Eltérő kultúrák összhangja
Fazekas Adrián és felesége, Zhara Ghassemi, egyetlen füleki kulturális eseményről sem hiányozhat. Lokálpatriótákat is megszégyenítő érdeklődést mutatnak a vármúzeum rendezvényei iránt, a kiállítások állandó látogatói, a zenés műsorokon, átérezve a ritmust, együtt andalognak. Ékes bizonyítékai ők annak, hogy az igazi érzelmekhez nem fontos a tökéletes nyelvtudás.
A házaspár, bár nem szándékosan, mégis feltűnést kelt. Adrián ugyanis igyekszik mindent spanyolra fordítani feleségének, aki egyébként iráni. A füleki származású férfi tíz nyelven, felesége pedig négy nyelven beszél. A pár öt évvel ezelőtt ismerkedett meg Barcelonában, 2020-ban polgári szertartás keretében összeházasodtak, majd úgy döntöttek, hogy Spanyolországból Fülekre költöznek.
Érkezésemkor Zhara teával kínál, az asztalon friss baklava és halva illatozik. A gyors bemutatkozást követően rátérünk a megismerkedésük történetére. Elmondják, hogy bár imádtak Barcelonában élni, nagyon magas volt a lakbér, ezért egy lakáson több lakótárssal voltak kénytelenek osztozni. Ez viszont egy fiatal pár számára nem túl kényelmes megoldás, ezért is jöttek el onnan, hiszen így saját otthonban tudtak új életet kezdeni. Mint mondják, jól érzik magukat Füleken, hiszen itt számukra sokkal egyszerűbb és természetesebb az élet, mint külföldön. Emellett a nagyváros egy idő után fárasztóvá válik, ezért vágytak egy csendesebb, nyugodtabb helyre.
– mondta Adrián.
Azt is hozzátette, hogy bár az anyanyelvük különbözik, ennek ellenére megismerkedésüktől kezdve egy hullámhosszon vannak. Szerintük a nyelv nem lehet akadály, ha sikerül a másik fél gondolkodásmódját megérteni és elfogadni. Örömmel nyugtázták azt is, hogy mindkettőjük családja elfogadó. Zhara Svédországban született, családja elfogadó, ezért nem volt egyik fél részéről sem ellenvetés a másik párja iránt.
A nyelvtudásuknak és az internet adta lehetőségeknek köszönhetően mindketten otthonról dolgoznak külföldi cégeknek. Adrián nyelvoktató, felesége pedig korábban marketinggel foglalkozott, jelenleg fordító. Szabadidejükben pedig további nyelvekkel szeretnének megismerkedni.
– Mivel jelenleg Szlovákiában élünk, a szlovák és a magyar nyelvet is szeretném megtanulni, hiszen Füleken mindkettőt használják a helyiek. Ezért számomra is fontos, hogy beszéljem őket. Néhány szót már tudok, de van még mit tanulnom, hiszen szerintem minden új nyelv ismerete egy új világ megismerése is – mondta Zhara.
Adrián, bár a mai napig spanyolul beszél feleségével, megtanulta a perzsa nyelvet is, hogy szót értsen Zhara családjával. Érdeklődik az iráni kultúra iránt is.
– Az irániak például a naprendszer bolygóit teljesen máshogy hívják, ahogyan a hónapokat is máshogy nevezik. Náluk márciusban kezdődik az új év, március 23-a az év első napja. Rengeteg a kulturális különbség, mégsem ez határozza meg a kapcsolatunkat. Inkább a hasonlóságokra fókuszálunk, és átvesszük egymástól azokat a szokásokat, amelyek tetszenek vagy beilleszthetőek a mindennapjainkba – magyarázta Adrián.
Amikor éppen nem dolgoznak, szeretnek egymásnak magyar és iráni ételeket főzni, de szívesen kipróbálják a világ egyéb konyháinak a fogásait is. Zhara például imádja a gulyást, a haluskát, a lángost, de szívesen fogyasztja a paprikás vagy káposztás ételeket is, amiket Adrián főz neki.
Zharától a kézimunka sem áll távol. Anyósától megtanult hímezni, így szabadidejében magyar népi mintákat hímez terítőkre.
– Édesanyám gyönyörű szőnyegeket sző, amelyek első ránézésre festménynek tűnnek – mutatja Zhara a lakásuk falát díszítő csodás alkotásokat.
Adrián és Zhara azt mondják, Füleken megtalálták a számításukat, ezért itt képzelik el a jövőjüket is. Mivel szeretnek utazni, új helyeket megismerni, nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy néhány hónapig máshol éljenek, de aztán újra visszatérnek a nógrádi kisvárosba, ahol valódi otthonra leltek.
Megjelent a Magyar7 2024/8. számában.
