Erős nyomásra lenne szükség a Felvidékről is a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban – beszélgetés Vincze Lóránt EP-képviselővel
A nemzeti kisebbségek helyzete és feladata az Európai Unión belül, a Minority SafePack kezdeményezés jellenlegi helyzete, illetve a FUEN tevékenysége és legfőbb feladatai voltak a fő témái annak a beszélgetésnek, amelyre a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumban került sor április 28-án Vincze Lóránttal, az erdélyi RMDSZ európai parlamenti képviselőjével.
Hogyan változott meg az elmúlt 18 évben a kisebbségek, főként a magyarok helyzete az Európai Unióban? Amikor 2004. május 1-jén beléptünk az Európai Unióba, mindenki nagyon euforikus hangulatban volt, és azt hitte, hogy holnaptól itt kolbászból lesz a kerítés, német autópályák lesznek, ami nem teljesült, a kisebbségi jogok terén sem teljesültek az elvárásaink – indította a beszélgetést Lengyel Diana, a Pozsonyban Dolgozó Magyarok pt. képviselője, a beszélgetés moderátora.
– mondta válaszában Vince Lóránt, aki az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) is az elnöke. A szervezet az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok érdekképviseleti szervezete, a legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet Európában.
Vince Lóránt szerint azt gondoltuk valószínűleg, hogy bekerülünk egy olyan elit klubba, ahol bizonyos szabályok érvényesek mindenkire, a nemzeti kisebbségek megbecsülést és támogatást kapnak, de elég gyorsan szembesülni kellett a valósággal, vagyis, hogy nincs ilyen.
– mondta a néppárti EP-képviselő hozzáfűzve, jogalkotás terén tulajdonképpen a EU mindmáig azt mondja, hogy ő ezzel nem akar foglalkozni. Így nem maradt más, mint elfogadni ezt az álláspontot, vagy új csapást vágni. „Ezt az új utat kezdtük el építeni az elmúlt évtizedekben több-kevesebb sikerrel, de ma már egyértelműen nem ott van az európai kisebbségvédelem, mint a csatlakozáskor volt” – mondta az EP-képviselő hozzáfűzve, a következő lépés azonban, hogy az Európai Bizottság jogalkotást kezdjen ezen a téren, még nem történt meg.
és azok a tagállamok nagyon hangosan tiltakoznak is az ellen, hogy ez bármikor is megtörténjen” – mondta a képviselő hozzáfűzve, ő azonban bízik benne, hogy ennek a merev álláspontnak az áttörése előbb-utóbb megtörténik, és az Európai Bizottság felvállalja az egyébként nem egyforma kisebbségi problémákat.
Arra a kérdésre, hogy az ilyen helyzetben van-e egyáltalán értelme annak, hogy petíciókat írjunk és aláírásokat gyűjtsünk, az EP-képviselő azt válaszolta, az aláírások nem vesznek el, s ha lassan is, de vannak előrelépések, még ha minden bizonnyal a kisebbségvédelem nem sikertörténet az Európai Parlamentben.
„Mi, kisebbségekből származó képviselők azonban azt szeretnénk, hogy a közösségeink megmaradjanak, a szülőföldünkre gazdasági eszközök kellenek, önkormányzati eszközök, érdekképviselet stb., tehát erre a munkára mindenképpen szükség van” – mondta a képviselő hozzáfűzve, az is jelentős eredmény, hogy nincsenek egyedül ebben a harcban, mert sikerült bekapcsolni más kisebbségi szervezeteket, olyanokat is, akik jobb helyzetben vannak, mint a dél-tiroliak vagy a belgiumi németek. „Ez a közös fellépés hatalmas erőnek bizonyult” – mondta.
Szó volt arról is a beszélgetés során, hogy a nyugat-európai országok milyen kisebbségi kérdésekkel küzdenek, s hogyan tudja ezeket a FUEN ernyőszervezetként megjeleníteni. A FUEN 105 tagszervezetével 35 országból tulajdonképpen lefedi Európát.
– mondta Vince Lóránt. A szervezet tevékenysége többrétű, vannak különböző munkacsoportok, amelyek végzik a munkájukat, de különböző projekteket, szakmai programokat is lebonyolít a szervezet, és rendkívül fontos a politikai lobbi, ami az európai intézményekben való jelenlétet jelenti, s fontos természetesen az egyéni kisebbségi szervezetek kéréseivel való foglalkozás, sorjázta a FUEN elnöke. „Ukrajnában például hat tagszervezetünk van, és mindegyik segítséget szeretne a problémái megoldásához. Indítottunk mi is egy gyűjtést, más konkrét dolgot tenni nagyon nehéz ebben a helyzetben” – fűzte hozzá.
És a Minority Safe Pack kezdeményezésnek sincs még vége, mondta, azzal, hogy az EB elutasította, egy per indult az Európai Bíróságon, amelynek az ítélete valamikor év végén, jövő év elején várható.
Úgyhogy bízunk abban, hogy megállapítják, a Bizottság döntése hibás, és olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek nem igazak” – fűzte hozzá az EP-képviselő.
Vincze Lóránt szerint az Európai Uniónak nem az egyes kisebbségek problémáival kellene egyenként foglalkoznia, hanem az volna a dolga, hogy kitaláljon egy olyan standardot, amelynek meg kell felelnie minden tagállamnak, kimondania, hogy elismeri a területén élő kisebbségeket, vagy hogy a kisebbségek jogait biztosító keretet kidolgozza, a különböző országokban lévő joggyakorlatokat pedig megosszák egymással. Azt pedig, hogy a Bizottság jogalkotás szintjén is foglalkozzon egy-egy kisebbségi kérdéssel egyedül nyomásgyakorlással lehet elérni, mondta Vince Lóránt hozzáfűzve,
nagyon fontos lenne továbbra is innen, a Felvidékről egy nagyon erős nyomás a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban,
hogy ez egy megoldatlan ügy, aminek még ma is következményei vannak, s hogy kezdjen vele valamit az Európai Unió, ahogyan más jogsértésekkel.
