Elkezdődtek az 53. Kazinczy Napok - Képekkel
Kezdetét vette Kassán a Kazinczy Napok rendezvénysorozata, amelyet immár 53. alkalommal rendez meg a Csemadok Kassai Városi Választmánya. Az idén ötnapos rendezvény programjában számos érdekes előadás, beszélgetés szerepel a magyar nyelvvel, a nyelvjárásokkal, az anyanyelv megőrzésével kapcsolatban, de filmvetítés is várja a közönséget.
Az 53. Kazinczy Napokat Hanesz Angelika, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke nyitotta meg. Köszönetet mondott mindazoknak, akik 53 éven keresztül szervezték a nyelvművelésről, nyelvhasználatról szóló rendezvénysorozatot, illetve részt vettek rajta. Az idén a koronavírussal kapcsolatos rendeletek miatt kétséges volt, hogy sikerül-e megszervezni a rendezvényt, végül sikerült, bár nem minden előadó tud eljönni. A beszélgetések, előadások során videófelvétel készül, ezek a Csemadok Kassai Városi Választmánya YouTube-csatornáján lesznek megtekinthetők – mondta.
A program a Veszélyeztetett-e a magyar nyelv? című pódiumbeszélgetéssel indult, melynek keretében Duncsák Mária vezetésével Pomozi Péter, az ELTE docense, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, Orosz Örs nyelvi jogi aktivista, a Gombszögi Nyári Tábor főszervezője, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége képviseletében Moritz László fejtette ki véleményét.
Duncsák Mária rámutatott, 53 év nagyon hosszú idő, ezalatt sokat változott a világ, sokat változott a felvidéki magyarok helyzete és ezzel együtt a nyelvünk is. Az anyanyelv a legősibb nemzeti kincsünk, amelyet több mint évezredes Kárpát-medencei történelmünk során rengeteg veszély fenyegetett, mégis túlélte a századokat. Most azonban egy új kihívással kell szembenéznünk, a globalizáció és a technika fejlődése különleges helyzetet teremtett, amely erősen hat a világ nyelveinek fejlődésére, és különösen kedvezőtlenül hat a kisebbségben élők anyanyelvére – mondta. Hozzátette, a beszélgetés címét Pusztay János professzor könyve ihlette, s a résztvevők azt feszegették, mennyire időszerű ez a kérdés, illetve mit tehetnek az egyszerű emberek, hogy megmaradjon az anyanyelvünk.
Pusztay János videóüzenetben szólt a közönséghez, hangsúlyozva, az a nyelv marad meg, amelyet használnak, mégpedig az élet minden területén, a családtól kezdve a tudományig, közéletig. Ezt egyetlen állam mégoly negatív kisebbségellenes politikája sem tudja megakadályozni – szögezte le.
Pomozi Péter megjegyezte, vannak Európában jó nyelvtörvények is, csak a rosszak a lakosságot sújtó voltuk miatt sokkal ismertebbek. Jó példaként említette Finnországot, ahol már 1922-től van nyelvtörvény, amely a finn nyelv védelme mellett részletesen szabályozta az őshonos svéd kisebbség anyanyelvhasználati jogait is.
A magyar nyelv kapcsán Pomozi Péter hangsúlyozta, tudatosítani kell, hogy a Kárpát-medence legnagyobb kultúrájának vagyunk részesei, hat országban és diaszpórában 25 ezer helyen vannak testvéreink. Kiemelte a nyelvjárások fontosságát, amelyekben „ott van az élő nyelvtörténet, a magyar köznyelvben pedig ott van a magyar nyelvjárások hihetetlen szókincsgazdagsága”. Hozzátette,
ezeket vissza lehet csempészni az iskolába, újra fel lehet fedezni, hogy nemcsak anyanyelvünk, hanem anyanyelvjárásunk is van.
Végezetül kitért arra, hogy bár rengeteg társaság van, amely nyelvműveléssel foglalkozik, Kazinczy talán kifogásolná, hogy a honi tudós társaság, ahol a tudományos nyelvtervezésnek, a nyelv tudományos támogatásának kellene folynia, az utóbbi egy-két évtizedben – finoman szólva – nem ezt tekintette legfontosabb feladatának.
