek, unokáinknak is legyen még helyük a Földön. Egy átlagember úgy tud ehhez hozzájárulni, ha a mindennapjaiban csökkenti az általa felhasznált műanyagok mennyiségét. Saját kulacsokkal kiváltható PET-palackokra és szívószálakra például semmi szükség, a bevásárláshoz pedig mindenki használjon saját táskát. Már ilyen apróságokkal is óriási eredmény érhető el, hiszen ha eddig is kicsit jobban odafigyeltek volna erre az emberek, nem jutottunk volna el a mostani aggasztó helyzetig.

Gondolom, vegyészmérnökként is kamatoztathatja majd az energiaköveti tapasztalatait.

A vegyészmérnökség együtt jár az energiatudatossággal, hiszen mindig az a cél, hogy minél kevesebb energia felhasználása mellett menjen végbe egy adott vegyi folyamat. Remélem, hosszú távon is kamatoztatni tudom majd a most szerzett tapasztalataimat.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/42. számában.