Farnadon is az Árpádok nyomában - KÉPEKKEL
2023 áprilisának első hetén a Lévai járásban fekvő Farnadon zajlott az Orosz Örs vezette Sine Metu Polgári Társulás Árpádok nyomában elnevezésű kutatási projektjének újabb szakasza.
A 2011 óta működő Sine Metu (Félelem nélkül) Polgári Társulás aktivistái a projekt során eddig nem ismert vagy nem azonosított Árpád-kori lelőhelyeket igyekeznek feltárni.
Tizenkét Ipoly és Garam menti község tizenhat helyszínét felkeresve georadaros és magnetométeres, tehát nem destruktív régészeti módszereket alkalmaztak.
„A georadarral a föld alatt húzódó falakat, a magnetométerrel pedig a be-ásások nyomait kutattuk hosszú távú partnerünkkel, Stibrányi Máté régész-szel és felkészült csapatával. Ezek a technológiák ilyen minőségben jelenleg Szlovákiában nem elérhetőek, úgyhogy reméljük, hogy a műkedvelőkön kívül a szakmának is tudunk majd újat mutatni” – fogalmazta meg közösségi oldalán a polgári társulás vezetője, Orosz Örs.
Két évvel ezelőtt a lekéri Juhász Gábor helytörténésszel kezdték a dél-szlovákiai ásatások tervezését. Ezen a vidéken ugyanis az elmúlt száz évben alig voltak régészeti kutatások annak ellenére, hogy bőven lett volna kutatnivaló.
„Ez a vidék 1685-ben szabadult fel, s teljesen elnéptelenedett, mivel a törökök kifosztották. Amikor az esztergomi érsekség a papjaival felmérette a szóban forgó területet, a következőket jegyezték fel Farnadról: «Temploma a falu közepén kőből építve, a szentélye négyszögletű. A széles, még fennálló falakat a kincseket kereső heretikusok kiásták. Beleállt télnek idején az esővíz. Azt beszélik, hogy a Boldogságos Szűz tiszteletére volt szentelve, sem vagyona, sem kegyura. Követelése van 14 forint. A falun kívül Szent Péter és Pál apostolok temploma állt, mely végképp elpusztult.» A nevezett két templom romjainak köveit 1732-ben valószínűleg felhasználták a barokk stílusú új római katolikus templom felépítéséhez”, részletezte a helytörténész.
– Mindemellett az összes eddigi lelőhely közül Farnadon került elő a legtöbb érme, a 16. századtól egészen a 11. századig. Ez egyértelműen mutatja, hogy ezekben a századokban is fontos helyszín volt Farnad. A leletek a Barsi Múzeumba kerülnek, amennyiben azonban a falu részéről igény mutatkozik, bizonyos feltételek teljesítését követően természetesen semmi akadálya, hogy visszakerüljenek Farnadra, hiszen itt a helyük – mondta a múzeum igazgatója.
Április 5-én Bali Henrietta, Juhász Gábor és a Sine Metu Polgári Társulás képviseletében Nászaly Gábor jelenlétében nyílt napot tartottak a helyi alapiskolásoknak. Arról is beszámoltak, hogy Kvitek Marián múzeumbarát jóvoltából Salamon király (1063–1074) Pannonia feliratú ezüst érméje mellett több ritkaság is előkerült; ilyen például egy korponai típusú obulus II. András király (1205–1235) korából. Mindez nemcsak arra bizonyság, hogy a község már létezett a 11. században, hanem arra is, hogy volt temploma.
Amint arra Bali Henrietta rávilágított, a farnadi ásatás technikailag még nem ért véget, ugyanis hátravan még a leletek feldolgozása, dokumentálása, majd a hivatalos kiértékelésük.
– Az elemzések során nagyon sok további részletre derülhet fény, főleg ami a rétegek összetételét és keltezését, az építkezési technikát, valamint a templom lerombolásának körülményeit illeti. Mindezek után az önkormányzat mérlegelheti, mihez kezd majd a feltárások eredményeivel.
A múzeum igazgatónője örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy április 7-én, az ásatás nyílt napján csaknem 120 látogató jelent meg a nyitott szondáknál.
Rendkívül örülök annak, hogy az Árpádok nyomában projektbe belevágtunk, s hogy újra beteljesül az ige: „Kérjetek és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek” – tette hozzá Orosz Örs.
Megjelent a Magyar7 2023/16. számában.
