Gágyor Józsefre emlékeztek Tallóson - KÉPEKKEL

Nagyszabású és szép megemlékezést szervezett a Csemadok tallósi alapszervezete a közelmúltban elhunyt helytörténész, néprajzos, író, a legendás tanár, Gágyor József, vagy ahogy a mátyusföldiek ismerték, Jóska bácsi emlékére. Gágyor József életének 82. esztendejében hunyt el, december 4-én, most már a tallósi temetőben nyugszik szeretett felesége, Manyika mellett. Két hónappal élete párja után hunyt el, teljesült a Randevú című versében megírt akarat:

A tallósiak és a meghívott vendégek szép számmal érkeztek a helyi kultúrházba, hogy megemlékezzenek a szeretett és legendás tanítóról, íróról, családtagról. Jelen voltak Gágyor József gyermekei is, akik meghatódva, szeretettel emlékezve kísérték figyelemmel az emlékműsort.

Gágyor József életútját Horváth Anita, a tallósi alapiskola igazgatója mutatta be. Elmondta, nagyon motiváló volt számára Jóska bácsi összes pedagógia célja, az, ahogy a gyereket mindig felemelte egy magasabb szellemi szintre, ahogy azt hirdette, valamivel többet tenni az átlagosnál egy közösségben az nem lehetősége a felvidéki magyarnak, hanem szent kötelessége.

Fiatalon Tallóson telepedett le tanárként. Három község közül választotta Tallóst, mikor édesapjától megtudta, van ott egy ősi Esterházy uradalom, egy kastély és rengeteg népi titok. Ebben a faluban érte a tanári, a költői, az írói siker, a sírig tartó szerelem és a családalapítás öröme is. Hidat teremtett a helység történelme és a jövő generációja között.

Gágyor József költő is volt. Verseiben Kulcsár Ferenc elemzése szerint az Isten csendje lakott. Gágyor József költészetét a megemlékezésen Hagony Ilona, nyugalmazott pedagógus méltatta. Gágyor József korai verseiben főleg a család, a szerelem kapott helyet, míg érett költészetében mindig arról írt, ami számára nagyon fontos volt, az anyanyelvről, a magyar sors különböző vetületeiről.

Horváth Zoltán, Tallós polgármestere családtagként, gyermekei nagyapjaként emlékezett meg Gágyor Józsefről. Szeretettel mesélt Jóska bácsiról, akit nagyon sokszor látott a család egy könyvtárszobában, cetlikkel, jegyzetekkel körbevéve, hiszen gyöngyhalászként gyűjtötte a tudásmorzsákat. Mikor Horváth Zoltán 2006-ban polgármester lett, Gágyor József ellátogatott hozzá, vitte a kéziratait, és Tallós falu gondozásába ajánlotta szellemi gyűjteményét, hatalmas tudását.

Azóta szinte minden évben jelentetett meg a község kiadványt, hol verseskötetet, gyűjtést, értékes néprajzi kötetet, kastélytörténetet. A kastély Jóska bácsi szíve csücske volt, sokáig lakott is itt a helyi speciális alapiskola igazgatójaként, szenvedélyesen gyűjtötte az emlékeket, az írásos forrásokat az uradalomról, a budapesti levéltárban is megtalálható a kéznyoma, amit akkor hagyott ott, amikor a kastély történetét kutatta.

Horváth Zoltán bízik abban, hogy a tallósiak megőrzik Gágyor József szellemi örökségét és még nagyon-nagyon sokáig alapozni tudnak majd azokra az értékekre, amelyeket a nagy felvidéki néprajzos hátrahagyott.

Az Őszikék nyugdíjasklub nevében Stiavniczky Márta méltatta Jóska bácsit, akit gondos szervezőként, mindig mesélő, regélő, nagy tudású kultúremberként mutatott be. Mézes Rudolf, a Csemadok nyugati-regionális alelnöke Gágyor József egykori mondásával búcsúzott, miszerint kultúrát örökölni nem lehet, azt folyamatosan életben kell tartani és éltetni. Mézes szerint

Gágyor József munkásságával sokat nyert a mátyusföldi, valamint az egész felvidéki magyarság is.

A Csemadok nevében a szervezet országos titkára, Görföl Jenő is felszólalt, valamint szívhez szóló megemlékezést tartott Kozmér Beáta, a tallósi szervezet elnöke, aki Jóska bácsitól vette át a posztot 2002-ben.

A gyászoló család nevében Jóska bácsi lánya, Andrea köszönte meg a szép megemlékezést. Elmondta, még nagyon friss a gyász az utódok szívében, de büszkék édesapjukra, akinek lételeme volt az írás, és az édesanyjuk mindig teljes szívvel támogatta őt ebben a tevékenységben.