Felvidéki Barkó Nap Almágyban
Divatbemutatóval, mesemondással, kiállítással és gömöri táncokkal várta az érdeklődőket a Művésztanya Almágyba, a Felvidéki Barkó Napra, amelyen a barkó népi kultúra játszotta a főszerepet.
A Barkóság a trianoni határ által kettévágott egykori Gömör és Kishont, valamint Borsod vármegyék területén található 52 település. A barkó kifejezés ezen a vidéken jó, hogy nem szitokszónak számít, de a Barkó Kézműves Egyesületnek hála, egyre inkább pozitív értelmet nyer. Az egyesület által gyűjtött és újra felfedezett különleges motívumvilág egyre több mai öltözéken jelenik meg a hagyomány értékét képviselve. Ezt bizonyították azok a zsűrizett ruhák is, amelyeket a barkóság ihletett, de olyan módon alkották és gondolták újra őket, hogy azok a 21. században is hordhatók legyenek. Olácsi-Pálmai Ilka, a Barkó Kézműves Egyesület és Művésztanya vezetője lapunknak elmondta, a budapesti Polgárok Házában szervezték az első barkó napot, és szerették volna Ózdon, valamint a Felvidéken is megrendezni. A koronavírus-járvány miatt azonban a felvidéki rendezvény csak idén tudott megvalósulni.
"A barkók a palócok keleti ágához tartozó népcsoport, de mivel nagyon hamar kivetkőztek a viseletükből (az iparosodás, a bányászat és a kohászat hatására), ezért szinte elveszett. A Néprajzi Múzeumban összesen hét darab tárgyi emléket őriznek. Mi 2014-ben kezdtünk el aktívabban foglalkozni ezzel a területtel. Beszprémy Katalinnal, a Hagyományok Háza akkori szakmai vezetőjével is felvettük a kapcsolatot, így fokozatosan értelmet nyertek a barkóság újrafelfedezéséért tett lépéseink. A Hagyományok Házával együttműködve ennek a népművészeti hagyományvilágnak a megőrzésén, megújításán dolgozunk, gyűjtjük a térség motívumait, mintakincsét" – avatott be munkájába a fő szervező.
A Barkó Kézműves Egyesület tagjai 2017-ben kezdtek el kutatni a Felvidéken. Megismerkedtek Benko Tündével és a Motolla Kézműves Körrel, akik azóta megalapították a Felvidéki Népi Hímzőkört és gyűjtik a térség hímzéseit.
"A rendezvényen látható volt a Felvidéki Népi Hímzőkör gyűjtése, saját alkotásai, illetve a Barkó Kézműves Egyesület kiállítása. Mi igyekszünk olyan ruhákat készíteni, amelyek mindenki számára hordhatóak, azt szeretnénk, ha újra divatos lenne a népművészet. De használati tárgyakat is díszítünk hímzéssel, amelyek a 21. századi otthonokba is szépen beleilleszthetőek. Éppen ezért nem az eredeti barkó színekkel dolgozunk, mivel azok nagyon cifrák voltak, hanem a letisztult színeket helyezzük előtérbe, mint a bordó, olajzöld, kék, sárga, lila" – tette hozzá Ilka.
A rendezvényen kiemelt szerepet kaptak a tavaly elhunyt arlói mesemondó, Csipkés Vilmos meséi, melyekből Bumberák Maja mesélt a közönségnek. A Szabad Szombat táncegyüttes előadásában pedig gömöri táncokat láthatott a közönség. A tartalmas programot a szervezők szeretnék más felvidéki településeken is bemutatni, ezáltal is népszerűsítve a barkó kultúrát.
