Előrehozott kegyeleti ünnepek Komáromban
Úgy tűnik, hogy Abszurdisztánban minden megtörténhet. Akár az is, hogy a mindenszenteket és a halottak napját nem a hagyományokhoz híven, november első napjaiban, hanem az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ünnepén tartsuk meg.
Miután Igor Matovič szlovák miniszterelnök hangsúlyozta: a Szlovákiában október 24-én kezdődő, s egyelőre 9 napig tartó kijárási tilalom alatt a temetőkbe sem szabad ellátogatni, sokan megdöbbenve kérdezgették, hogy mi lesz a kegyeleti ünnepekkel, az örök álmukat alvó hozzátartozóinkkal.
A döbbenetből még jóformán fel sem ocsúdtak, máris valamelyik virágbolt vagy piac felé vették az irányt, hogy az elhunyt családtagjaik, rokonaik, barátaik számára koszorúkat, virágokat, mécseseket, kegyeleti díszeket vásároljanak.
Kimondatlanul is eldöntötték: a világjárvány évében tájainkon október 23-án emlékezünk meg a szentjeinkről és azokról, akik már nincsenek közöttünk.
Délután ripsz-ropsz megtelt autókkal a komáromi temetők melletti parkoló, ahol a nagy tumultusra számító rendőrök ügyeltek a közlekedésbiztonságra. A rendszámok arról árulkodtak, hogy többen más járásokból érkeztek a Komáromban nyugvó hozzátartozóik sírjaihoz.
Mivel egyetlen felirat sem hirdette, hogy az előrehozott kegyeleti ünnep idején esetleg hosszabb nyitva tartásra számíthatnak, ezért sötétedésig mindenki igyekezett letakarítani a sírokat, emléktáblákat, s újakra cserélni az elhervadt csokrokat és a régi koszorúkat. Mécseseket gyújtottak, imádkoztak a sajátos hangulatú krizantém- és fényözönben. Kik védőmaszkban, kik anélkül.
Miközben a katolikus temető egyik emlékkeresztjénél hárman szorgoskodtak, a nevük elárulása nélkül elmondták: „Miután ma korábban végeztünk a munkahelyünkön, Érsekújvárból kocsival utaztunk ide, a nagyszüleink sírjához. A hazaérkezésünk előtt pedig még az újvári temetőben nyugvó rokonaink sírjaihoz is kilátogatunk. Eredetileg november elsejére terveztük a szokásos kegyeleti körutunkat, de a gyorsan elfogadott kijárási tilalom meghiúsította a tervünket. Abban nem lehetünk biztosak, hogy a jövő hét végi tesztelés esetünkben negatív eredménnyel végződik. Anélkül pedig elmaradna az idei temetőjárásunk, amitől lelkiismeret-furdalásunk lenne, hiszen mindezt nagyon megérdemlik az elődeink“.
Egy ifjú pár a kiskamasz lányával sétálgatott, s elárulta:
A kegyeleti díszeket, virágokat és mécseseket is árusító bódénál folyamatosan sorakoztak a vevők, s a közeli kispiacon is színpompás krizantémok és ünnepi kompozíciók közül válogathattak a vásárlók. Az eladók amiatt sajnálkoztak, hogy amit pénteken nem sikerül eladniuk, annak kérdéses a sorsa, hiszen a virágok elhervadhatnak, s a következő hét végi forgalmuk is bizonytalannak tűnik.
Akadtak, akik cifrán szidták a kormányt, fájlalva, hogy az ő kárukat majd senki sem téríti meg. Olyan is volt, aki a temetőjárásra pénteken rá nem érőknek azt javasolta: majd valamelyik temetési menethez csatlakozva keressék fel saját szeretteik végső nyughelyét, hiszen a temetések megtartása továbbra sem tilos.
- fogalmazta meg sokak véleményét egy özvegyasszony, aki saját bevallása szerint ki nem bírta volna, hogy ha idén nem élhette volna át a mindenszenteki – halottak napi hangulatot, lélekemelő fényözönt.
