35 éves V4, 80 éves lakosságcsere-egyezmény és a táncból, zenéből születő közösség – megjelent a MAGYAR7 idei 8. száma

Furcsa állatfajta szaporodott el az Európának nevezett arborétumban az utóbbi évtizedekben. A teste verébé, a feje bagolyé. Kis testű, nagy fejű madár, amely arról ismerszik meg, hogy előszeretettel bélyegez meg másokat. Miközben hazudik, mint a vízfolyás. Kövesdi Károly: A bagolyveréb.

Hazugságok az EP-ben és a bővülő bevásárlólista. A képviselők megszavazták, hogy akkor most hazamennek, és majd március 17-én folytatják. Richard Raši házelnök azzal indokolta döntését, hogy időbeli teret kíván biztosítani azoknak a napirendi pontoknak az érdemi megvitatására, amelyekre az ülésszak eddigi leterheltsége miatt még nem került sor. Most, amikor egy sereg fontos gazdasági kérdés állt küszöbön, Pató Pálként úgy döntöttek, „ej ráérünk arra még”, írja heti politikai összefoglalónkban Kocur László.

Figyelemre méltó írás jelent meg a minap a neves német konzervatív-liberális lap, a Die Welt felületén A történelemoktatás csendes eltűnése címmel. A cikk a berlini oktatási hivatal nagy felháborodást kiváltó, ám végül visszavont döntése – melynek értelmében többé nem képezte volna a kötelező gimnáziumi tananyag részét az egykori NDK története. Németországban sok iskolában hetente mindössze egyetlen történelemóra van, amelyet ráadásul gyakran képesítetlen tanárok tartanak, olvashatjuk Sullivan Ferenc A történelem(oktatás) vége? című külpolitikai jegyzetében.

Teljes tévedés, hogy Donald Trump hajtja végre a világrendváltást, állítja Demko Attila biztonságpolitikai szakértő. Ő csak elismeri, hogy már nem az egyetlen hegemón. De születhet-e még az idén békekötés Ukrajnában, vagy valószínűbb, hogy a tartós rendezés helyett befagy a konfliktus? Milyen szabályok érvényesek az átalakuló világrendben? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk heti nagyinterjúnkban, amelyet Kolek Zsolt készített.

Nem sokat hezitált, az első hívószóra jött, így az elmúlt nyolc évben ő adta hírül olvasóinknak, mi történik az érsekújvári és párkányi régióban. Ott volt minden eseményen, kulturális rendezvényen, egyházi történésen, és mint régiójának jó krónikása, megörökített mindent, írásban és képben egyaránt. De a valódi örömmunkát az jelentette számára, ha sorsokat írhatott le, ha embereket kérdezhetett gondjaikról, bánataikról, örömeikről. Ő volt Bokor Klára, szeretett munkatársunk, akitől végső búcsút vettünk.

Miért fizetünk sokat az energiáért? Egyrészt azért, mert drága, másrészt azért, mert tehetetlen az ország. Miközben Szlovákia nettó villamosenergia-exportőr, és a termelés döntő része nukleáris és vízenergiából származik, a hazai árak sem a háztartások, sem a vállalkozások számára nem tükrözik ezt az erős termelési pozíciót. 

Visegrád: Történelem és jövő egyszerre! Lapunk megjelenése előtti hétvégén csendben, különösebb csinnadratta nélkül emlékezhettünk meg arról, hogy 35 éve, 1991. február 15-én írta alá a magyarországi Visegrádon Lech Walesa lengyel, Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, illetve Antal József magyar miniszterelnök az akkor még Visegrádi Együttműködésként alakult regionális társulás alapokmányát, amely időközben visegrádi négyekké alakult, írja Somogyi Szilárd.

2026 szeptemberében teljes gőzzel beindul az oktatási reform. Az alapiskolákban az alsó és felső tagozat helyett három ciklusossá – 1–3., 4–5. és a 6–9. évfolyam – válik az oktatás. Ehhez minden iskola saját programot készít, ami menet közben változtatható, annak függvényében, hogy egyes módszerek miként válnak be a tanulóknál, olvashatjuk B. Vida Júlia Alsó és felső tagozat helyett három ciklus című tájékoztató cikkében.

Majdnem vastaps Nagy Erikának. Az Elmeséled?, Az élet nehéz, furcsa játék című kötetek után újabb interjúkötettel jelentkezett Nagy Erika, aki az irodalom után ezúttal a színházat vette górcső alá, írja Juhász Dósa János.

