Kisebbségi törvény mellékvágányon, a többség cinikusan hallgat, és állandósult a kormányválság – megjelent a Magyar7 26. száma

A kisebbségi kormánybiztos által elkészített törvénytervezet önkormányzati rendszerben gondolkodik, és nemzeti tanácsok felállítását is tartalmazza. „Legutóbb 2019 decemberében Érsekújvárott született szándéknyilatkozat a Magyar Tanácsról, ahol a politika, a civil szféra és az intézményeink egymás mellett, egyfajta kis parlamentje, fő közösségi fóruma lenne a magyarságnak. Aztán a lelkesedés alább is hagyott”. Vagyis a többség ezután sem tesz semmit értünk, a kérdés már csak az, hogy mi mit teszünk magunkért? Lapunk 26. számában Ad acta kisebbség, cinikus többség a vezércikk címe.

„Valljuk be, 2020 februárjában kevesen számítottunk arra, hogy a szlovák szervezett felvilágtól megszabadulva bérletet váltunk a nagycirkuszba. Figyelmeztető jelek ugyan akadtak, hiszen a legnagyobb kormánypárt első egyszerű emberéről tudni lehetett, hogy gyógyíthatatlan politikai hiperaktivitásban szenved” – írja Közélet rovatunkban Kolek Zsolt, aki emlékeztet, Gyurcsány Ferenctől tudjuk, fantasztikus dolog politikát csinálni. Megrészegülni a hatalomtól és világmegváltó ötletek sokaságát zúdítani a laboratóriumként felfogott országra és az azt lakó kísérleti nyulakra. Az ilyen szerepfelfogású politikusok az önjelölt messiások, a közélet felkent szerencselovagjai, akik üstökösként villannak fel a politika egén, amíg elkerülhetetlenül szektavezér nem lesz belőlük. A politikai összefoglaló címe. A manézsigazgató és a lócitrom.

„40 millió ukrán civilnek semmi köze a világpolitikai folyamatokhoz, Washington háborús héjáihoz vagy Zelenszkij katonazöld pólóihoz. Számukra a háború valósága halál és vér, számunkra még mindig csak kéteurós benzin és a kétszámjegyű infláció. Az azonban, hogy az európai politikusok, véleményformálók és egyszeri kommentelők egymást taposva másznak fel erre a morális magaslatra, minden érdemi vitát ellehetetlenít. Érvelhetünk mi a gazdasági, földrajzi, sőt fizikai realitásokkal, ha a kontinensen nyomorgó milliók hangja nem ér el a magaslati levegőtől megszédült döntéshozókhoz. Ahogy nem lehet egészségügyről, oktatásról, hitéletről pusztán gazdasági szempontok alapján dönteni, úgy nem lehet Európa jövőjét évtizedekre meghatározó kérdésekben (csak) morális alapon eljárni.”

Minden gyerek csiszolatlan gyémánt, vallja Ádám Zita, akinek a neve fogalom a felvidéki magyar oktatásügyben. Vele beszélgetett B. Vida Júlia. Túlzás nélkül állíthatjuk, egész életét annak szentelte, hogy virágozzanak iskoláink, olyan motiváló környezetben legyenek a gyerekek, ahol a tanulás élményszerűvé válik. Gömörben, szűkebb hazájában afféle egyszemélyes intézmény. Mindig kitalál, megszervez valamit, és bár elmondása szerint nem érzelmes típus, mégis amikor arról beszél, mennyire csillogott a legutóbbi projektjükben részt vevő gyermekek szeme, elfátyolosodik a hangja. Bár megtehetné, hogy gondtalanul élvezhesse nyugdíjas éveit, ő még most is dolgozik, jelenleg éppen a gömöri oktatásügy 1918 utáni helyzetét kutatja.

Rajkovics Péter annak járt utána, hogy milyen változásokra számíthatunk júliustól. Emlékeztet, hogy a legtöbb európai ország már hónapok óta igyekszik kompenzálni a lakossági életszínvonalban beállt negatív változásokat. Ahogy a legtöbb területen, Szlovákia itt is lemaradt, sőt, egyre inkább úgy tűnik, meg sem próbál felzárkózni, mert más problémákkal van elfoglalva, ugyanakkor a lakosság helyzete évtizedek óta nem volt olyan kilátástalan, mint napjainkban. Ahogy azt az Eurostat egyik közelmúltban ismertetett statisztikája is kimutatta, a GDP arányos életszínvonal az EU-ban csak Görögországban és Bulgáriában alacsonyabb, mint nálunk, miközben az európai átlaghoz képest az elmúlt bő évtizedben sokat rontottunk és minden uniós szomszédunk előttünk jár.

Forradalmi digitális projektet jelentett be múlt héten Veronika Remišová. Az okostelefonokra optimalizált alkalmazás azonban buta, mint a föld. Egyelőre annyit tud, hogy egy egyszeri belépési kódot generál a slovensko.sk-ra, valamint van benne egy naptár az állami ünnepekkel, és bizonyos befizetési határidőkkel. E sorok írója még nézegette, nyomkodta egy kicsit, hisz az nem lehet, hogy csak annyit tudjon a forradalmi alkalmazás. De. Tényleg nem jó másra. Kocur László további tapasztalatokat oszt meg olvasóinkkal A forradalom ezúttal elmaradt címmel.