Orosz Örs rámutatott, a népszámlálási adatok alapján naponta 13 fővel fogy a közösségünk, ez a fogyatkozás hatalmas méreteket ölt, a lejtmenet pedig egyre gyorsul. A túlélésért küzdünk, és sokfrontos kitörésre van szükség, ennek egy részeként látja a nyelvet. Véleménye szerint a küzdelemben sikerélményekre van szükség, hogy a közösség kedvvel vegyen részt benne. A többfrontos stratégia egyik eleme a nyelv, a nyelvhasználati mozgalom, a másik a tömegélmény, Gombaszög, a harmadik a közéletiség, a közéleti szerepvállalás és a közügyek felvállalásának fontossága, a következő az értékmentés, szimbólumteremtés, a nemzeti büszkeség fellendítése. Mindezt úgy tenni és úgy kell kommunikálni, hogy ehhez a mai fiatalság, akiben megvan ez a nemzetmentő életösztön, csatlakozni tudjon” – húzta alá.
– mondta Orosz Örs hozzátéve, projektjeik által megpróbálnak olyan szimbólumokat teremteni és az emberek szívébe ültetni, amelyek segíthetnek az identitás megőrzésében.
Moritz László a svédországi magyarok helyzetéről beszélt. Megjegyezte, az elszakított területeken a kormányok általában kisebb-nagyobb mértékben próbálják a kisebbségi nyelvelvet háttérbe szorítani, egyes helyeken ellehetetleníteni. A skandináv országokban, Svédországban is más a helyzet, az állam támogatja az anyanyelv ápolását a kisebbségek körében. Mint kifejtette, a 80-as évekig az 56-os kivándorlók tudatosan küzdöttek a magyar nyelv megőrzéséért, népszerűsítéséért, majd a 80-as években érkezettek átvették ezt a stafétát. Ebben a 2010-es években állt be törés, a fiatalok egyre kevésbé tartják fontosnak anyanyelvüket, aminek elsősorban a globalizáció, az óriási technikai fejlődés az oka. Megjegyezte, ez nemcsak a magyar nyelvre, hanem a svédre is igaz, amely fokozatosan teret veszít az angollal szemben. Azt is elmondta, végeztek egy hat éven át tartó felmérést a Skandináviában élő magyarok nyelvhasználatáról, amelyből az derült ki, hogy a családtól, a szülőktől és a nagyszülőktől függ, mennyire őrzik meg a nyelvet a fiatalok.
November 12-én, pénteken délelőtt a Szakkay József Szakközépiskola és a Márai Sándor Gimnázium diákjaival, valamint Orosz Örs közreműködésével ifjúsági programra kerül sor, majd délután Presinszky Károly, a Konstantin Filozófus Egyetem adjunktusának a szlovákiai magyar nyelvjáráskutatás legújabb eredményeit bemutató előadása után a műsorvezető a szerzővel és Fedor Erika gyakorló magyartanárral beszélget a nyelvjárások és a tájszólás társadalmi megítéléséről.
November 13-án, szombaton, a magyar nyelv napján kora délután megkoszorúzzák Kazinczy Ferenc emléktábláját a Fő utcán. Ezt követően Szeghy-Gayer Veronika történész és Nagy Csilla irodalomtörténész a múltbeli járványoknak a társadalomra és az irodalomra gyakorolt hatását elemzik.
A program befejezéseként Kassán első ízben kerül sor a Márai–Madách dokumentumfilm vetítésére, amely a két neves család közötti rokoni köteléket, az eddig fel nem tárt érdekes családi kapcsolódásokat mutatja be.
A vetítésen részt vesz Szekeres Éva rendező és Lichtmannegger László operatőr.
A rendezvénysorozat november 20-án délelőtt folytatódik egy Prágában élő magyar család bemutatásával Magyar nyelvű otthon – külföldön címmel. Az 53. Kazinczy Napok programja november 26-án a Szomszédaink, a magyarok című film vetítésével, majd ezt követően a Galán Angéla műsorvezetővel és Zámborszki Ákos szerkesztő-riporterrel való találkozóval fejeződik be.
