Egyházművészeti fesztiválnyitány – lovagokkal
A mintegy 400 éves szünet után, 1993. augusztus 20-án újjáalakult Szent István Lovagrend és az égisze alatt két évtizede megvalósuló zarándoklatok történetét bemutató kiállítás nyílt a Harmonia Sacra Danubiana egyházművészeti fesztivál keretében a komáromi Szent András-bazilika oratóriumában. Az ingyenes rendezvénysorozat célja a keresztény kultúra értékeinek népszerűsítése, fő szervezője a Csemadok Komáromi Városi Szervezete, társszervezője a Komáromi Római Katolikus Plébániahivatal és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ, támogatója Komárom városa.
A Szent István Lovagrend gyökerei 1017-ig nyúlnak vissza, amikor államalapító királyunk a Szentföldre igyekvő zarándokok megsegítése céljából zarándokházakat és ispotályokat létesített. Az általa elindított közösségek II. Géza király alatt szerveződtek lovagrenddé Cruciferi Sancti Stephani Regis, Szent István Király Keresztesei néven. Működésük a török hódoltság idején szakadt meg, és 400 éves szünet után, Paskai László bíboros támogatásával és Ferencz Csaba emeritus nagymester vezetésével 1993. augusztus 20-án alakult újjá a Magyar Katolikus Egyház jogi személyeként, egyházi magántársulásként. Az első alapító szándékával összhangban ma is a zarándokok támogatása a célja, hiszen sokan keresik helyüket fizikai és lelki síkon ebben a változó, kaotikus világban.
A bazilika emeleti oratóriumában Grassl Ferdinánd énekes-karnagy kulturális műsora után Stubendek László, a Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlevőket, köztük a budapesti székhelyű lovagrend képviselőit és az ún. Alkotó hétvégén, a Jókai Mór-emlékév alkalmából a városban munkálkodó felvidéki festőművészeket.
Tasnádi Gábor rendi mester, a kiállított képek alkotója elmondta, húsz éve tartó zarándoklataik során Hodruszky Róbert lencsevégre kapta, ő pedig megfestette épített szakrális örökségünk legszebb darabjait. Ezek az alkotások láthatók most Komáromban. Hangsúlyozta, az őseink által ránk hagyott, értékes kincseknek egy része veszélyben van, ezért akinek módjában áll, minden tőle telhetőt tegyen meg a megmentésükért.
– Az augusztusi zarándoklataink alkalmával különféle anyagokat is gyűjtöttünk. Én vázlatos skicceket készítettem a képeimhez, Hodruszky Róbert lovagtársam pedig sokat fényképezett. Az év további részében rendszerezzük az anyagokat, elkészítem az akvarelljeimet, grafikáimat. Itt most 15 képem látható, ezek az épített szakrális emlékekből mutatnak be néhányat. Sajnos olyan is akad közöttük, amely már romokban hever, de olyan is, amelyet évek múlva már hiába keresnénk. Ezek az értékek az anyaországban és a külhoni magyar térségekben találhatók.
Kereszténységünk, anyanyelvünk, hagyományaink és népszokásaink megtartására, védelmére fókuszáló tevékenységüket a nemzeti összetartozás erősítésére is kiterjesztették.
– fejtette ki.
Tasnádi Gábor rendi mester felhívta a figyelmet a kiállításon bemutatott ereklyékre, így annak a kardnak a másolatára is, amelyet István királynak tulajdonítanak, és állítólag 997-ben a bajor hercegi rokonaitól kapott. A kard másolatát a kiállítások közti időszakban a Szent István-bazilikában őrzik.
– István király kardjának eme másolata nem a Szent Korona és jogar mellett, az Országházban elhelyezett vitrinben látható későbbi kardja, hanem egy korábbi fegyver alapján készült. István király akkor kapta a bajor hercegektől, amikor megütközött Koppány vezérrel. Az egy csontmarkolatú kard volt, majd nyoma veszett. 1368-ban bukkant fel újból a prágai Szent Vitus-székesegyház leltárában. A történészek máig vitáznak arról, hogy miként kerülhetett Prágába. Az egyik változat szerint Nagy Lajos király idején hatalmas megtiszteltetés és divat volt Szent István-ereklyéket ajándékozni az európai királyi udvaroknak, s talán akkor került a csehekhez. A másik, valószínűbb változat szerint IV. Béla leányának, Anna hercegnőnek édesapja halálát követően menekülnie kellett, s a kincstár egyes darabjaival, köztük a karddal együtt a vejéhez, II. Ottokár cseh királyhoz költözött. A kardot mindmáig a prágai szentély kincstárában őrzik, s nagy becsben tartják. Szorgalmazzuk a visszaszerzését, ami elől a cseh fél sem zárkózik el. A sikerhez azonban felsőbb szintű, állami és egyházi diplomáciai lépésekre lenne szükség – magyarázta a rendi mester, aki szerint egy értékes cseretárgyért, esetleg egy Corvináért a csehek visszaszolgáltatnák a magyaroknak.
A kiállítás egy hónapig látogatható a Szent András-bazilika oratóriumában.
A Harmonia Sacra Danubiana egyházművészeti fesztivál keretében már hagyományosan megtartják az ingyenes komáromi orgonaestéket, szeptember 28-án a magyarországi Almásy László Attila, október 12-én pedig a csehországi Pavel Kohout orgonaművész játszik a bazilikában.
Megjelent a Magyar7 2025/38. számában.