Tapsvihar után, sztrájk előtt (I.) a címe Somogyi Szilárd cikkének, amelyben ezúttal a készülő orvossztrájk kapcsán azt írja, akadnak esetek, amikor a munkavégzést pénzmegvonással „honorálják” az egészségügyben. Így van ez az ügyeletekkel például. A helyzet odáig fajult, hogy a folyamatosan csökkenő dolgozói állomány miatt immár orvosi beavatkozásokat, műtéteket kell elhalasztani.

Lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly figyelmét az keltette fel, hogy nyolc európai parlamenti politikus, köztük a Magyarországot állandóan gyalázó Guy Verhofstadt, a Spinelli nevű föderalista csoport vezetője és bandája petíciót indított, hogy töröljék el a vétót az európai döntéshozatalban, hogy Európa végre „egyetlen hangon” szólaljon meg. Cikkének címe: Verhofstadt: Európa a miénk lesz, elvtársak.

Végy egy szerelmesében bizonytalan egyetemista lányt, add mellé a „bomba” barátnőjét, hogy megdumálják, mihez kezdjenek a sráccal, adj hozzájuk egy „csúcsragadozó” terroristát és egy politikai múlttal rendelkező motivációs trénert, dobj bele egy csipetnyi ördögi leheletet, és kész a sikerdarab, olvasható Bárány János Mint egy képregény című összefoglalójában. A katalán Jordi Galceran: Burundanga című kortárs komédiája az itteni huszonévesek problémáiról is mesél a Komáromi Jókai Színház Benkő Géza Stúdiószínpadán.

A püspök, aki maga borotválkozott a címe a Leporolt históriákban Lacza Tihamér írásának, amely az aprótermetű tudós püspökről, Fraknói Vilmosról árul el mulatságos történeteket.

Amikor a szlovák fővárosban 1873-ban felépítették a Dynamit Nobel Vegyi Műveket, munkahelyeket és a város fejlődését remélték tőle. Ebben szerepet játszott a város stratégiai helyzete, de az a tény is, hogy Ausztria–Magyarország területén megnőtt az érdeklődés a dinamit iránt. A később Dimitrovkának, napjainkban pedig Istrochemnek nevezett gyárterület környezeti terheinek felszámolása évek óta vita tárgya, költségeit 350-500 millió euróra becsülik. A környezetvédelmi tárca azt mondja, ekkora beruházást nem tud a költségvetéséből, sem európai forrásokból kifizetni, de nem került be a környezeti terhek rangsorolásába.

Emlékkötet jelent meg Gyönyör József jogász, jogtörténész, politológus és közíró születésének 100. évfordulója alkalmából. A „Lesz-e végre igazi hazánk?” alcímű kiadványt szülőfalujában, Szalatnyán a könyv szerkesztője, Gyurcsík Iván mutatta be. A címben feltett kérdés Gyönyör József egyik 1968-as írásában olvasható.

– olvasható a Gyurcsík Iván által szerkesztett kiadvány fülszövegében. A könyvbemutatóról Kaszmán Zoltán számol be.

Divatbemutatóval, mesemondással, kiállítással és gömöri táncokkal várta az érdeklődőket a Művésztanya Almágyba, a Felvidéki Barkó Napra, amelyen a barkó népi kultúra játszotta a főszerepet. Következő írásunk is a hagyományok tiszteletével kapcsolatos, hiszen a Nemesradnóti Református Egyházközség évek óta figyelemreméltó értékmentő tevékenységet folytat. Azon túl, hogy bekapcsolódnak a helyi értékek gyűjtésébe, most egy konferenciát is szenteltek a témának, valamint az összegyűjtött értékeket egy publikáció formájában kívánják megjelentetni. Egyedi történelmi textíliák Virsinszky Tamás írásának a címe.

A királyhelmeci Műszaki Szakok és Mesterségek Szakközépiskolájában zajlott a Bodrogközi Diákolimpia. Egyidőben három különböző helyszínen versenyzett a 11 bodrogközi és Ung-vidéki magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola mintegy 200 diákja, az ötödikesektől a nyolcadikosokig. A rendezvényről Sportoló diákok címmel számolt be Molnár Gabriella.

A tanév végén a középiskolások irodalmi vetélkedőjét is szüneteltejük, majd szeptemberben folytatjuk Petőfi Sándor felvidéki utazásait.

Ne melegítsünk ételt műanyag dobozban. Hogy miért ne, a válasz az orvosi tanácsadó rovatunkban megtalálható. Címe: A hormonrendszert károsító vegyületek.

Bokor Klára tollából olvashatják a Kutyaszánon az arktikus vadonban második részét, amely a havas csúcsok, tengerbe szakadó gleccserek hazájába, Grönlandra kalauzolja el olvasóinkat.

Fejedelmi csirkesaláta, meggyes-málnás-mákos kocka az Íz-lelőben Szabó B. Csilla legújabb ajánlata.

Vas Gyula a Hyundai Tucson 1.6 CRDi N Line autót tesztelte. A koreai márka középkategóriás szabadidőse nemcsak Európában döntögeti az eladási rekordokat, hanem a hazai piacon is hónapokig listavezető volt.

Milák Kristóf két aranya a vizes vb-n, az U19 Dunaszerdahelyen - Rajkovics György foglalta össze az eseményeket.

Zsebik Ildikó azt írja, hogy Helmeczi Tibor testépítőnek sikerült elérnie célját: bekerült a profik közé.

A hátlapon az időben legrégebbi, a 14. században készült pozsonyi Szent László-szobor látható. Lapunkban ezúttal is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.

Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.