Értékmentés Csábrág váránál
Csábrág vára már önmagában is különleges: a vadon mélyén áll, távol az aszfaltutaktól, a modern zajtól, az ipari létesítmények látványától. Olyan hely, ahol a táj és a történelem még mindig együtt lélegzik.
Kevesen tudják, hogy története eredetileg nem is Csábrág néven indult: a korábbi forrásokban Litva váraként szerepel. Ezt az elnevezését a közeli, Litva nevű romvárról kapta, amely három kilométerre délkeletre, a Litva folyó kanyarulatában állt, és az 1320-as években pusztult el. A két vár közelsége és azonos neve miatt a korán elpusztult vár adatait a történészek napjainkig tévesen, Csábrág történelmében szerepeltetik. Az „új” Litva várat feltehetően Károly Róbert építtette Csák Máté halála után.
A vár évszázadokon át fontos stratégiai pont volt: birtokperek, ostromok, királyi hadjáratok, török fenyegetés és főúri családok története rétegződik falai között. De Csábrág nem csak hadi helyszín volt, hiszen az ásatások a hétköznapokból is őriznek nyomokat: játékkockák, hangszerek, konyhák, kemencék, sőt tengeri osztrigák maradványai kerültek elő. Ebben a várban valóban mozgalmas élet volt, aztán a történelem elcsendesedett körülötte.
A Koháryak a kényelmesebb szentantali kastélyba költöztek, Csábrág fokozatosan háttérbe szorult, majd az 1812-es tűz után rohamos pusztulásnak indult, de ezután kezdődik a mai Csábrág legfontosabb története. A várat ugyanis nem hagyták magára. A Rondel egyesület tagjai 1997 óta dolgoznak a helyszínen, 2000 óta kifejezetten Csábrág megmentéséért munkálkodva. Ez ma már közel harminc év folyamatos jelenlétet jelent: kutatást, falmentést, állagmegóvást, bozótirtást, takarítást, dokumentálást, szervezést, és rengeteg önkéntes munkát. A leginkább pályázati forrásokból megvalósított kitartó munkának köszönhetően a vár ma is bejárható, és nagyon különleges élményt nyújt azoknak, akik az emberiség által létrehozott vizuális zajtól távol szeretnék tartani magukat egy kis ideig.
Az egyesület történeteket, helyi emlékezetet, tájat és közösséget is őriz. A vár környezete természetvédelmi terület, ezért minden munka külön odafigyelést igényel. Mégis mennek tovább: pályázatokat írnak, anyagot szereznek, terveznek, és amikor lehet, újra felvonulnak a hegyre dolgozni. 2026-ban is ez a terv.
A következő időszakban több fontos feladat vár rájuk: a harmadik kapu tetőzetének helyreállítása, információs táblák cseréje, a hatodik bástya veszélyeztetett boltozatának mentése, valamint további falstabilizálási munkák. Az első tavaszi munkákat 2026. március 6-a és 8-a közé tervezik, ha az időjárás engedi. Ezért most nemcsak kirándulni érdemes Csábrágon, de lehetőség adódik bekapcsolódni az értékmentési munkálatokba is.
Aki tavasszal felkeresi a várat, a lenyűgöző rom különleges falai közt megtapasztalhatja, milyen ereje van a közösségnek. Csábrág megérdemli, hogy ne csak csodáljuk, hanem segítsünk is megőrizni.
Megjelent a Magyar7 2026/10. számában.
