Élet vízellátás nélkül
Amíg az Európai Unió döntéshozói a fejlett térségekben a digitalizációt tartják prioritásnak, Szlovákia jó néhány régiójában, így a Lévai járásban is számos olyan település van, amely nem rendelkezik kiépített vízvezeték-hálózattal.
Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő azt a javaslatot, amelyben – a digitális évtizednek nevezett idősáv idejére – meghatározza az Európai Unió 2030-ra elérendő, a digitalizációval kapcsolatos konkrét törekvéseit. Sok más mellett szó van benne az innovatív digitális vállalkozások támogatásáról és a kvantumtechnológiák alkalmazásáról. Digitális iránytű ide, mesterséges intelligencia oda, számtalan uniós állampolgár még 2021-ben is vezetékes ivóvíz nélkül él. Nyitra megye területén összesen huszonnyolc olyan település található, ahol nincs kiépítve vízvezeték-hálózat; közülük húsz(!) a Lévai járásban. Magától értetődő, hogy ezeken a helyeken a szennyvízelvezetés sincs megoldva.
Már-már hihetetlen a 21. század Európájában, hogy a Lévai járásban összesen mintegy 9 ezren nem jutnak vezetékes vízhez. Csak az Alsó-Garam mentén több mint 2400 ember él úgy, hogy nincs számukra bebiztosítva a vízellátás; a helyzet pedig az érintettek számára egyre tarthatatlanabb.
Nyitra megyét tekintve ilyen téren messze a Lévai járás van a legjobban elmaradva; hiszen míg az Aranyosmaróti járásban négy, a Nagytapolcsányiban három, az Érsekújváriban pedig egyetlen olyan település van, ahol nincs kiépítve a vízvezeték-hálózat, a Lévai járásban ez a szám húsz. Ha pedig hiányzik a legalapvetőbb infrastruktúra, a vízvezeték, akkor az elvándorlás ilyen mértékén sem csodálkozhatunk – mondta Csenger Tibor, a megye alelnöke, majd így folytatta: – A Lévai járás délkeleti részén a gazdasági fejlődés tulajdonképpen a múlt század kilencvenes éveitől stagnál. Ha vendégekkel, akár megyei alkalmazottakkal, hivatalvezetőkkel, egyéb delegációk tagjaival utazunk a régióban, mindannyian meglepődnek, s alig akarják elhinni, hogy Nyitra megyének ilyen részei is vannak, ahol szinte megállt az idő…
Az alelnök kezdeményezésére 2019 novemberében összeültek a vízügyi szakemberek az érintett települések polgármestereivel, hogy közösen próbáljanak megoldást találni. A zselízi konferencián többek között a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság beruházási igazgatója, Štefan Štefek, valamint a vállalat lévai üzemének igazgató asszonya, Zuzana Trnková is jelen volt. A településvezetők joggal bízhattak abban, hogy az ügyben érdemi változások állhatnak be, már csak azért is, mert az igazgatótanács tagjai közé Léva polgármestere, Ján Krtík, az ellenőrző bizottság tagjai közé pedig Zselíz első embere, Juhász András is bekerült.
Nagyölved polgármester asszonya, Cseri Zita 2020 óta irányítja az Alsó-Garam mente Falvai Társulásának ügyeit. Mint mondta, a témában a társulásnak sincsenek eszközei, hiszen például az építési engedélyeket sem lehet kiadni a szervezetre, kizárólag a falu nevére.
Szete is azon községek közé tartozik, ahol – nem az önkormányzat hibájából – az út- és az elektromos hálózaton kívül más nincs kiépítve. "A vízvezeték-hálózatra történő rácsatlakozás községünk prioritásai között szerepel. Ennek megvalósításához a kompetens szervek, így a kormány, Nyitra megye önkormányzata és a lévai járási vízügyi hivatal akaratára és támogatására lenne szükség, valamint arra, hogy a megvalósítás ne a bürokrácia útvesztőiben vesszen el. Mi, sajnos, az eddigi kormányok mostohagyerekei voltunk" – fogalmazta meg Szete polgármestere, Német Zsolt, aki szerint nem csodálkozhatunk azon, hogy a fiatalok inkább olyan helyekre költöznek, ahol biztosítottak a feltételek, legyen szó akár vízről, gázról, kanalizációról, telefonról vagy internetről.
– tette hozzá a településvezető.
