Elhagyatott és elfelejtett kastélyok nyomában
A Losonci járás bővelkedik a kastélyokban, kúriákban. A nagy múltú, elhagyatott kastélyok közül kevesen ismerik a losonci Szilassy-kastély, illetve a várostól nem messze található Szalatnai-kastély történetét. Két ikonikus épület, amelyről a környékbeliek is megfeledkeztek.
Losoncon, a Tugár patak partján, a gyönyörű platánfák árnyékában áll a Szilassy-kastély, mely egykor egy régi losonci nemesi családé volt. A műemléképület évek óta üresen áll.
– Ez a neoklasszicista hozzáépítés az épület legértékesebb része, amely a 19. században készült el. Emeleti része nyitott terasz, 8 jón oszlopával, a rajtuk nyugvó tetőt lezáró tümpanonnal – mutatja Puntigán József helytörténész a téglalap alaprajzú épület legszebb részét.
– Losonc, illetőleg Losonctugár történetének legjelentősebb családja a Szilassy család volt, és a kastély volt a székhelyük. Körülbelül 500 éve telepedtek le Losoncon, és fokozatosan a város vezető családjává váltak. A 18. század első felében ők voltak azok, akik ingyenesen a kereskedők és iparosok rendelkezésre bocsájtottak földterületeket csak azért, hogy letelepedhessenek és űzhessék az iparukat – avatott be a helytörténész.
A kastély hajdani lakói századokon át munkálkodtak „a közjónak előmozdításán” nem csupán helyi vagy megyei, de országos szinten, világi és egyházi téren is. Ifj. Szilassy József fontos szerepet töltött be a város életében, amikor Losonc 1849-ben porig égett.
– Nagyon sokat tett a város újjáépítéséért, főleg a református líceum és a református templom területén. Meg kell említeni Szilassy Aladárt is, aki orvos volt, fiatalon, 33 éves korában halt meg. 1912-ben a hazai cserkészet megteremtésével írta be a nevét a magyar kultúrtörténetbe – tette hozzá Hahn Józsefné Duray Éva, nyugalmazott pedagógus. A kastélyt mai formájában idősebb Szilassy József építtette, valószínűleg egy barokk kúriára, amit későbbi feltárások bizonyítottak. Az épületet aztán a fia és az unokája bővíttette. A mai napig látható a déli tájolású homlokzaton a szép fríz klasszicista elem és a zsalugáteres ablakok.
A kastély legutolsó lakója és tulajdonosa dr. Szilassy Béla volt. Jogászként dolgozott, és 63 évig élt családjával az épületben, egészen 1944-ig. 1945-ben, közvetlenül a háború befejezése után, több mint egy hónapig a Szilassy-kastélyban tartották fogva a losonci magyar férfiakat, akiket kényszermunkára fogtak.
Ezt követően, az ‘50-es ‘60-as években, szaktanintézet működött az épületben. A már-már enyészetbe vesző Szilassy-kastély egykori pompájának nyoma sincs. Értékes berendezése 1945-ben elkallódott, később az épület az Illyés Alapítvány támogatásával az 1990-es években a Gömöri Református Egyházmegye tulajdonába került, kezelője a Losonci Polgári Kör, jelenleg keresi a lehetőségeket a kastély helyrehozatalára. Tervben volt, hogy magyar ház létesül benne, de sajnos nem sikerült létrehozni.
Valamelyest jobb állapotban található a Szalatnai-kastély.
– Szépségét megőrző parkjának talán a leggyakoribb vendége Jászai Mari volt, aki Budapesten szoros kapcsolatot alakított ki a Hubay családdal, elsősorban Hubay Jenő feleségével, Cebrián Rózával. A hölgy azon kevesek közé tartozott, akit segítői és leghűségesebb barátnői egyikeként tartott számon Jászai Mari – meséli Puntigán József a Szalatnai-kastély kertjében sétálva. Az Alsószalatnán található neogótikus kastélyt gróf Cebrián László építtette 1860-ban.
– Cebrián Lászlónak két lánya volt. Velük és a feleségével járt el telente szórakozni Budapestre, ahol fiatalabbik lánya, Rózi beleszeretett Hubay Jenő zeneszerzőbe. Mivel az édesapja nagyon tiltotta ezt a kapcsolatot, több éven keresztül csak leveleztek – mondta Ádám Mária, nyugalmazott levéltáros, helytörténész.
Hubay Jenő végül feleségül vette Rózát. Így a férjén keresztül Róza megismerte Jászai Marit, akinek a nevével jegyzett emlékmű is fellelhető a kastélyparkban.
– Nagyon gyakoriak voltak a zenei koncertek, sok bált és kerti ünnepséget tartottak itt. Ide jártak Gácsról Forgáchék, a másik kastélyból Hubayék, nagyon gyakran zenélt itt Rácz Pali cigányzenész, hegedűművész – tette hozzá a nyugalmazott levéltáros.
Feltételezések szerint az ünnepségeken még a Szilassy család is megfordult. A kastélyhoz tartozó 4,5 hektáros parkot egykoron pávák lepték el, zenétől és élettől volt hangos az épület, mára viszont üres lett és lepusztult. A kastély és berendezése ugyanis a II. világháború után közprédává vált.
Az épületet 1950-ben kijavították és néhány évig idősek otthonaként működött. 1954-ben mentálisan sérült gyerekeknek adott otthont. Ma a Szalatnai-kastély is sorsára vár.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/31. számában.
