Fedezze fel Nógrádot!
Várak, templomok, múzeumok, erdők szívében, hegyek csúcsán megbúvó csodás természeti értékek. Aki Nógrádban jár, biztosan megtalálja a kedvére valót! Utánajártunk, melyek a turisták által legkedveltebb helyek, van-e élet a Covid után, és várhatók-e a közeljövőben fejlesztések a turizmus fellendítése érdekében?
A füleki vár kétségkívül az egyik leglátogatottabb turistalátványosság Nógrádban. A határ innenső és túlsó oldaláról is érkeznek látogatók, hogy megismerkedjenek a középkori erődítmény történetével, és megtekintsék a vármúzeum állandó és időszaki kiállításait. A műemlék 2007-ben került a Füleki Vármúzeum kezelésébe. Az akkori statisztikához viszonyítva a fizető látogatók száma 2019-re 10 900-ról 25 200-ra növekedett, ami több mint 130%-os növekedést jelent.
A teljes látogatottságot tekintve a rekordot 2018-ban érte el az intézmény, amikor 34 741 turista fordult meg a várban. A világjárvány hatására természetesen nemcsak a látogatottság, hanem a bevétel is csökkent, 2020-ban csaknem 34 ezer euróval, a 2021-es évben pedig 28 ezer euró volt a kiesés.
Budai Valériát, az intézmény megbízott igazgatóját jó érzéssel tölti el, hogy tavaly minden visszatért a régi kerékvágásba, és ahogyan a korábbi években is, március 15-én elindíthatták a turistaszezont.
– A Covid utáni szezonban, értem itt a 2022-es évet, jól alakult a látogatottság, de messze elmaradt a 2019-es szezonhoz viszonyítva. Tavaly 27 970 vendégünk volt, ebből 21 883 volt a fizető turista. Ebben az évben a július végéig rendelkezésünkre álló adatok szerint tartjuk a tavalyi trendet – avatott be az igazgató.
Elmondta azt is, hogy a belépőkből származó bevételek csökkenését most érzik csak igazán. A kedvezőtlen anyagi helyzethez hozzájárul az energiaárak emelkedése is, amivel együtt jár az egyéb termékek és szolgáltatások árának az emelkedése is. Ennek ellenére tavaly mégis sikerült a középső várban lecserélni a fa színpadot, amelyet a Besztercebányai Megyei Önkormányzat 10 ezer euróval támogatott. A közeljövőben pedig a város, mint fenntartó szeretne pályázni.
– A kidolgozott projektterv bekerült a losonci, nagykürtösi és poltári Stratégiai Tervezési Régiók kiemelt projektjeinek sorába, s a felhívás meghirdetését követően várhatóan a jövő év elején, benyújtják a „Szlovákia Program” elnevezésű pályázati rendszerbe.
– részletezte az igazgató.
A Füleki Vármúzeum szorosan együttműködik több szlovákiai és magyarországi intézménnyel. A közös munkának köszönhetően valósult meg például az a kiállításláncolat, amit Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából rendeztek. A Petőfi nyomában Gömörben és Nógrádban című kiállítás keretében a losonci Nógrádi Múzeum és Galériában, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeum szécsényi Forgách–Lipthay Kastélymúzeumában, illetve a balassagyarmati Palóc Múzeumban is nyílt tárlat. A „Lássa, kedves öcsém – zo Slováka všecko vystane, ešte aj magyar költő” című füleki kiállítás a poéta szlovák származását, a 19. században a szlovák nemzeti mozgalom alakjaival való kapcsolatát, a szlovák nemzethez és származásához való viszonyát, verseinek szlovák nyelvű fordításait, valamint a szlovák kultúrában és az oktatásban betöltött helyét dolgozza fel. Ezenfelül ismerteti Petőfi Sándor füleki látogatásának körülményeit, és felidézi azt a korabeli miliőt, amelyet itt-tartózkodása során tapasztalhatott.
– A turistaszezon végéig tart az említett kiállítás a Bebek-torony ötödik emeletén. Szeptember 2-án pedig a füleki várudvaron ismét megelevenedik a történelem. A XXIII. Füleki Várjátékokon a látogatók megismerkedhetnek a 13. és 17. század közötti időszak mindennapjaival, kultúrájával és hagyományaival.
– ismertette a soron következő eseményt Budai Valéria.
A Nógrádi Turisztikai Információs Központ a Füleki Vármúzeum égisze alatt működő információs iroda. Pócsa Denisza, az iroda munkatársa elmondta, egyre többen keresik fel őket a helyi és a környékbeli látnivalók, éttermek, szálláshelyek iránt érdeklődve.
– Csak júliusban 140 turista járt irodánkban, az éves látogatottság pedig általában 1000-2000 fő körül mozog – mondta Pócsa Denisza.
Rendkívül fontosak a szakmai rendezvények, amelyeken rendszeresen részt vesznek az iroda munkatársai. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a budapesti Utazás kiállítás, ahol idén újra lehetőségük nyílt a vár és a város bemutatására. Ezenkívül részt vesznek a Muzsikál az erdő című rendezvényen a Novohrad–Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulása szervezettel karöltve, valamint lehetőség szerint a pozsonyi ITF Slovakiatour idegenforgalmi kiállításon. Ami pedig a Vármúzeumot illeti, a Múzeumok Fesztiválja ad jó lehetőséget a tájékoztatás, illetve a más múzeumokkal való kapcsolatépítés szempontjából.