Zalaba polgármester asszonya, Bögi Pathó Melinda szerint a vízvezeték-hálózat hiánya hatással van a falu fejlesztésére, az ingatlanok értékesítésére és a falusi turizmus kialakítására is.
még ha van is saját kútja; annak karbantartása, valamint a víz rendszeres bevizsgáltatása nem kevés pénzbe kerül. Vannak, akik vízautomatát, illetve különböző víztisztító berendezéseket használnak. A vízvezeték-hálózat kiépítése kis költségvetésből, önköltségből lehetetlen, s külső szakmai és anyagi segítség nélkül sem megvalósítható, így az ilyen kis települések számára, mint Zalaba, ez csak utópia marad…"
Ipolyszakálloson a vízvezeték-, a földgáz- és a szennyvízhálózat hiánya legfőképpen a vállalkozások hátrányos helyzetén mutatkozik meg, ugyanis minden működési engedély feltétele az ivóvíz megléte. Mint Viglas Bálinttól, az ipolyszakállosi önkormányzati hivatal munkatársától megtudtuk, ezt ún. ballonos vizek fogyasztásával, használatával próbálják pótolni, ennek viszont nagy költségvonzata van.
"A lakosság mintegy 90 százaléka rendelkezik ugyan saját kúttal, de a kutak vízminősége közel sem mindenhol kielégítő, a legjobb esetben is csupán használati vízként hasznosítható. Néhány háztartás házi víztisztító készülékkel rendelkezik. A víz minősége egyébként kutanként változó lehet. Fúrt kutak esetében a vízminőség jobb, ivásra alkalmas; a fúrt kutak részaránya azonban kicsi. Azok a lakosok, akik nem rendelkeznek saját kúttal, általában a szomszédnál szerzik be a vizet" – fűzte hozzá Viglas Bálint.
A kisölvedi kutak vizét inkább csak az idősebbek isszák, a legtöbben palackozott vizet vásárolnak, a kútvizet pedig kizárólag főzéshez használják.
Amint arról Kisölved polgármester asszonya, Csenger Beáta beszámolt, mindez jelentős mértékben megnöveli a költségeket.
"Külön községi kút nincsen, az óvodába is folyamatosan vásároljuk a palackozott vizet. Korábban szó volt arról, hogy mivel a börzsönyi falvakban van vezetékes víz, esetleg Magyarországról húzhatnák át hozzánk a vezetéket. Nekünk sokkal egyszerűbb lenne, ha – Ipolypásztón keresztül – a magyarországi Vámosmikoláról kapnánk a vizet. Kormányközi megállapodás azonban ezzel kapcsolatban nem született. Önerőből még a tervdokumentációt sem tudjuk elkészíttetni; tizenöt-húsz év múlva talán majd mi is sorra kerülünk…" – mondja keserűen a községvezető, majd így folytatja:
Az utóbbi években hat-hét család hagyta el a mintegy 170 lakosú Kisölvedet; döntésükben minden bizonnyal szerepet játszott az alapvető szolgáltatások hiánya.
Szalatnya polgármesterének, Bazsó Árpádnak az elmondása szerint a faluban minden lakos saját kutat használ. Mint mondta, a víz minősége változó; a legtöbb helyen fogyasztásra alkalmatlan, hiszen a főleg különböző permetszerekből álló mérgező anyagok – a vizet is szennyezve – könnyen beszivárognak a talajba.
Az elmúlt hetek intenzív munkáját összefoglalva Csenger Tibor most mégis biztató információkat közölt. Az uniós források merítését illető 2021–2027 közötti időszak beruházási terveinek az előkészítése során az egyik fő szempont a környezetvédelem és a lakossági szolgáltatások színvonalának javítása volt, beleértve a víz- és a szennyvízhálózat kiépítését is. Elmondása szerint az elmúlt néhány hónapban valódi előrelépés történt az ügyben;
prioritásként kezelik a vízvezeték-hálózat hiányával összefüggő problémákat, emiatt egy több mint 49 millió eurós beruházási csomagot terveznek kialakítani kizárólag erre a célra. Ebből a Lévai járásban közel 42 millió eurót fordítanának a vízvezeték-hálózatok kiépítésére.
"Az érintett községek eddig nem engedhették meg maguknak, hogy saját költségvetésükből dolgozzák ki az építési engedélyre vonatkozó tervdokumentációkat, ezek hiányában az Alsó-Garam és Ipoly mentén nem valósulhattak meg a szóban forgó beruházások. Most annyiban változott a helyzet, hogy a tervezett pénzcsomagból a vízművek vállalják a dokumentáció elkészítését, elkészíttetését; a települések költségvetését ez nem fogja terhelni."
Tény, hogy egy projektdokumentáció elkészítése legkevesebb két, két és fél évig tart, továbbá sok időt vesz igénybe a szóban forgó területek tulajdonjogi viszonyainak tisztázása is, úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt évek egyhelyben toporgásához képest most valóban előrelépés történt. Előrelépés, amely konkrét szakaszokat és főleg összegeket foglal magába, s amely végre megoldhatja a Nyitra megye délkeleti térségében közel negyven éve fennálló problémát.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/36. számában.
