Értékfeltárás az Ipoly mentén
A Lakitelek Népfőiskola kutatási programsorozatának első szakasza 2022 májusában – Martos, a Csallóköz, a Garam mente és Nyitra vidéke után – ezúttal az Ipoly mentén valósul meg. Az Ipolyság Kollégium csoportjai 35 településen végeznek értékfeltárást.
– fogalmazta meg kérdésünkre a Lakitelek Népfőiskola technikai szervezője, Halász Gergely. Mint mondta, a faluszociológiai jellegű műfajt értékfeltáró kutatásoknak nevezik, melyek során az elcsatolt területeken kérdőíves és mélyinterjús technikákkal vizsgálnak minden magyar vonatkozású értéket (szokásokat, hagyományokat, közösségi szerveződéseket, kismesterségeket, épített örökséget, természeti környezetet, gasztronómiát stb.), legyen az akár materiális, akár immateriális. Mindegyik tanulmányút végén a résztvevőkkel közösen könyvet írnak és szerkesztenek a tapasztalatokból, a konzekvenciákból.
– hangsúlyozta a szervező. Elmondása szerint a kutatás végén megjelenő tanulmánykötet egyfajta erőforrásleltár, valójában egy látlelet, egy pillanatfelvétel az adott térség és településeinek állapotáról. Ezzel az anyaggal kívánnak hozzájárulni ahhoz az értékőrző munkához, ami elengedhetetlen azon helyi személyek számára, akik meg kívánják őrizni a településeik értékeit, hagyományait:
A koronavírus-járvány miatt a Lakitelek Népfőiskolán az elmúlt két évben kényszerleállás volt a kutatások terén, de 2020 őszén újraindult a folyamat, s mostanra az Ipoly térségét is elérte. Az Ipolyság Kollégium szakmai vezetője, Jámbor Mónika arról számolt be, hogy a május 8–15. között megvalósuló kutatás első részének előzményeként, két héttel a megkezdett munka előtt egy találkozót szerveztek, amelyre meghívták az érintett 35 település polgármestereit. Itt ismertették az Ipolyság Kollégium céljait és a kutatás részletes munkamenetét:
A kutatásban részt vevő több mint negyven fiatal tizenegy csoportra osztva járt be három-három községet. A helységeket úgy igyekeztek szétosztani, hogy azok lehetőleg egymás szomszédságában legyenek, s számításba vették az ott élő magyarság arányát is; így mindegyik csoportnak körülbelül ugyanolyan nagyságú település jutott. Naponta 9-től egészen az esti órákig ott is tartózkodtak.
– mondta el Jámbor Mónika, majd így folyatta: – Attól tartottunk, hogy a koronavírus-járvány kapcsán bezárttá és bizalmatlanná lettek az emberek, de az örömteli találkozásokat és az emberek egymásra találását tapasztalva már a kezdeteknél eloszlott minden félelmünk. Pozitívumként megemlíteném azt is, hogy a fogadó fél szinte mindenhol ebédet is igyekezett biztosítani a csapatok tagjainak, függetlenül attól, hogy ez nem volt előre megbeszélve.”
– részletezte Halász Gergely, aki szerint a gyakorlati terepmunka kiváló szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget rejt magában az egyetemisták és a főiskolások számára, hiszen a helybéliek minden esetben saját otthonukban fogadják őket, így közvetlen módon kerülhetnek kapcsolatba a valóságukkal, s realisztikus képet tudnak kialakítani az ottani viszonyrendszerről.
A szervezők és a kutatók bíznak benne, hogy ősszel zavartalanul folytathatják a megkezdett munkát a mélyinterjúkkal, amelynek eredménye minden bizonnyal egy csodás kiadvány lesz az Alsó-Ipoly mente 35 községéről.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/23. számában.