Egyetértésben a Csallóköz városaiért és falvaiért
A 84-ből 51 település polgármesterének részvételével november végén tartotta idei második közgyűlését a Csallóközi Városok és Falvak Társulása. A csallóközkürti tanácskozáson módosították a szervezet alapszabályát és megszavazták, hogy társszervezőként szerepet vállalnak a komáromi nagygyűlés 30. évfordulójára tervezett emlékkonferencia lebonyolításában.
A társulás elnöke, Nemeshodos község polgármestere, Balódi László értékelő felszólalásában az elmúlt időszak történéseit és a jövőre vonatkozó vállalásokat ismertette. Januártól havi jelleggel bizottsági ülések összehívását kezdeményezi, amelyeken a különféle gazdasági ágazatok és szektorok szakembereinek segítségével tárgyalhatnák meg az önkormányzatok aktuális kihívásait.
Az elmúlt hónapokban a társulás elnöke több térségi találkozót kezdeményezett. Márciusban a Dunaszerdahelytől északra fekvő községek képviselőivel találkozott Nagyabonyban, utána a csilizközi polgármesterek problémáit taglalták Szapon. A Dunaszerdahelyi járás keleti községeinek polgármestereivel és vendégként a Galántai járás hozzájuk közel fekvő községeinek vezetőivel Pozsonyeperjesen, a Komáromi járás polgármestereivel Szilason találkozott. Somorján valósult meg a Csallóköz északi részén fekvő községek polgármestereinek találkozója.
Mindezek mellett volt három elnökségi ülés, négy közös tanácskozás a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával, továbbá Csallóközcsütörtökben egy információs nap, Bakán a hulladék elszállításával és a chiprendszer bevezetésével kapcsolatos tanácskozás.
Királyfiakarcsán 44 polgármester jelenlétében Nagyszombat megye, illetve az Interreg határon átnyúló pályázataival kapcsolatban hívtak össze gyűlést. Hodosban a Szlovák Gázművek Alapítványa által kiírt pályázatok kapcsolatáért felelős kuratóriumi vezetőkkel egyeztettek, amelynek során felhívták a figyelmet a Csallóközből érkező pályázatok jelentőségére.
A beszámoló után Nemeshodos polgármestere nyomatékosította, hogy a biológiai hulladék gyűjtése egy a sok probléma közül, amely megoldatlan az önkormányzatok számára, a megoldáshoz segítséget nyújthatnak Nagyszombat megye pályázati lehetőségei és úgyszintén a határon árnyúló Interreg pályázatok.
Az utóbbihoz magyarországi partnerek is kellenek, akik megfelelő szakmai tudással és tapasztalatokkal is rendelkeznek. A társulás elnöke e céllal tett látogatást több lehetséges partnernél Budapesten, Fertőszentmiklóson és Pécsett, ahol ez a tevékenység már olajozottan működik.
Balódi László megemlítette, hogy 33, nagyrészt Duna menti község írta alá a petíciót a Csallóközi Városok és Falvak Társulása égisze alatt a tervezett csallóközi nemzeti parkkal kapcsolatban. Hangsúlyozta, senki sem mondta, hogy nem kell nemzeti park, csak azt, hogy ne döntsenek róluk nélkülük. Pozitív példaként hozta fel Nagyszombat megye önkormányzati képviselőinek a régió érdekében kifejtett összefogását.
A jelenlévők között mindössze egy szlovák ajkú polgármester foglalt helyet, így a nyelvtörvény értelmében végig szlovákul, illetve két nyelven folyt a kommunikáció. Jelen volt Ľuboš Babarík, a Szlovák Közbeszerzési Központ igazgatótanácsának elnöke is, aki hangsúlyozta, ha az önkormányzatok nem közbeszerzési eljárással választják ki az energiát szolgáltató cégeket s kötnek velük szerződést, akkor törvényt sértenek. Előfordulhat, hogy az energiaszolgáltatók által több évig garantált árak hosszú távon anyagi veszteséggel járnak, ezért a szerződéskötés előtt alaposan át kell tanulmányozni a feltételeket, hívta fel a figyelmet a szervezet igazgatótanácsának elnöke.
Arra is emlékeztetett a szakember, hogy a Covid alatt és az orosz–ukrán háború kitörésének évében sem tudták a szolgáltatók garantálni az árakat. Az már más lapra tartozik, hogy a közbeszerzést milyen szubjektum segítségével végzi el az önkormányzat, ugyanis a Szlovák Közbeszerzési Központon kívül is léteznek jogi személyek, amelyek segítségével megköthető a szerződés.