– Ezek a rendezvények komoly hatással vannak a turizmus alakulására, és mi pedig a legjobb tudásunk szerint visszük a vár és város jó hírét. Felajánljuk segítségünket az utazásszervezőknek, és rendszerint jó érzéssel tapasztaljuk, hogy olyanok is visszatérnek, akik már jártak Füleken. Bátran elmondhatjuk, hogy a környék is népszerűbb lett a szakmai rendezvényeken való rendszeres részvételünk kapcsán – emelte ki Kovács Diana, az iroda másik munkatársa.
Aki pedig a természet közelségére vágyik, ne hagyja ki a világ első, határon átnyúló geoparkjának a látványosságait, amelyek különleges kalandokat ígérnek a túrázóknak. A Novohrad–Nógrád Geopark 28 szlovákiai és 63 magyarországi település örökségét ápolja. Összesen 167 kiemelt geológiai érték és helyszín van lajstromban. A legkedveltebb helyszínek közé a szlovákiai oldalon Somoskő vára és a hozzá tartozó tanösvények, Fülek vára, az Ajnácskő környéki geohelyszínek, a határ túloldalán pedig Ipolytarnóc, Salgó vára, Hollókő és a kazári riolittufa tartoznak.
György Balázs, a Novohrad–Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulásának irodavezetője szerint a környék látogatottsága mérsékeltnek mondható. Tömegturizmus egyedül ünnepnapokon jellemző a somoskői várban. A geopark területének szlovákiai oldalán kevés a vendéglátó-ipari egység, így ritka a több napon át itt tartózkodó turista. Jó hír azonban, hogy a távolabbi helyekről érkező vendégek száma folyamatosan nő.
– Véleményem szerint nem a helyszínek minősége és látványa miatt csökkent a környék iránti érdeklődés a helyiek részéről, hanem azért, mert a járvány után a világ újból felgyorsult, és az embereknek kevesebb idejük maradt arra, hogy kimozduljanak a természetbe – emelte ki az irodavezető.
A tervek között szerepel a tansövények és a turistautak kibővítése kerékpárutakkal, továbbá egy látogatóközpontot szeretnének az ajnácskői Ebeczky-kúriában, amelyet a tervek szerint a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzettel közösen működtetnének.
– Határon átnyúló geoparkunknak eddig csak a magyarországi oldalán sikerült hasonló intézményeket kialakítani.
A felújítást a magyar–szlovák határon átnyúló együttműködési program örökségvédelmi és idegenforgalmi akciótervéből szeretnénk megvalósítani, melynek felhívása jövő tavasszal várható. A megyei képviselő-testület júliusi ülésén döntés született a kúria megvásárlására vonatkozó előszerződés megkötéséről. Ezzel zöld utat kapott a további tervezés, készülhet a megvalósíthatósági tanulmány, kezdődhet az építészeti tervezés, a partnerek keresése a pályázati csomaghoz – tájékoztatott Agócs Attila, a Novohrad–Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulásának elnöke.
2022-ben Gömörpéterfalán épült ki egy új tanösvény a Fenek mocsár felé, ami az államhatárig tart, illetve négy további tanösvény terveztetése valósult meg. Az ezekhez szükséges engedélyeztetések és anyagi források lehívása után ezekkel is bővülhet a környék infrastruktúrája – tette hozzá György Balázs.
A szlovákiai szervezet azonban fenntartási problémákkal küszködik. A tagsági díjak összege, amiből nagyrészt fenn tudta magát tartani, az évek során semmit nem változott, így a szervezet nem tud lépést tartani az inflációval.
Ez munkaerőhiányt eredményez, miközben a geopark egyre kiterjedtebb hálózatok tagja. A geopark, illetve az azt képviselő jogi személyek társulása nem rendelkezik saját tulajdonú területekkel. Az általa felügyelt geológiai és természeti helyszínek községi, magán-, intézményi, illetve állami tulajdonban vannak, s csak a jóváhagyásukkal lehet fejlesztéseket kivitelezni. A pályázati támogatásból biztosítani lehet a helyszínek kiépítését, de az ehhez szükséges adminisztratív hátteret nem lehet fedezni. Nem egyszerű biztosítani a szükséges önrészt sem. Magyarország nagyobb támogatást, jobb feltételeket biztosít a hasonló értékeket képviselő helyszínek kiépítéséhez. A határ túloldalán az ipolytarnóci látogatóközpont mellett további három központ is felépült (Baglyaskő, Eresztvény, Salgóbánya), míg a szlovákiai oldalon ez ideig egy sem.
– A közelmúltban ért véget egy közös pályázat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával, és most közös előkészületek zajlanak egy új pályázat beadására, amelyben a somoskői és a salgói vár állapotjavítása a cél. A két oldal szervezeteinek a működése eltérő, ám céljai és problémái azonosak. Viseljük az UNESCO címet, ami kötelességekkel és anyagi terhekkel jár. A védettségi címmel pedig próbáljuk a geoparki területet nemzetközi szinten is fontossá és elismertté tenni. Pozitívumként értékelem, hogy a környezeti nevelés, ami a geopark egyik fő célja, jelenleg is nagyon hatékony – hangsúlyozta György Balázs.
A szép, érintetlen táj jelentős idegenforgalmi vonzerő, ennek kihasználásához azonban szükséges a térség integrált fejlesztése. Nem kell messze utazni azért, hogy értékeket lássunk, ha azok körülvesznek bennünket.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/33. számában.
