Fókuszban a hazai magyar önkormányzatiság helyzete - KÉPEKKEL
Az április 20-23-án folyó Selye János Egyetemi Napok elnevezésű műsorfüzér nyitónapján A szlovákiai magyar önkormányzatiság helyzete és jövője címmel került sor egy tartalmas kerekasztal-beszélgetésre, melyet Kállay András, a Pro Civis ügyvivője vezetett. Erről a fontos témáról Gubík László – a Magyar Szövetség országos elnöke, Hájos Zoltán – Dunaszerdahely város polgármestere és Nagyszombat megye képviselője, Őry Péter – Csallóközcsütörtök polgármestere, valamint Gyarmati Tihamér - Nyitra megye és Komáromszentpéter község képviselője folytatott tartalmas beszélgetést a műsorvezetővel.
Kállay András az egyetem vezetői, oktatói, hallgatói és a jelen levő polgármesterek üdvözlése után hangsúlyozta: nem egyszerű dolog körbejárni ezt a témát, hiszen e komplex kérdéskörnek sok aspektusát lehetne sorra venni, amire háromnegyed óra kevés idő.
Beszélgetésüket gondolatébresztőnek, motiválónak szánták e szimbolikus helyen, Komáromban az 1994-es komáromi nagygyűlés megtartása után 32 évvel, ahol ezen esemény 30. évfordulóján is találkoztak egymással.
Felidézte a hajdani célkitűzést, ami a Szlovákiai Magyar Önkormányzatok Szövetségének létrehozása, illetve a felvidéki magyar közösség jövőjének közös alakítása volt. Hozzátette: sajnos, 1994-ben a célok nem váltak valóra, illetve azok egyes elemei később megvalósultak, majd e témakör háttérbe szorult. Mivel ők a helyi közösségszervezés alapjaként is tekintenek az önkormányzatiságra, az ismét fókuszba került.
A meghívott vendégek a továbbiakban a műsorvezető kérdései nyomán osztották meg a témával kapcsolatos gondolataikat a hallgatósággal. Gyarmati felidézte az 1994-ben történteket, amikor ő még nem volt képviselő, de annak résztvevőitől tudja, ők azért léptek, mert úgy érezték: a rendszerváltás után megérett az idő arra, hogy pozitív irányban fordítsanak közösségünk helyzetén.
Majd Őry is hangsúlyozta: a ´94-es vezérgondolatnak számított önkormányzatiság jegyében saját kezünkbe kell venni a saját ügyeink intézését, közös jövőnk formálását...
Gubík úgy fogalmazott: a Magyar Szövetség küldetésének tekinti, hogy az önkormányzatok erejére építve, a civil szervezetekkel és a fiatalokkal összefogva, érvényesítsék közösségünk érdekeit, valósítsák meg a mindannyiunk számára jobb jövőt biztosító terveiket.
A vendégek sajnálatosnak tartják, hogy eközben főleg több kelet-szlovákiai településen már a polgármesteri poszt és a képviselői helyek iránt sincs kellő érdeklődés, ami javarészt annak „köszönhető”, hogy bő két évtizede elakadt az önkormányzati rendszer megreformálása.
Hájos szerint a reform véghezviteléhez több pénzre van szükség, manapság a 300-500 fős községekben nem rentábilis fenntartani az alulfinanszírozott önkormányzatokat, amelyek hivatali kapacitása is kicsi.
Miközben azoknak a saját kompetenciáikon kívül eső, állami feladatokat is el kell látniuk, melyekre azonban nem kapnak elég pénzt az államtól. Mindez több falu kiüresedéséhez, a fiatalok elköltözéséhez, a lakosság elöregedéséhez vezet...
Az elhangzottak is azt a közös állítást erősítették, hogy
Azt vallják: tűrhetetlen a déli, magyarlakta régiók negatív diszkriminációja az állami pénzeszközök szétosztása terén. Már húsz éve próbaüzemben van a jelenlegi pénzügyi rendszer, amely hátrányos helyzetbe juttatja a déli régiókat, ezért teljesen új rendszer kéne!
– szögezte le Gubík.
Az is elhangzott, hogy az önkormányzati rendszer megreformálása kapcsán fontos lenne figyelembe venni a megyéken belüli természeti adottságokat is, hiszen például mások az életkörülményei és igényei az Erdőháton és a Csallóközben élőknek...
A hatalom urainak nem a tömbmagyarság bármi áron történ szétszabdalására, hanem a valós szükségletek biztosítására kéne törekedni. Ez utóbbi eléréséhez azonban a jelenleginél erőteljesebb önszerveződésre, kiállásra és pontosan megfogalmazott célok kitűzésére is szükség van.
E téren példát lehet venni a vonatkozó reformok terén a felvidéki önkormányzatoknál előbbre járó, vajdasági magyaroktól, illetve az ottani önkormányzatoktól, társulásokról.