A közgyűlés elfogadta Nyékvárkony és Albár község kilépését, illetve Komáromfüss, Gellér és Kolozsnéma csatlakozását a szervezethez. Ezenkívül Dióspatony községet, a Gulázsi Kft.-t, az ORK Kft.-t és a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaságot, mint jogi személyeket rendkívüli tagként vettek fel a Csallóközi Városok és Falvak Társulásába, így az összesített taglétszám 91-re bővült, ebből 87 a rendes és 4 a rendkívüli tag.
A módosított alapszabály értelmében a küldöttek megszavazták, hogy Molnár Zoltán, Naszvad polgármestere legyen Hájos Zoltán mellett a második alelnök. Továbbá a közgyűlés mandátumot adott a társulás elnökének, hogy a pályázati részvételekhez kérvényeket nyújthasson be.
Végezetül a csallóközcsütörtöki polgármester, Őry Péter javaslatára a Csallóközi Városok és Falvak Társulása társszervezője lesz a Komáromi Nagygyűlés 30. évfordulójára, 2024. január 8-án sorra kerülő emlékkonferenciának, melynek szervezői a Pro Civis polgári társulás és a Szövetség a Közös Célokért. A 30 évvel ezelőtti nagygyűlés fő szervezője egyébként éppen a Csallóközi Városok és Falvak Társulása volt, melynek küldöttei többek között az önkormányzatiság fejlesztését sorolták fő céljaik közé.
– mondta a találkozó végeztével Őry Péter.
A társulásra a legközelebbi közgyűlésig nagyon sok munka vár, hiszen a megkezdett együttműködéseket folytatni és bővíteni kell, a meglévő pályázati lehetőségek mellett szükség van új anyagi források és fejlesztési lehetőségek felkutatására, illetve az új kormánnyal olyan kapcsolatot kell kialakítani, hogy az gyümölcsöző legyen a régió számára is.
A meghívott vendégek közül hiányzott Richard Raši beruházási és vidékfejlesztési miniszter, valamint Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke. Raši épp egy kormányülés miatt nem lehetett jelen, de a jelenlévőket december 11-re Poprádra invitálta, a beruházási és vidékfejlesztési minisztérium első munkaértekezletére, amelyet a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) és a Szlovákiai Városok Uniójával (ÚMS) közösen szervezett (az értekezlet már lapzártánk után, de lapunk megjelenése előtt kerül megrendezésre – a szerk. megj.).
Videóüzenetében arról beszélt, hogy új fejezetet nyitnának az állam és az önkormányzatok együttműködésében. „Nemcsak azt szeretnénk bemutatni, hogy az elkövetkező négy évben miképpen zajlana ez az együttműködés, hanem irányt mutatnánk a tekintetben is, hogy ennek az együttműködésnek köszönhetően milyen módon fejlődhetnek Szlovákia régiói”, üzente a miniszter a jelenlévőknek.
Berényi József a közgyűlés ideje alatt az Európai Unió Régiók Bizottságának találkozóján vett részt Brüsszelben. Videóüzenetében kiemelte a 329 tagú bizottság jelentőségét, és elmondta azt is, hogy Nagyszombat megye 220 milliós költségvetéséből az előző kormány lépéseinek eredményeként 17 millió eurót veszítettek. Bizonyos kiadásokat megkurtítottak, de a megye fejlesztési alapjának támogatásai jövőre is elindulnak. „Arra tudom biztatni a településeket, hogy pályázzanak, bár lehetőségeik kisebbek lesznek, mint az idei évben. Bízom benne, hogy ez a későbbiekben majd változni fog és vissza tudunk térni az előző összegekhez.” Berényi József az Interreg program kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a kispályázati alapnál jelentősen egyszerűsödtek az eljárási folyamatok, így sokkal könnyebb pályázni, mint a korábbi években. „A tavalyi évben elindult egy új együttműködési lehetőség a megyék és az önkormányzatok között, ez pedig a Partnerségi Tanács. Az első körös pályázatoknak a kiértékelése gyakorlatilag most zajlik, és újabb felhívások lesznek a közeljövőben.”
Az új kormány tervei szerint az uniós forrásokból több pénz jutna a megyékre, ám problémát jelenthet majd, ha Robert Fico kormánya csak a leszakadó, az elvándorlással küzdő régiókra gondol. Márpedig azoknak a megyéknek is jelentősen megnőttek a terhei, amelyek a hatalmas bevándorlással küzdenek, hiszen a keleti régiókból ide települők nem jelentkeznek be, a szolgáltatásokat azonban itt, a nyugati megyékben veszik igénybe. Ezzel az aránytalansággal is kezdeni kell valamit, zárta üzenetét Berényi József.
Megjelent a Magyar7 2023/50.számában.
