Egy hiánypótló könyv – Monográfia Bartusz Györgyről
A pozsonyi Liszt Intézet szervezésében a felújított Szlovák Nemzeti Galéria impozáns Átriumában mutatták be Szabó Lilla művészettörténész Bartusz című monográfiáját. A Magyar Művészeti Akadémia gondozásában megjelent könyv a szlovákiai magyar szobrász és képzőművész Bartusz Györgynek, a közép-európai avantgárd művészet egyik meghatározó egyéniségének életművét taglalja.
Szabó Lilla Bartusz Györgyről írt monográfiája egyrészt azért hiánypótló vállalkozás, mert megismerteti az olvasókkal, szakemberekkel, kutatókkal Bartusz határon túli életművét.
– Másrészt azért hiánypótló, mert Szlovákia és Magyarország eddig soha össze nem vetett, 1960 utáni művészettörténeti kapcsolatait is megismerhetjük a munkából – fogalmazott Petrányi Zsolt, a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese a pozsonyi könyvbemutatón.
Mint mondta, Bartusz György sokoldalú művész, a kísérletező plasztika hatvanas évekbeli zászlóvivője, formai és technikai elgondolásai a műfaj megújítását célozták. De mindemellett köztéri műveinek sora is bizonyította tehetségét, ami a széles körű közönséghez való edukatív viszony elfogadását, a kísérletek városi terekben való alkalmazása iránti fogékonyságát is bizonyítja.
– Szabó Lilla munkája a műveket és az életpálya alakulását egy tágabb kontextusba helyezi. Ez egyrészt Kassa helyzetére vonatkozik a művész kibontakozásának évtizedeiben, másrészt a kultúrpolitika alakulására, harmadrészt pedig a művész egzisztenciális helyzetére, ami meghatározta erős motiváltságát a magyar művészeti élettel való kapcsolatkeresésre. Ezek olyan kérdéskörök, amelyek tárgyalása a magyar olvasóknak releváns újdonságot jelentenek – mondta a főigazgató-helyettes.
Kiemelkedő teljesítménye a könyvnek a szlovák–magyar képzőművészeti kapcsolatok feltárása és bemutatása abban a korban, amelyet a „határokon is átnyúló intellektuális körök” jellemeztek, amikor az absztrakt és a neoavantgárd művészek közös kiállításokat szerveztek, ahol megoszthatták egymással a művészetről alkotott nézeteiket.
– Bár a csehszlovák kultúrpolitika megengedőbb volt a magyarnál, a balatonboglári kápolnatárlatokon vagy a pécsi Rajz/Drawing kiállításokon, majd a Galántai György szervezte mail art programok kapcsán is erősödtek a határon átnyúló közösségek. A szlovák és a magyar művészek összetartó közösségét a sajnálatos közös történelmi tapasztalat adta, amit akár a szovjet bevonulás, ’56 leverése, ’68 bukása és az ezekhez kapcsolódó emigrációs hullám is formált – fűzte hozzá Petrányi Zsolt.
– mondta Katarína Bajcurová, a Szlovák Nemzeti Galéria Modern és Kortárs Gyűjteményének kurátora hozzáfűzve, most viszont a több kisebb katalógus után megjelent az első róla szóló monográfia magyar nyelven.
– Az sem véletlen, hogy a galéria udvarán éppen Bartusz Jakoby Gyuláról készített ikonikus szobra fogadja a látogatókat, hiszen Bartusz a szlovák kultúra része.
A könyv koncepcióját Kiss Petronella, a kötet szerkesztője ismertette. Kiemelte, a Magyar Művészeti Akadémia különösen fontos céljának tartja, hogy a reflektorfényt az anyaországi közfigyelem homlokterébe nem kerülő munkásságokra is ráirányítsa, amelyek megismertetését elemi kötelességének érzi. Ezek közé tartozik a Bartusz-életmű is, amely az MMA Kiadó képzőművészeti albumsorozatában látott napvilágot.
– A Bartusz György munkásságát bemutató album súlyát és hiánypótló jellegét jelzi, hogy nemcsak a képzőművészeti sorozatunk felvidéki alkotóról készült első darabja, hanem magyarországi viszonylatban is az első olyan monográfia, amely felvidéki képző- és szobrászművészről megjelent. E hiány felismerését és betöltését Szabó Lillának köszönhetjük, akinek mondataiból Bartusz Györggyel ápolt több évtizedes barátságából adódóan egy személyes portré is kirajzolódik – fűzte hozzá Kiss Petronella.
A könyv korrajzba ágyazottan vizsgálja a Bartusz-életművet, az alkotások témáját, és készít róluk mikroelemzéseket, mindezt hazai és nemzetközi kontextusban értelmezve, körülbástyázva más alkotók műveivel, három különböző kultúra – a magyar, a szlovák és a cseh – aranymetszésében, mondta a kötetről Kiss Petronella.
– mondta a könyv szerzője, Szabó Lilla, hozzáfűzve, amikor aztán Bartusz György a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, arra kérték, hogy írjon egy alapos ismertetést életéről és a munkásságáról.
– Aztán olyannyira belemélyedtem a témába, hogy valójában megírtam ennek a monográfiának az előzményét, majd bementem a Magyar Művészeti Akadémia igazgatójához, és elmondtam neki, hogy Bartusz Györgyről van egy kéziratom, és örülnék, ha megjelentetnék – mondta a könyv szerzője a kötet születésének körülményei kapcsán.
– fogalmazott a szerző, hozzáfűzve, az is fontos volt a számára, hogy ne csak ezt a generációt írja meg, hanem azt is, hogy ők kikből merítettek, Kassák Lajosból és a hatvanas évek avantgárdjából.
S hogy sikerült-e az elképzelés? Mindenki eldöntheti maga, ha végiglapozza az impozáns kötetet. A szakmai lektor Petrányi Zsolt szavaival élve olyan komplex munkát tarthatunk a kezünkben, amely nemcsak Bartuszt méltatja, hanem gazdag háttérinformációkkal is szolgál.
– Egyszerre album és elemző szövegeket publikáló kiadvány: így nemcsak annak hasznos olvasmány és vizuális élmény, aki Bartusz életművére kíváncsi, hanem mindazoknak, akik egy korszakot egy eddig kevéssé ismert aspektusból kívánnak megismerni.
Megjelent a Magyar7 hetilap 16. számában.