Régi újságokban lapozgatott és a hírversenyről írt a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.

Idén február 27-én lesz nyolcvan éve, hogy aláírták a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcsere-egyezményt. Erről olvashatnak Múltunk rovatunkban Kopasz László történész tollából. Edvard Beneš elnök elgondolása ugyanis az volt, hogy a háború után Csehszlovákiát, mint nemzetállamot formálja újjá, német és magyar kisebbség nélkül. Az ide vezető út első fontosabb állomása a londoni csehszlovák delegáció moszkvai útja volt.

A hagyomány alap, amelyre építkezni lehet, a néptánc és a népzene által pedig valódi közösség épülhet – vallja Kristóf Bálint és Kristóf Répássy Ivett, akik januártól vették át a rozsnyói Borostyán Néptánc- és Népzeneműhely vezetését. Fábián Gergely: Közösség – táncból és zenéből.

A királyhelmeci kórházban olyan átfogó felújítás zajlik, amilyenre az intézmény közel hat évtizedes fennállása óta nem volt példa. Hogy mi minden történit és történt, Hudák Katalin Egymásra épülő szakmai fejlesztések című beszámolójából megtudhatják.

Csúszik a rimaszombati kultúrház megnyitása. A februári dátumot áprilisra módosították, de az sem biztos, írja Virsinszky Tamás.

Közel egy éve nyílt meg Füleken a megosztott szolgáltatások központja, amely 19 községet szolgál ki. Fő célja, hogy csökkentse a kisebb önkormányzatok adminisztratív terheit és kiadásait, valamint, hogy azok is professzionális szolgáltatásokhoz jussanak. A napokban megtartott közgyűlésen a résztvevő polgármesterek áttekintették az új formáció eddigi gazdálkodását, illetve megbeszélték a központ által nyújtott szolgáltatások hatékonyságát. A gyűlésen a Polgármesteri Tanács tagjait is megválasztották, adja hírül Agócs Szvorák Emese.

A Csemadok Életműdíjjal kitüntetett, párkányi születésű Török Alfréd már több mint öt évtizede elkötelezetten szolgálja a felvidéki magyar közösséget. A vele készült beszélgetésből egy olyan vezető portréja rajzolódik ki, akit pályája során mindvégig a hazaszeretet és az anyanyelv megőrzése iránti hűség vezérelt. Kaszmán Zoltán: A nyelv a hazánk.

Február 8-án tartották a Csemadok nagymegyeri alapszervezetének évzáróját, amelyen többek között az újonnan kinevezett járási elnök, Moravek Ivett, továbbá a frissen megválasztott országos titkár, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Takács Ottó is tiszteletét tette. A mozgalmas gyűlésről tudósított Lacza Gergely Összetartani a közösséget címmel.

Siliga Katalin előzetes időpontegyeztetés után, a Gyulamajor városrészben működő MILDIvet állatklinikán fogadja kis pácienseit, sőt, kérésre házhoz is megy. Nagy-Miskó Ildikó: Házi kedvenceink jobb életminőségéért.

Azt, hogy fűben, fában, földben, vízben az orvosság, mindnyájan tudjuk. A természet ugyanis minden bajra kínál gyógyírt, ahogy az aromaterápia is. Dunajszky Éva: Aromaterápia a mindennapokban.

Falusi disznóvágások – rítusból közösségi rendezvény, ez a címe Szomolai Andre beszámolójának. Mint írja a disznóölés nem csupán gazdasági szükségszerűség volt, hanem szigorúan felépített közösségi rítus is. Meghatározott rend szerint zajlott, a hajnali pálinkás koccintástól a pörzsölésen, bontáson és hurkatöltésen át egészen az esti torig. 

Meglátogatták már a Földet idegen civilizációk? A kávézóban erről szól Az UFO-jelenség – a titkok titka vagy átverés? című írás Starovič Tibor tollából.

Branyiszkói-hegység, Sáros festői határhegye a főszereplője a Hazajárónak.

Indul a böjti időszak, így húsmentes, padlizsános recepteket hozott Szarka Zsófi egyenesen Erdélyből.  

Vas Gyula a Škoda Kodiaq RS autót tesztelte.

Az olimpiák gazdasági oldalával foglalkozik Mátis Rudolf, a Szurkoló másik cikkében arról olvashatnak Rajkovics Györgytől, hogy a nyolcaddöntőért játszik a Fradi az Európa-ligában.

A MAGYAR7 idei 7. számának hátlapján Stróbl Alajos Anyánk című szobrának másolata látható.