Falusi disznóvágások – rítusból közösségi rendezvény
A falusi disznóvágás a Kárpát-medencei magyar közösségek egyik jelentős hagyománya. Különösen a 20. század végéig a disznóölés nem csupán gazdasági szükségszerűség volt, hanem szigorúan felépített közösségi rítus is. Meghatározott rend szerint zajlott, a hajnali pálinkás koccintástól a pörzsölésen, bontáson és hurkatöltésen át egészen az esti torig.
A munkafolyamatokhoz szerepek társultak – a férfiak a vágásért és darabolásért feleltek, az asszonyok tisztítottak, a konyhai előkészületeket végezték és főztek. A nap végén a család, a rokonság és a szomszédság együtt ült asztalhoz.
Akkoriban valahogy senki nem tartotta barbarizmusnak, kínzásnak ezt a szokást – a disznóvágás, az állat élelemmé való feldolgozása a mindennapi paraszti élet természetes része volt. A disznót otthon, nagy odafigyeléssel a háznál nevelték, az állatot mindig gazdagon ellátták. A disznóölési ételek jellegzetes zamata, a markáns és finom ízek, a füstölés karcos illata elválaszthatatlanok voltak a magyar parasztember világától.
Napjainkban a háztáji sertéstartás visszaszorult, a disznóvágás azonban nem tűnt el, és főleg közösségi rendezvények formájában él tovább. Jó példa erre az Alsószeliben immár tizenötödik alkalommal megszervezett hagyományos disznóvágás, amely a kultúrház udvarán zajlik. A program a régi munkafolyamatokat idézi: a vágást követően a hús feldolgozása, hurka- és kolbásztöltés, pecsenyesütés következik, majd az elkészült ételek kóstolása és árusítása.
A disznóvágást szakértő szemmel felügyelte Pleva László állatorvos. Ő is állandó, aktív résztvevője és szervezője ennek a rendezvénynek.
A mátyusföldi ízek hagyományosak, nincsenek „túlcifrázva”. Nem kellenek az új fűszerek, minden megoldható az évtizedekkel ezelőtt megszokott fűszerezéssel, eljárásokkal, nagyapáink működő örökségével – elég a hagyma, a só, a bors, a majoránna és a paprika a varázslathoz. A préssajt, a májas hurka, a tokaszalonna, a pecsenye mind úgy készül, mint évtizedekkel ezelőtt. Ami új, hogy a rendezvényt reklámozni kell a közösségi médiában – akkor többen jönnek.
Berényi József, a Magyar Szövetség Nagyszombat megyei alelnöke elárulta, idén is remek hangulat uralkodott, és a kellemes, késő téli időjárás is a kezükre játszott. Talán ennek is köszönhető, hogy sokan kíváncsiak voltak, több látogató érkezett a megszokottnál. Az árusítópultnál kígyózott a sor, de az emberek nemcsak ettek, hanem jókat is beszélgettek, élvezték az élőzene és a közösségi élet hangulatát.
– Fontos elmondani, hogy a most levágott állatok hazai tenyésztésűek voltak – a rost tömöttsége, érettsége, színe az egyéni háztáji tenyésztés eredménye. Ezt kell megőrizni, nem szabad hagyni, hogy az Európai Unió, vagy bárki más részéről ezt leállítsák, akadályozzák, mert ez az igazi hús. Lehetőségeinkhez képest kell támogatni a gazdákat, és visszafogni az akadályozó uniós tevékenységeket – teszi hozzá Berényi József. Pleva Lászlónak állatorvosként is van hozzáfűznivalója a témához; mint mondja, a betegségek terjedését is akadályozni kell, azoknak nem kell útlevél.
Hasonló hagyomány figyelhető meg a szintén a Mátyusföldhöz tartozó Kismácséd községben is, ahol hagyományos családi disznótoros sokadalmat szerveznek. Itt a látványkonyha kap hangsúlyt – a szervező Babos család célja, hogy az érdeklődők a teljes folyamatot nyomon követhessék, a bontástól a töltésig.
A programba kulturális elemek is beépülnek – helyi zenekarok, citerások, gyermekcsoportok fellépése színesíti az eseményt. A disznóvágások helyi sajátosságai ma is jól érzékelhetők. Egyes településeken a disznótoros kását rizzsel készítik, máshol zsemlyével; a hurkatöltelék fűszerezése is falvanként eltérő. Ezek az apró különbségek a tájegységi konyhák gazdagságát mutatják. A 21. században a falusi disznóvágás már nem elsősorban gazdasági szükséglet, hanem identitásőrző esemény. A hagyományos munkamegosztás bemutatása, a közös ételkészítés és az együtt elfogyasztott toros vacsora mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék a korábbi falusi életformát – vallják a kistelepülésen.
