Drugeth György síremléke - Nagyszombat
A nagyszombati háromhajós, kéttornyú, gótikus Szent Miklós-templom, egy régebbi romjain, Nagy Lajos uralkodásának idején épült fel. Pázmány Péter bőkezűen juttatott a templom javítására és az ő utasítására bővítették a hajót hét kápolnával. Ezekben a kápolnákban kaptak helyet az egyházi személyiségek, Oláh Miklós, Kutassy János, Lósy Imre, Forgách Ferenc, Cserődy János és Verancsics Antal emlékművei. Az egyik ismert püspök meg is jegyezte: „A Szent Miklós-templomban nincs egyéb nevezetesség, mint a temetések és az oltárok.”
Időközben azonban nem csak egyházi személyeket temettek a templom kriptáiba. 12 jelentősnek mondható sírból 7 nem egyházi személy, köztük Drugeth György emlékét őrzi. Drugeth fiatal korában Bocskai híve volt, majd 1610-ben katolizált és a császár pártjára állt, és csakhamar főkamarássá lett. 1611-ben részt vett a Báthori Gábor elleni hadjáratban. Elérte, hogy ő lett a Habsburgok jelölte az erdélyi fejedelem címre. A zavaros időkben azonban birtokát is elveszti, 1619-ben Lengyelországból betörve Homonnánál még megveri Rákóczi Györgyöt, Bethlen hadvezérét, de rövidesen végleg kiszorul az országból és Lengyelországban hal meg.
Állítólag vele is – akárcsak unokabátyjával, Drugeth Bálinttal és fiával, Istvánnal – méreg végzett. 1624-ben Nagyszombatban temették el a Szent Miklós-templomban, ahol Pázmány Péter esztergomi érsek állíttatott neki egész alakos vörösmárvány síremléket.
Művészettörténészek között elterjedt a nézet, hogy Drugeth György tudatosan megformált, vitézi síremlékének alkotóira jelentős hatással bírt Illésházy István bazini síremléke.
Megjelent a Magyar7 2025/40. számában.
